Itt a farsang, áll a bál: a jelmezversenyek és télűző szertartások többet jelentenek önmaguknál

A legemlékezetesebb farsangi jelmez, amit édesanyám varrt számomra harmadikos vagy negyedikes koromban, a hóvirág volt. Zöld filcből és fehér krepp-papírból állította össze a nem mindennapi maskarát, amit az egyik, szabás-varrással foglalkozó magazin hasábjain talált. Rám igazította, én meg mint egy kis erdei manó, úgy álltam a színpad közepén, ahol remegő hanggal árultam el a közönségnek, milyen jelmezt húztam magamra. Egy kevesebb fantáziával készült kalóz nyerte a jelmezversenyt, de cseppet sem bántam.

Szerettem hóvirág lenni.

A farsangi időszakról  jóformán a jelmezverseny, a színes kartonból készült álarcok, valamint a házi baracklekvárral és porcukorral ízesített szalagos fánkok hatalmas kupaca maradt meg gyerekkoromból. Nem ismertem a történetét, s azt sem tudtam, mi célból öltöznek be az emberek mindenféle jelmezekbe ilyenkor. Pedig, ahogy minden hagyományunknak, úgy a farsangnak is nagy szerepe volt egy közösségben, illetve többféle jelentést is hordozott.

„Keringőzik a kanál”

A farsang időszaka vízkereszttől (január 6.) húshagyókedd éjfélig tart, ami idén február 21-re esik. Másnap kezdődik hamvazószerdával a nagyböjt, aminek pedig majd a húsvét vet véget. Ezt a néhány hetet hagyományosan vidám lakomák, bálok és mulatságok jellemzik. A farsang csúcspontja és egyben legfontosabb eseménye a karnevál, amit a magyar néphagyományban „a farsang farka”-ként szokás emlegetni. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó, utolsó három nap, ami valójában télbúcsúztató is egyben.

A báli szezon és a táncmulatságok egyik fontos eleme volt emellett az elköteleződés, az eljegyzés, ugyanis a farsang időszaka

jellemzően a párválasztás időszakát is jelentette.

A hangos csinnadrattával való felvonulás és a máglyagyújtás célja pedig az volt, hogy elűzzék, elkergessék az emberek az életükből a gonoszt és a telet. Húshagyókedden általában szalmabábut (kisze) vagy koporsót égettek, így zárták le jelképesen a farsangot, valamint a sötét, hideg, téli időszakot, beengedve életükbe a világosságot és termékenységet hozó tavaszt.

Ráadásul a különféle maskarák mögé bújva az emberek egy kicsit szabadabban és lazábban viselkedhettek az egyébként nagyon is szigorú erkölcsi szabályok mentén működő, régi világban. Megengedhették maguknak a bujaságot és az olykor akár bántó tréfákat is – amiket a közösség hagyományai, szabályai és erkölcsi normái egyébként kordában tartottak.

„Habos fánk a jutalom”

Ez a jellegzetesség annyiban meg is maradt, hogy a gyerek ilyenkor bárminek beöltözhetnek, és sok vicces gondolatuk születik ezzel kapcsolatban, mint egyik kollégánk bárányhimlős esete, de minden nehézsége ellenére is kedves időtöltés a családnak a jelmezkészítés, a közös, kreatív tevékenység. Kisebb korban egyáltalán nem szükséges tökéletes, kész jelmezeket venni, a gyerekeknek a próbálkozás is elég, hogy egy kicsit is más bőrébe bújhatnak: ez nem a ruha kinézetén, hanem az azt viselő gyerek érzetén múlik – pont úgy, mint a szerepjátékokban. Ha pedig együtt készülünk, ez az érzés könnyedén megszületik. A legtöbb esetben az igazán kedvenc figurák nem is kaphatóak kész változatban, és még a kilencévesek is értékelik, ha például a Mario-, a Minecraft-, a Hermione-, vagy mostanában a Wednesday-jelmez nem tökéletes, de a kedvenc karakter bőrébe lehet bújni.

Mint minden ünnep, ez is rengeteg szép emléket tud teremteni, ha hagyjuk őket kibontakozni.

Ha mégis nagyon stresszesnek érezzük ezt, akkor beöltözés egyik legegyszerűbb formája, ha csak egy farsangi szemüveggel takarjuk el az arcunkat. Saját magunk is elkészíthetjük, csak egy sablon, kartonpapír, ceruza, olló, ragasztó és némi kreativitás szükséges hozzá, no és egy vékony gumi vagy szalag, aminek segítségével rögzítjük a szemüveget a fejünkön.

De ugyanígy az egész arcunkat eltakaró, valamilyen állatos álarcot is készíthetünk. Gyerekekkel is hozzáfoghatunk, szórakoztató hétvégi elfoglaltság lehet, nemcsak megrajzolni és kivágni a formát, de kiszínezni, valamint gyöngyökkel, szalagokkal, fonalakkal vagy tollakkal is díszíteni. Az elkészült farsangi szemüvegeket pedig jutalmazhatjuk egy porcukros szalagos fánkkal, így mindenki nyertesként végezhet a képzeletbeli jelmezversenyen.

„Értünk van a parádé”

A farsang legismertebb eseménye Magyarországon a mohácsi busójárás. A busók mulatsága és felvonulása a már említett „farsang farkára” esik, amikor jelmezbe bújva, kolompokkal, kereplőkkel és kurjongatásokkal hatalmas zajt csapva, valamint koporsót égetve igyekeznek elűzni a telet. Sőt, ma már vannak gasztrofanatikus busók is.

A legnevezetesebb farsangi felvonulás Európában kétségtelenül a velencei karnevál, ami hamvazószerda előtt két héttel kezdődik és húshagyókedden ér véget. Olaszországban a farsang, pontosabban a karnevál a régi, római Saturnalia-ünnepekből származott, amiket a keresztény egyház is engedélyezett, olyan népszerűek voltak a nép körében. Többek között ennek is köszönhetjük, hogy a mai napig megrendezik a híres velencei karnevált a helyiek és a turisták nagy örömére.

Forrás: Révai Nagy Lexikona, VII. kötet, Budapest, 1913.

Nyitókép: Fortepan / Mari Gabriella