Jajj annak, akinek kapor se terem kertjében! – Nagyon is igaz a mondás: mutatjuk, miért!

Kert

Jajj annak, akinek kapor se terem kertjében! – Nagyon is igaz a mondás: mutatjuk, miért!

A kapor (Anethum graveolens L.) sokkal értékesebb annál, semhogy puszta konyhai fűszerként könyveljük el, és története is bővelkedik érdekességekben. Széles körben kedvelt fűszernövényünk, amit a legtöbben a főtt hús mellé kínált mártásról vagy a kapros tökfőzelékről ismernek, valóságos csodaszer, ha alaposan megismerkedünk vele, és megtanuljuk javunkra fordítani.

A népnyelv kertiköményként vagy uborkafűként ismeri ezt az ókorban is előszeretettel használt növényt, amit a történészek szerint a római legionáriusok hoztak be Európába. Őshazáját a mai napig viták övezik, egy azonban biztos: ha a kapor nem lenne, sokkal szegényebb lenne a világ!

Kapor a kertünkben

A kapor egyéves növény. Számos helyi változatát ismerjük, köztük több tájfajtát is: igen kedvelt a Szentesi aroma, de kiváló minősített fajta a Budakalászi is. Kései, de bőtermő fajta az Aneto, de érdemes kipróbálnunk a Chrestensen vagy Mammuth 4553 fajtákat is.  

Fotó: Pixabay / Patrick Gruterich

A kapor közepesen melegigényes növényünk, és fejlődése során sem egyenletes a hőigénye: kezdetben az alacsonyabb hőmérséklet kedvező számára, de bimbós állapotban már melegebbet kíván. Amikor a szárcsúcsokon az ernyők megjelennek, hőigénye 10 fokkal is megnő: csak 20 fok felett biztos a terméskötése és az érés lefutása. A hidegre azonban kevésbé érzékeny: korai vetéssel nem tesznek kárt benne a kései tavaszi fagyok sem. Kezdetben félárnyékban is szépen növekszik, de virágzásakor sok napfényt kíván, ezért inkább a kert napos felére ültessük!

Fotó: Pixabay / Artur Pawlak 

A kaprot öntözés nélkül is termeszthetjük, de egy dologra figyeljünk oda: a magok csírázásához is elég szokott lenni a talaj nyirkossága, de az ernyők megjelenése előtt sok vízre van szüksége, egészen a virágzás végéig. Ha ebben az időszakban elegendő a természetes csapadék, nincs gond – ennek hiányában azonban érdemes kicsit megöntöznünk. Ha vetésforgóban másodnövényként vetjük, akkor csak öntözéssel termeszthetjük biztonságosan.

A kapor a szélsőséges talajtípusok kivételével mindenhol termeszthető, de a könnyen melegedő, jó vízgazdálkodású középkötött vályogtalaj az ideális számára.

Apró-morzsalékos, kissé tömörített magágyba érdemes vetni, március elejétől. A kapor cserépben, városi lakások balkonjain is megél, ezért senkinek sem kell lemondania a friss kapor nyújtotta élvezetekről.

Fotó: Pixabay / Dimitry

Ha másodnövényként vetjük, akkor most érdemes elszórnunk a magokat: július és augusztus hónap a legmegfelelőbb időszak erre. Nyári vetésekor azonban nagyon figyeljünk az öntözésre, ekkor ugyanis könnyen kiszáradhat. Vethetjük köztesként is: gyökérzöldségek, burgonya vagy babok közé.

Ha levelét szeretnénk fűszerként használni, akkor a 30–35 cm-es magasság elérésekor érdemes szednünk belőle: ilyenkor a hajtások zsengék, zöldek, dúsan levelesek.

A levágott leveles hajtásokat vékonyan kiterítve, száraz, fedett helyen megszáríthatjuk, így egész télen főzhetünk belőlük.

Kapor a konyhában

Az uborkafű a magyar konyha régi, kedvelt fűszernövénye. Levelét, fiatal virágát és beérett termését is felhasználhatjuk. Zöld virágos részét (Anethi folium) nyersen és szárazon morzsolva, magját (Anethi fructus) egészben és darálva is fogyasztjuk.

A mag íze erősebb, őrölve egyes vidékeken a zsemlés-véres hurkába is használták. Salátákhoz, savanyúságokhoz gyakorta adták megőrölt ernyővirágzatát. Bevált praktika a borecetes tartósítás: ehhez felforrósított borecetbe kell mártani a kaprokat, és mikor lankadásnak indulnak, lecsöpögtetve steril üvegekbe kell tölteni. Ezt mindaddig ismételjük, amíg meg nem töltik a kaprok az üveget, végül felöntjük borecettel. Felhasználáskor folyamatosan szedhetünk az ecetes kaporból –  egy dologra kell figyelnünk: az ecet mindig lepje el az üvegben maradt kaprokat! Vannak vidékek, ahol ugyanezt mézzel készítik el, és a mézes kaprokat édes tésztákhoz használják fel.

