Dezodor nélkül élem az életem, és sem hippi, sem büdös nem vagyok

Szép

Dezodor nélkül élem az életem, és sem hippi, sem büdös nem vagyok

A legtöbb fürdőszobában alapkellék az izzadásgátló stift vagy dezodor, amit a tulajdonosuk naponta legalább egyszer használ. Nálam is ott porosodik valahol a hátsó sorban egy, hátha kell majd valamikor. A mindennapjaimat ugyanis izzadásgáló nélkül élem.

Pontosan nem emlékszem, hányadikos voltam, de abban biztos vagyok, hogy már gimnáziumba jártam, amikor életemben először használtam izzadásgátló stiftet. Azt a kék színűt, amit mindenki más is. Nemigen szerettem az illatát, és olykor olyan nyúlós, ragacsos érzést hagyott maga után, mégis rendületlenül kentem a hónaljamat vele minden nap, hogy megóvjon az izzadságfolt szégyenétől. Hiába.

Teltek-múltak a hónapok, az évek, és sajnos rá kellett döbbennem, hogy az izzadásgátló nem csodaszer – nem találtam ugyanis olyat, amitől tényleg száraz maradt volna a hónaljam. Ideig-óráig talán. De például egy tavaszi-nyári vizsgaidőszakot sajnos nem lehet spagettipántos trikóban „végigtolni”, akkor pedig izzad az ember rendesen. Vagy a villamoson, a buszon, és ha nagyon nyár van, akkor bárhol máshol is. Légkondi ide vagy oda. Sőt, amikor a harmincakárhány fokról hirtelen belépek a huszonakárhány fokos helyiségbe – ha addig nem is, de akkor biztosan folyik rólam a víz. Egy-egy fontosabb helyzetben még arra is vetemedtem, hogy a stiftre dezodort fújjak az „ezerszázalékos” biztonság kedvéért. S hogy használt-e? Volt egy elméletem: egy-egy újonnan kipróbált izzadásgátló valameddig jónak tűnik, kisebb hibafaktorral véd. Majd hozzászokik a bőröm/szervezetem.

Az izzadság és a dezodor versenyében pedig végül az előbbi amolyan darwini módon alkalmazkodik az új helyzethez, majd megnyeri a csatát.

Mikor beláttam, hogy nem használ, kerestem egy másikat.

Emlékszem, több lányt is láttam régebben, aki úgy barnult le, hogy a hónaljánál körben megmaradt egy keskenyebb vagy éppen vastagabb, de mindenképpen világosabb sáv – az izzadásgátló sávja. Ott ugyanis nem úgy barnul(t) a bőr. Azért a zárójel, mert nem tudom, hogy manapság mi a helyzet. Igaz, nemigen láttam mostanában ilyen szépségbakit, ezért azt gondolnám, hogy ezek az újabb dezodorok már engedik a bőr egyenletes barnulását. Azért nem vagyok biztos benne, mert három vagy négy éve nem használok izzadásgátlót. Semmifélét.

Egy kis „alapbarnaság” reményében elmentem párszor szolizni. Munka után ugrottam be a néhány perces programra. A mosdóban lemoshattam volna a dezodort, de nem szerettem volna, hogy egy kicsi is maradjon valahol, ezért már reggel sem használtam az izzadásgátlót. Ezt megtettem néhány alkalommal, majd azon kaptam magam, hogy már egyáltalán nem használom a golyós dezodort. Elkezdtem figyelni magamat.

Napközben a munkahelyemen próbáltam észrevétlenül szagolgatni a hónaljamat, hogy nem vagyok-e büdös.

(Parfümöt sem használok.) A páromtól is többször megkérdeztem, sőt, kértem, hogy ha valami kellemetlen szagot érez, szóljon, hogy reagálni tudjak a helyzetre. De úgy tűnt, minden rendben.

Eleinte olyan érzésem volt, mintha jobban izzadnék. Ahogy telt az idő, ez a jelenség is elmúlt, és nem akarok butaságot állítani, de szerintem kevésbé izzadok, mint amikor izzadásgátlót használtam. Nem szűnt meg, de mintha csökkent volna a mértéke. Hiszem, hogy ha büdös lennék, valaki már szólt volna. De tényleg nem érzem magam annak én sem. Természetesen minden nap zuhanyzok, figyelve az alapszabályokra, mert nem mindegy, hogyan fürdünk! Egyszer-egyszer napközben éreztem, hogy kicsit jobban izzadok, ekkor egy nedves törlőkendővel áttörölgettem a hónaljamat, és ment minden tovább.

Manapság évente körülbelül kétszer használok golyós dezodort. Többnyire akkor, a nagyon fontos esemény előtt állok, és „tuti biztosra” akarok menni. Kissé zavar az illata, de segít, hogy ne, vagy csak észrevétlen mértékben izzadjak. Ahogyan

sokat segítenek a természetes anyagból készült, jól szellőző ruhák is ebben.

Nem mellesleg, régebben olyan káros összetevőket tartalmaztak egyes izzadásgátlók, amik ártalmasak lehettek az egészségre. Ilyen például az alumínium. Ugyan manapság odafigyelnek erre a gyártók, és az újabb termékek már nem tartalmaznak mindenféle veszélyes alapanyagokat, de érdemes így is elolvasni az összetevők listáját!

Én nem ezért, és nem is a környezetvédelem miatt hagytam fel a használatával, de nem szeretnék visszaszokni rá. Lévén hátránya nincs, és így valahogy mégiscsak szabadabbnak érzem magam.

Ajánljuk még:

MENTA NÉLKÜL MINDENKINEK NEHEZEBB VOLNA!
MENOPAUSA: NEM KELL MINDENKINEK TESTÉPÍTŐVÉ VÁLNIA, DE MOZDULNIA IGEN

 

 
X
Már követem az oldalt