Valahogy furcsán rövid volt ez az idei nyár. A tavasz mintha csak csupa márciusból állt volna, majd jött két hónap aszály, néhány hét valódi nyár, aztán már itt is állunk augusztus-szeptember fordulóján. 

„Kicsiny falum, ott születtem én…” – kezdődik a nóta, amit – vagy aminek első pár sorát – még borgőzös állapotban is szinte bárki fel tudja idézni. A „Házunk előtt vén eperfa áll…” helymeghatározó sornak köszönhetően így aztán – akaratán kívül – az eperfa is a minimumfolklór meghatározó részévé vált. Akár vár alatta anyánk, akár nem, az eperfa mindenesetre valóban a parasztporták jellegzetes növénye volt, amely alatt legalábbis a tyúkok egészen biztosan szívesen tanyáztak.

Egy korábbi írásban a leginkább hölgyek számára javasolt gyógynövényeket vettük sorra. Nézzük most meg, melyek azok, amik inkább a férfiak számára jelenthetnek gyógyírt! Természetesen most is igaz, hogy a felsorolt gyógynövényeket nem kizárólag férfiak fogyaszthatják, hatásterületük azonban mégis elsősorban számukra kínálhat gyógyulást.

A gyógynövények többségét a legtöbb esetben nemtől függetlenül bátran fogyaszthatjuk, van azonban néhány faj, melyek mégis inkább egyik vagy másik nem számára javalltak. A célközönség ilyen irányú szűkítése elsősorban a növényekben lévő hatóanyagoknak, például a különféle növényi hormonoknak is köszönhető. Könnyen belátható, hogy a fitoösztrogént termelő növények inkább a hölgyek körében népszerűek, míg a prosztata működését javító kisvirágú füzike teáját jórészt a férfiak fogyasztják. A dolog ugyanakkor mégsem kizárólagos – de ne szaladjuk ennyire előre! Vegyünk sorra néhány, elsősorban a hölgyek számára ajánlott gyógynövényt!

„Ha valakit ecettel vagy pálinkával nem lehet meggyógyítani, annak már ácsolják a keresztet!” – tartja a mondás Göcsejben, talán nem is valótlanul. Azonban míg a pálinka gyógyító hatásairól szinte bárhol hallhatunk, az ecet hasonló érdemei méltatlanul az ismeretlen homályába vesztek. Talán persze ez sem ok nélkül, mivel a legtöbb bolt polcán található „ecetnek” sajnos köze sincsen a régiségben mindenhol általánosan ismert és használt ecetekhez… A legismertebb alternatívát talán az almaecet jelenti, azonban az esetek többségében ez sem több, mint az ipari almalé előállításának egyik mellékterméke. Kétségbeesésre azonban semmi ok, teremtő szándék és érett gyümölcs birtokában akár otthon is bárki elkészítheti saját ecetét!

A magyar nyelv ősi volta és hihetetlen gazdagsága a gyógyítás, orvoslás számára is olyan kincsesláda, melyet bármelyikünk kinyithat, még csak különlegesebb kulcsra sincsen szükség: az odafigyelés és értő hallgatás képessége csak gyakorlás kérdése.

Régóta tudjuk: ha jól használjuk a természet adta lehetőségeket, kész házi patikánk lehet. Ehhez azonban észnél kell lenni a nyáron, és időben begyűjteni, betárazni és megfelelő módon tartósítani a gyógynövényeket. Néhány tipped adunk a munkához!

„Isten – Haza – Család” szól a Sokorói Tájegység Egyesülés jelmondata. Vajon mindez nem több holmi jól hangzó frázisnál, vagy mégis lehet valódi tartalommal bíró iránymutatás? A Bakony és Győr között található betyáros Sokoró-dombság tettrekész közössége számára ezek a szavak egészen biztosan többet jelentenek: magánéletük és a térség fejlődését célul kitűző összefogás hármas tengelyét.

Minden évszaknak megvan a maga hírnöke. Tavaszt hoz a hóvirág, nyarat a fecske, de van egy növény, aminek legalább két alkalommal is örülni szoktunk. Míg az első hóvirág láttán mindig öröm tölti el az embert, legbelül mégis jól tudjuk, a tél a visszavonulás során is okozhat még meglepetéseket, a cseresznyefák fehér-rózsaszín virágzása viszont már kétségtelenül a tavasz visszavonhatatlan érkezését jelzi. 

A kérdés – sajnos – nem is annyira költői, mint ahogyan talán elsőre tűnik! Az emberi közösségek életmódjának változása, a természeti területek állapotának romlása, a monokultúrás mezőgazdasági óriástáblák számának robbanásszerű növekedése, valamint a természetközeli állattartás csökkenése számos olyan madárfaj megmaradása szempontjából jelent problémát, melyek még nem is olyan régen tömegével röpködtek körülöttünk.

Kétségtelen, hogy gyümölcsészeti szempontból kivételesen nehéz időszak áll mögöttünk, mégis számtalan olyan lehetőség és módszer van, amellyel eredményesen segíthetjük gyümölcsfáinkat, de legalább mérsékelni tudjuk a mostanihoz hasonló keményebb évkezdetek okozta veszteségeket.

Mit nekünk cukorborsó vagy csintalan Bajuszka cica, Borbás Marcsi egyik legutóbbi videóbejegyzése alatt az első világégés állófrontjait megszégyenítő kommentháború alakult ki – magaságyás témakörében… A magaságyásokkal, azok előnyeivel és hátrányaival, elkészítésük lehetséges módjaival nem is olyan régen egy külön írásban részletesen is foglalkoztunk. Olvasóink érdeklődését jelző hozzászólások okán mégis úgy gondoltuk, érdemes lehet a bevezetőben vázolt kérdéskört is tisztázni! Magas vagy magasított, ez itt a kérdés! Járjunk utána, van-e lényegi különbség!