Fotó: Pixabay / Yuliya Harbachova 

Kiváló tartósítási mód a zsírban eltevés: ehhez az apróra vágott kaprokat zsírban megpirítjuk, tiszta üvegekbe töltjük, és a tetejére egy ujjnyi zsírt merünk. Amikor a felső zsírréteg megdermedt, kamrába tesszük. Szinte bármihez felhasználhatjuk: levesekhez, mártásokhoz, húsokhoz vagy főzelékekhez. Ha a kapron kívül más fűszernövényeket is adunk hozzá, akkor kész ételízesítőt is varázsolhatunk, így a gyors főzésekkor elég csak belekanalaznunk az ételbe párat ebből az egészséges fűszeralapból.

Ha a zöld kaprot kilónként 10 dkg sóval összekeverjük, majd leturmixoljuk, és kis üvegekbe töltjük, akkor egy sós kapros alaphoz juthatunk, ha ugyanezt a szárított kaporral tesszük, akkor pedig egy kapros fűszersó lehet a végeredmény. Ha igazán intenzív aromákat szeretnénk a téli hónapokban is, akkor szárítás helyett inkább fagyasszuk: ilyen formában jobban megőrzi aromáit.

Fotó: Unsplash / Jonathan Pielmayer

Kapor a házipatikában

Az ókorban fejfájás és gyomorpanaszok ellen használták. Teája vízhajtó, de emésztési zavarok, hányinger, álmatlanság vagy étvágytalanság esetén is felhasználható. A kapor antimikrobális hatása a fokhagymáéval vetekszik, és állítólag még tumort megelőző hatással is rendelkezik. A-, B- és E-vitaminokban gazdag és sok ásványi anyagot tartalmaz: kalciumot, vasat, rezet, magnéziumot, cinket, foszfort és folsavat. Rosttartalma magas, kalóriatartalma alacsony, emellett kiváló antioxidáns, erősíti a szervezetünket.

A kapor tágítja az ereket, ezáltal növeli a fogyasztója testi és szellemi teljesítőképességét is és segít küzdeni a fáradtság ellen. 

A kapor csökkenti a fogínygyulladás tüneteit, és sebgyógyításra is használható. Főzete borogatásként gyógyír a szemgyulladásra. Arcvizeket és bőrgyulladás elleni lemosókat is készítenek belőle, sőt: összemorzsolt magjából körömerősítő folyadék keverhető. Virágos hajtásából és magjából féregűző teát is főzhetünk, a népi feljegyzések szerint enyhíti a csuklást, és régi feljegyzésekből az is kiderül, hogy afrodiziákumként is javasolták fogyasztását. 

Fotó: Pixabay / Rita E. 

A legújabb kutatások szerint a kapor alkalmas lehet a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek kezelésében is. A szakemberek szerint a kapornak számos hasznos hatása van, beleértve a hipolipidémiás és hipoglikémiás hatásokat, és a kutatók úgy vélik, hogy csökkenti a diabéteszes szövődmények előfordulását is: befolyásolja az antioxidáns kapacitást és a glükóz- és lipidpályák egyes génjeinek változásait.

A kapor egészséges, finom, és igazi nyári aroma- ezért kár lenne kihagynunk a menütervezésből. Hogy segíthessünk feleleveníteni sokrétű felhasználási lehetőségeit, készültünk egy válogatással kedvenc receptjeinkből:

 

Ajánljuk még:

Egyik legellentmondásosabb növényünk, a farkasalma gyógyíthat és mérgezhet egyszerre – és ez még nem minden...

Vannak növények, amiket mérgezőnek nevezünk, de a mérgezés nem okoz nagyobb gondot egy napnyi rosszullétnél vagy kellemetlen tüneteknél. A most bemutatott növény azonban nem ilyen: a benne rejlő veszélyeket nagyon is komolyan kell venni, mert fogyasztása már kisebb dózisban is komoly egészségkárosodást okozhat. Egy pozitív, egy negatív: nagyjából így tudjuk sorolni a farkasalma értékeit és veszélyeit. Óvatosságra intünk, ugyanakkor ámulunk is azon, hogy a természet ilyen csodákra képes: egyetlen növénybe zárja a végleteket.