Utolsó világjáró desszert – az én kedvenc ünnepi kalácsom

Azt hiszem alaposan felkészültünk a karácsonyra. Az ünnepi hangulatunkhoz sokat hozzátett, hogy három hete elképesztően finom süteményeket eszünk, hiszen kipróbáltuk az angolok, a spanyolok, az olaszok, a franciák, a németek, a svédek és az oroszok egy-egy különleges, fényűző, és gyakran rengeteg munkával járó receptjét.

Izgalmas volt elmerülni ezeknek a finomságoknak a történetében, és ilyen módon megismerni egy másik nép ünnepi szokásait, kedvenc ízeit, jellemző alapanyagait. Tényleg olyan volt, mint egy utazás, pedig ki sem mozdultam a konyhámból.

A gyerekek is érdeklődve kérdezték minden alkalommal, hogy mi készül, melyik országból van a recept, és mi kerül bele. Ennél már csak az volt nagyobb izgalom, mikor elkészültek a szemet gyönyörködtető finomságok. Persze ezeket nem lehetett azonnal megkóstolni, hiszen le is kellett fotózni a végeredményt. De azután jöhetett az ízpróba, a részletes elemzés és kiértékelés.

Szerencsére jól vizsgáztak a receptek! Ráadásul a szomszédaim és a kollégáim is örülhettek, hiszen velük is megosztottam az elkészült finomságokat. Közben arra jöttem rá, hogy ilyen süteményeket sütni tényleg nagy élmény.

Persze van benne némi rizikó, ha olyan receptet próbál ki az ember, amilyet még előtte sosem készített,

de azt hiszem érdemes volt kimerítő kutatómunkát végezni, mert tényleg jól sikerültek ezek az újdonságok.

Szerencsére a sok sütés attól sem vette el a kedvemet, hogy karácsonyra elkészítsem a családi kedvenceket, a mákos bejglit, a csokis semifreddot vagy a megunhatatlan kókusztekercset, amiből a gyerekek szerintem bármennyit meg tudnának enni. Szeretek nekik és másoknak is örömet okozni a süteményeimmel, és boldog vagyok, amikor látom az elégedettséget az arcukon, miután megkóstolták a műveimet. Ezért jó sütni, és persze főzni is.

Mert beletesszük az energiánkat, a szeretetünket, és végül mindannyian részesülünk belőle.

 

Csokoládés kalácskoszorú

Hozzávalók:

A tésztához:

• 80 ml zsíros tej
• 3 dkg élesztő
• 650 g liszt
• 240 ml víz
• 3 kristálycukor
• 3 frissen préselt narancslé
• fél citrom héja
• 1 tk só
• 1 tk kardamom
• 110 g vaj
• a kenéshez 1 tojás 1 evőkanál tejjel kikeverve

Csokoládé töltelék

• 113 g csokoládé (70%-os)
• 85 g vaj
• 100 g barnacukor
• 34 g liszt
• 2 kakaópor
• 1 tojásfehérje
• 1 ek kardamom
• 1/2 tk só

A lisztet egy dagasztótálba szitáljuk, hozzáadjuk a vizet, a tejet, a narancslevet, a cukrot, majd belemorzsoljuk az élesztőt. Ízesítjük kardamommal, citromhéjjal, és a sót is beletesszük. Addig dagasztjuk, míg a tészta össze nem áll. Ezután három részletben beledagasztjuk a puha vajat is.

Ha a tészta felvette az összes vajat, akkor kidolgozzuk szép simára és levegősre. Fontos, hogy lágy, de rugalmas, jól formázható tésztát kapjunk. Ha esetleg ragacsos lenne, akkor szitáljunk még hozzá egy kis lisztet. Ha elkészült, letakarjuk, és hideg helyen 1,5 órát kelesztjük. (Én kitettem a 4 fokos teraszra.)

Ha a tésztánk megkelt, három egyenlő részre osztjuk, és az adagokat meggömbölyítjük, majd letakarva még legalább 20 percet hagyjuk pihenni.

Közben elkészítjük a csokoládés tölteléket. A vajat a csokoládéval gőz fölött felolvasztjuk, majd hozzáadjuk a többi összetevőt, és simára keverjük. Gyorsan be is fog húzni, így egy kenhető állagú csokoládékrémet fogunk kapni belőle.

Ha a tésztáink megpihentek, egyenként kinyújtjuk őket kb. 50 cm x 25 cm-es téglalapokká. A tölteléket is három felé osztjuk, és az egyharmadát rákenjük az első tésztánkra. Ezután óvatosan feltekerjük a hosszabb oldalánál kezdve, és még egy kicsit megsodorjuk a tenyereink segítségével, hogy nagyjából mindenhol egyforma vastagságú legyen a hengerünk. Miután mindhárom tésztaadagot kinyújtottuk, megkentük és feltekertük, egy kés vagy egy tésztavágó segítségével félbevágjuk a hengereket. Így lesz hat darab fél hengerünk.

A nagyobb kalácshoz két adagnyi tésztát ügyesen összefonunk. A két-két fél hengert először keresztbe tesszük egymáson, majd mindkét vége felé átemelgetjük őket egymáson. Végül a két véget is egymás felé fordítjuk, hogy koszorú alakot kapjunk. A végeket egymásba hajtogatjuk.

A maradék két fél korongot is így fonjuk össze, abból egy kisebb koszorút fogunk kapni.

Ha elkészültünk, kizsírozott és kilisztezett vagy sütőpapírral borított tepsire emeljük a koszorúkat. Lefedjük a tepsit folpackkal, és kb. 30 percig hagyjuk még kelni őket. Közben a sütőnket felmelegítjük 180 fokra. Ha megkeltek a koszorúk, megkenjük őket a tojás és tej keverékével, és kb. 30 perc alatt gyönyörű pirosra sütjük.

Ajánljuk még: 

Körtés-gesztenyés szarvascomb gombás rizzsel  

Kovács Lázár receptje