Medovik – az ünnepi torta, ami mindent visz!

Amikor elkezdtem kutatni, milyen süteményeket készítenek a világban advent idején, fantasztikus receptekre bukkantam. Már ekkor, hetekkel ezelőtt találtam rá a Medovik nevű tortára, mely egy orosz találmány, és ünnepnapok alkalmával fogyasztják.  

A 19. század elején I. Sándor palotájának konyhájában született meg a recept. Az uralkodó felesége, Erzsébet állítólag ki nem állhatta a mézet, és nem volt hajlandó olyan ételt fogyasztani, amiben akár egy cseppnyi méz is volt. Érkezett azonban a palotába egy ifjú cukrász, aki nem tudott erről, és egy különleges mézes süteményt készített. Erzsébet nem tudta, miből készült a torta, ezért megkóstolta, és rögtön szerelembe esett a puha, krémes, bársonyos desszerttel.

Én is rögtön felfigyeltem erre az impozáns süteményre, melyben 10 mézes lap váltakozik a karamellás, mézes tejszínkrémmel. Kétféle változatot készítenek manapság, az egyik esetében tejföl, a másiknál pedig sűrített tej kerül a krémbe. Én az utóbbit készítettem el.

Ez a recept egyébként a New York Timesban jelent meg, a megalkotója pedig Michelle Polzine, aki egy San Franciscóban található híres kávézó tulajdonosa, és már 2013 óta készíti a Medovikot. Azt mondják, egészen messziről is képesek odautazni az emberek, hogy megkóstolják az ott készülő tortát. A hölgy egyébként eleinte hajthatatlan volt, és semmi esetre nem akarta megosztani másokkal a receptjét. Hosszú évekig kutatott ugyanis utána, megfordult Prága, Bécs és még Budapest kávézóiban is. San Franciscóban sorra járta az orosz pékségeket, hogy kifürkéssze a süteménnyel kapcsolatos titkaikat, ősrégi szakácskönyveket böngészett, míg végül sikerült megalkotnia a tökéletes receptet. Amikor elolvastam ezt a történetet, úgy döntöttem, én is ezt a variációt fogom elkészíteni, hiszen ha valaki ennyire szenvedélyesen kutat valami után, és ilyen gondossággal és precizitással alkot meg egy receptet, akkor az biztosan tökéletes. És valóban az lett. Egy tíz lapból álló, karakteresen mézes, és finoman karamellás csodatorta, ami mindenféle karácsonyi menüt megkoronáz.

Hozzávalók:

Az égetett mézhez:

• 255 g virágméz
• 57 g víz

A lapokhoz:

• 85 g égetett méz
• 255 g virágméz
• 227 g porcukor
• 200 g vaj
• 6 nagy tojás
• 2 és fél tk szódabikarbóna
• 454 g finomliszt

A krémhez:

• 170 g égetett méz
• 380 g dulce de leche  
• ½ tk só
• 1,12 liter jéghideg zsíros tejszín

Elkészítés: 

A dulce de leche kapható nálunk konzerv formában, viszont otthon is el tudjuk készíteni konzerv sűrített tejből. Ez egy egyszerű művelet, ám nem árt odafigyelni a részletekre. Fogjunk egy nagyobb fazekat, és az aljába tegyünk be egy rácsot vagy néhány fadarabot. Erre tegyük rá a (lezárt) konzerv sűrített tejet, és annyi vízzel öntsük fel, hogy bőven ellepje a konzervdobozt. Ezután kezdjük el lassan felforralni a vizet. Az edényt lefedjük, és kb. 3 órán át csendes forrásban tartjuk a vizet. Közben figyeljünk oda, hogy ne fogyjon el a víz a konzervről, mert akkor előfordulhat, hogy a konzerv felrobban! De nem kell megijedni, ha van rajta elég víz, akkor ez nem fog előfordulni. Ha letelt a főzési idő, akkor óvatosan leöntjük a forró vizet a konzervről, és hagyjuk teljesen kihűlni. Semmi esetre se nyissuk ki, amíg meleg, mert csúnya égési sérüléseket lehet szenvedni a forró karamelltől.

A következő összetevő, ami a sütemény ízét karakteresen meghatározza, az az égetett méz. Ehhez a mézet odatesszük forrni. 3-4 perc forralás után a színe besötétedik, karamellássá kezd válni. Ekkor vegyük vissza a tűzhelyet, és óvatosan öntsük hozzá a vizet. A méz ekkor fel fog habzani. Ha a habzás megtörtént, akkor alaposan keverjük el a vízzel, forraljuk még kb. egy percig, és aztán tegyük félre, hogy ki tudjon hűlni.

Mielőtt elkezdünk a lapokkal foglalatoskodni, készítsük elő a sütőpapírokat. Ha van valakinek szilikon lapja, azon is sütheti őket. A lényeg, hogy 22 cm-es kör alakú lapokat kell készítenünk, ezért érdemes a köröket előrajzolni a sütőpapírokra. 11 lapot fogunk sütni, erre kell felkészülni. Ezeket süthetjük 11 külön papíron, de természetesen, ha olyan sütőpapírunk van, akkor egy darabon többet is meg tudunk sütni úgy, hogy közben cserélgetünk mondjuk 3 darabot, mert annyi azért minimum kell, hogy kellően haladni tudjunk.

