Pszicho

„Jó, de nem tökéletes, ezért belepusztulok” – A (hívő) perfekcionizmus nyomában

Önismereti csoportokat vezetek már évek óta, és valahogy folyton visszatér a tökéletesség iránti kényszeres ragaszkodás, és érdekes módon mélyen vallásos embereknél ez az igény általában még erősebben jelentkezik. Épp ezért kíváncsi lettem arra, honnan is fakad ez az előfeltevés, hogy mindenáron jól kell teljesíteni Isten előtt (is).

Persze nem akarok senki fölött pálcát törni. Jól ismerem én is a napvégi lelkifurdalást, amikor eszembe jut, hogy még ezt és ezt sem tettem meg, vagy ha meg is tettem, akkor is valamit elrontottam, nem úgy mondtam, és így tovább.

Van egy barátom, aki addig nem tud elaludni, amíg minden cipőt és játékot el nem pakol, holott öt gyermeke van, szóval általában elég későn kerül ágyba... De emlékszem, volt olyan egyetemi csoporttársam, aki nem bírta elviselni, ha valamiből négyest kapott, ezért inkább újra elment vizsgázni.

És ki ne érezte volna azt, amikor egy amúgy tökéletes koncertet vagy egy szuper színházi előadást nézett meg, de egy hang félrement vagy bakizott egyet a színész, és az az apró hiba máris rányomta a bélyegét az egész élményre.

Számos pszichológiai oka lehet annak, hogy valaki miért válik perfekcionistává. Az biztos, hogy kisebb-nagyobb szorongással jár, és növeli a kiégés esélyét is. A tökéletességre törekvés bizonyos mértékig inspiráló és előrevivő lehet, azonban túlzott mértékben érdemes inkább szakemberhez fordulni.

Ki a perfekcionista?

Grant Hilary Brenner pszichiáter által összeállított listából kiderül, hogy hét fő jellemzője van a túlzott tökéletességre törekvőknek:

  1. Körülötted mindenki „lusta” vagy egyszerűen nem ért a dolgokhoz
  2. A többiek szerint szorongsz, de szerinted tök jól vagy
  3. Kritikusnak és olykor rosszindulatúnak tartanak, pedig egyáltalán nem érzed magad annak
  4. Nem igazán tűnsz boldognak mások szemében
  5. Alaposan meg kell dolgozni az elismerésedért
  6. Imádsz mindent és mindenkit kontrollálni, pedig csak segíteni akarsz
  7. Ha a barátaid megpróbálnának a lelkedre beszélni, hogy például lazíts már egy kicsit, akkor meg sem hallod őket

A lélektani vetület mellett engem inkább a tökéletesség szó bibliai etimológiája érdekelt, mivel érdekes módon az önismereti csoportjaimban több olyan vallásos emberrel is találkoztam, akik a

hitük miatt ragaszkodtak mindenáron ehhez a makulátlan teljesítményhez.

A Keresztény Bibliai Lexikon szerint mind az Ószövetségben, mind az Újszövetségben sajátos jelentéssel bírt a szó. Az Ószövetségben a kifejezés elsősorban az áldozati állat minőségére utalt, de használták az ember feddhetetlenségére is. Az Újszövetségben a tökéletesség (görögül teliosz) szó jelentése: tökéletes, érett, befejezett, a bibliai kontextusban pedig osztatlan szívet jelent.

További érdekesség, hogy például Jakab apostol számára az a tökéletes ember, aki meg tudja fékezni a testét, ezen belül is a test féken tartásának a csúcsa az, ha valaki a beszédét is uralni tudja, mert a nyelv megzabolázása az egész testre kihat. A tökéletes ember a beszédében sem hibázhat.

Ebben az értelemben tökéletesnek lenni tehát nem azt jelenti, hogy nem hibázhatunk, hanem még annál is nehezebbet: szeretni kéne az ellenségeinket is.

Lehet, hogy akkor inkább egyszerűbb a cipőket pakolászni vagy egy újabb leíró szigorlatot ötösre megírni…

Nyitókép: Ryan YoungUnsplash

Ajánljuk még:

TANÁCSOK, AMIKET BÁRCSAK ELHITTÜNK VOLNA AZ ŐSÖKNEK
A BELSŐ NŐ ÚJRAFELFEDEZÉSE: KEZDEK PONTOSAN AZZÁ VÁLNI, AKIVÉ AKARTAM
HAT DOLOG, AMIT AZ ÖRÖKBEFOGADOTT KUTYÁMTÓL TANULTAM

6 dolog, amit a legtöbben megbánnak haláluk előtt
A halál közelsége sok mindenre ráébreszti az embert. A legtöbben ekkor döbbennek rá, hogy mit rontottak el vagy csinálnának másképp, ha még lenne rá idejük. S talán pont erre taníthatnak meg bennünket azok a felismerések, amiket a haldoklók vallanak meg, amikor közeleg a vég. Egyszer mind meghalunk. De addig csakis rajtunk múlik, milyen életet élünk.