MÉZES SONKA
A sonka úgy kerül a húsvéti asztalra, hogy a farsangban vágott disznó legnemesebb része ekkorra érik meg. A hús a szédertálon már a zsidóknál is az áldozat jelképe, ott az Egyiptomból való megmenekülés történetére, az elsőszülöttek halálára emlékeztet. Ez a jelentés a kereszténységben tovább erősödött, Jézus áldozatára emlékeznek a keresztények.
NAPRAFORGÓ KALÁCS, A LEGSZEBB HÚSVÉTI KALÁCS
A húsvéti kalácssütés szokása a böjt végét jelző gesztus. A hosszú megtartóztatás után, amikor tejet és tojást sem volt szabad fogyasztani, a kenyeret is szívesen gazdagították. A kalács tehát a kenyér húsvéti, ünnepi változata.
BÁRÁNYSÜLT ZÖLDSÉGEKKEL
A keresztény kultúrában a farsangi disznóvágások utáni első friss vágás a húsvéti bárány volt, ami Isten egyszülött fia, Krisztus szimbóluma. Jézus, Isten báránya az életét adta, hogy mi megszabadulhassunk bűneinktől – ez a legerősebb megtisztulás-jelkép a keresztény vallásban.
TÖLTÖTT TOJÁS
Ősi és egyetemes világszimbólum a tojás, az egység, az egész, a folyamatosan újjáteremtődő élet jelképe, hiszen új élet születik belőle. Ez kapcsolódik a legerőteljesebben a kereszténység előtti idők hitrendszereihez, világképéhez. A tojásra rajzolt díszítmények pedig őseink mitikus-mágikus világképének elemeit idézik.
BORBÁS MARCSI HÚSVÉTI MENÜJE
Báránycsülök; csodás, mézes-mustáros disznócsülök; tejszínes rakott burgonya; mézeskrémes. Ezek mind helyet kaphatnak a húsvéti asztalon, emlékeztetve minket, hogy véget ért a böjt, az önmegtartóztatás, ideje ünnepelni: feltámadt Krisztus!
MÁRIA TERÉZIA KORABELI RECEPT: TORMASZÓSZ
A zsidók által az egyiptomi kivonulás emlékére tartott széderestékre készített szédertálon a keserűfű, azaz a torma a zsidók könnyeit jelképezi. Könnyfakasztó, csípős íze és szaga miatt ősi jelentése is van: úgy vélték, távol tartja a rossz szellemeket. Egy ilyen lakoma után jól jön emésztéstámogató hatása is.
RETEK SZIRUPBAN ELTÉVE
Különleges formában is kerülhet retek a húsvéti asztalra: salátába is tehetjük, de magában is illik a fimon, érlelt sonkához. A retek az első tavaszi zöldségek egyike, így kapcsolódik a csupa-csupa újjászületést kifejező étel mellé, a természet újjászületésére is utalva.
CSÜLÖKKEL TÖLTÖTT SÓS KALÁCS
Ha brillírozni szeretnénk a húsvéti ünnepen, akkor ezzel aztán lehet! Az eddigi szimbólumok kombinációjaként kaphat helyet az asztalon: hús is, kalács is ez.
HÚSVÉTI NYUSZIKALÁCS
Édes, finom kalács a gyerekeknek. A német eredetű húsvétinyúl-kultusz része a nyuszi alakú kalács. A húsvéti nyulat a 12-13. századtól ismerjük, Németországban kezdték húsvéti jelképként használni a 16. századtól: az ünnepre készített, hagyományos fészkekbe a nyúl tojja a tojást. Termékenységszimbólumként nem igényel sok magyarázatot, viszont sokkal érdekesebb mitológiai eredete. Az ősi Egyiptomban úgy vélték, hogy a mennyországot egy főnixmadár irányítja, amely nyúl képében született újjá, megtartva tojásrakó képességét. Egy szász legenda szerint pedig Ostra, a tavasz istennője egy megfagyott madarat élesztett fel nyúl alakjában.
ERDÉLYI MÁRVÁNYOS KUGLÓF
A kuglóf nem maradhat ki a húsvéti repertoárból, hiszen szintén a böjt végét jelzi az édes, omlós, gazdag tésztával. A formája fontos, a rómaiak számára napszimbólum volt, amely fénylő sugarait szórja a világra.
A cikk megjelenését a METRO támogatta.
Ajánljuk még:
Töltött bárány
Borbás Marcsi húsvéti menüje
Torockói „Somodi” kalács