A lapokhoz szükségünk lesz egy nagyobb tálra és egy fazékra, amire rá tudjuk helyezni a tálat, ugyanis gőz fölött kell dolgoznunk. A tálba beletesszük a 85 g égetett mézet, a 255 g virágmézet, a 227 g porcukrot és a felkockázott 200 g vajat. Ezeket összeolvasztjuk, és alaposan elkeverjük egy kézi habverő segítségével. Közben a tojásokat felütjük egy külön tálba, illetve kimérjük a szódabikarbónát és a sót. Ha a vajas keverékünk már csípősen meleg, akkor vegyük le egy kicsit a gőzről, és gyors mozdulatokkal keverjük bele a 6 tojást. Vigyázzunk, nehogy tojásrántotta legyen belőle! Ha elkevertük, tegyük vissza a gőzre, és melegítsük tovább. Ha újra eléri a csípősen meleg hőfokot, akkor jöhet bele a szódabikarbóna és a só. Ekkor a szódabikarbónától egy kicsit fura szaga lesz, de ez hamar elpárolog. További fél percig keverjük, majd vegyük le a gőzről. Hagyjuk egy kicsit hűlni. Ne legyen forró, de még maradjon meleg. Ekkor három részletben szitáljuk bele a lisztet, és keverjük simára.

Olyan állaga lesz a masszának, mint egy nagyon sűrű palacsintatésztának. Folyós lesz, viszont még pont annyira kezelhető, hogy nem fog túlságosan szétfolyni a sütőpapíron. Közben egyébként még sűrűsödni fog, ahogy hűl, ilyenkor nyugodtan tegyük vissza a fazékra a gőz fölé, de természetesen ne kapcsoljuk be a tűzhelyet. Annyi hő elég neki, amennyit a víz ad, hogy kezelhető állagú maradjon.

A sütőnket melegítsük fel 180 fokra. Ha van két lapos tepsink, akkor egyszerre két lapot is süthetünk, de akkor mindenképpen használjunk légkeverést.

Fogjuk az első sütőpapírt, helyezzük egy lapos tepsibe, és az előzőleg megrajzolt kör közepébe tegyünk 4 evőkanálnyit a tésztából. Egy szilikon spatulával kenjük el egyenletesen a masszát, hogy szépen lefedje a 22 cm-es kört, és lehetőleg mindenhol ugyanolyan vastagságú legyen. Ezután betesszük a sütőbe, és kb. 6-7 perc alatt megsütjük. Akkor jó, ha a színe mély karamellbarna, és ha megnyomjuk az ujjunkkal, akkor visszaugrik a felülete. Tűpróbával is ellenőrizhetjük. Ilyen módon sütünk 11 lapot. Ha kivettük a lapot a sütőből, akkor 2-3 perc múlva óvatosan szedjük le a sütőpapírról, és tegyük félre hűlni.

Ha az összes lappal elkészültünk, válasszuk ki a legkevésbé szépet, és tegyük vissza a sütőbe 120 fokra, kb. 15 percre, hogy jól megszáradjon.

Amíg a lapok teljesen kihűlnek, készítsük el a krémet. A tejszínt jól hűtsük be, ez fontos. Legyen jéghideg.

Az egész konzervnyi karamellkrémet keverjük el a maradék égetett mézzel, és adjunk hozzá 160 ml tejszínt. Keverjük teljesen simára. Ezután verjük fel jó keményre a maradék tejszínt. Ha elértük a megfelelő állagot, akkor folyamatosan csorgassuk bele a karamellás keveréket, és lassú keverés mellett dolgozzuk az egészet egyneműre.

Ezután következhet a sütemény összeállítása.

Egy megfelelő méretű tálra rétegezzük a lapokat és a krémet. Kb. 3 evőkanál krém menjen egy réteg tésztára. Ha mind a tíz lappal végeztünk, kívülről is kenjük be a tortát. A tizenegyedik lapot, amit kiszárítottunk, azt morzsoljuk össze finomra, és azzal szórjuk be a torta oldalát.

Ezután tegyük egy éjszakára hűtőbe, hogy a krém jól át tudja járni a lapokat, és bekössön a karamellás, mézes tejszín.

Ha pedig más ország desszertjével kísérleteznétek, próbáljátok ki AZ ANGOL CSODÁT, AMI MINDEN KÍVÁNSÁGOT TELJESÍT, a francia  BÛCHE DE NOËL SÜTEMÉNYT,  A KENYÉR IHLETTE KARÁCSONYI ÉDESSÉGET, AZ OLASZ PARROZZO, esetleg A SVÉDEK FÉNYESSÉGES ÉS FENSÉGES KEDVENCÉT, A LUSSEKATTERT.

Ajánljuk még: