Ismered a francia nők legnagyobb szépségtitkait?

Gyerekkoromban volt egy párizsi barátnőm. Egész nyarakat töltöttünk együtt babázással, bújócskázással, bringázással. Bár tizenévesen korántsem érdekelt a divat vagy az öltözködés, mégis feltűnt, hogy a barátnőm bármit is vett fel, valahogy mindig, mindenben jobban nézett ki a többieknél. Ha csak egy mintás leggings-t húzott magára egy fehér trikóval és tornacipővel, akkor is ő volt a legjobban öltözött közöttünk. A szettjét mindig fel tudta dobni egy karkötővel vagy nyaklánccal, amitől még egyedibb lett a megjelenése. Olyan franciás. És ekkor tényleg még csak tíz-tizenkét évesek voltunk!

Hogy voltak-e utánzói? Hát persze! De valahogy egyikük sem érte el azt a hatást, mint a barátnőm. Benne megvolt a stílus, ami csak a francia nőkre jellemző. És ezt a valamit nem lehet megtanulni.

Másolni, követni lehet, de ahhoz, hogy valaki zsigerből érezze azt a bizonyos pluszt, franciának kell születni.

Néhány hete a kezembe akadt egy könyv, amelynek a szerzője azt fejtegeti, vajon mi lehet az oka, hogy a francia nők nem ráncosodnak, vagyis hogy mindenféle sebészeti beavatkozás nélkül is fantasztikusan néznek ki ötven, hatvan vagy akár hetven felett is. Kíváncsi lettem a titokra. S bár még soha életemben nem olvastam ennyi oldalon keresztül a megfelelő cipő kiválasztásának fontosságáról, mégis találtam az írásban olyasmit, ami szerintem megszívlelendő lehet mindannyiunk számára.

A fentebb említett könyv főleg az érett nőkkel foglalkozik, bevezetésként pedig szóba kerül a kor problematikája. A szerző szerint (aki természetesen francia) minden hozzáállás kérdése. A franciák pedig

képesek elfogadni az öregedést, s eszerint változtatnak az életmódjukon és öltözködésükön úgy, hogy önazonosak maradjanak.

Nem akarnak fiatalabbnak látszani, alkalmazkodnak a korukhoz, ez alapján választják meg a frizurájukat, a cipőjüket és az öltözéküket. Mindemellett egész életükben nagy hangsúlyt fektetnek a megfelelő bőrápolásra.

Mindenben a minimálisra törekszenek, szerintük a kevesebb több. Ez a szabály akkor is, ha sminkelésről, kiegészítőkről vagy parfümről van szó, valamint a ruhatárukat is eszerint alkotják meg. Azt vallják, hogy a minőség fontosabb, mint a mennyiség. Kevés, de egymással jól variálható darabokból állítják össze a szettjeiket, a gardróbjukból sosem hiányoznak az úgynevezett „alapdarabok”.

Ugyanakkor szerintem azt már képtelenség megfogalmazni, hogy hogyan lehet „franciásan” kinézni, mert az belülről jön, azt érezni kell. Hiába húz valaki a fejére egy barettet, még nem fogjuk azt hinni róla, hogy francia. Ahhoz kell az a természetes és könnyed erotika, ami körbelengi a párizsiakat. Ez pedig benne van a mozdulataikban és a tekintetükben. A kisugárzásukban, amit nem lehet megtanulni. Ahogyan azt a természetes nemtörődömséget sem, ahogyan a meztelenséghez állnak. Szégyen és magyarázkodás nélkül.

Baguette ide, croissant oda, a francia nők nem híznak.

Állítólag azért, mert egészségesen és változatosan táplálkoznak. Sok vizet isznak, és szívesen válogatnak a piacon. A már említett „minőségre való törekvés” és „a kevesebb több” szabályok az ételek tekintetében is érvényesek. Szeretnek főzni és lassan enni, hogy élvezhessenek minden falatot – így hamarabb eltelnek, nem szednek kétszer, kevés étellel is csillapítani tudják az éhségüket. Az étkezés külön esemény a franciáknál, szertartás, ha úgy tetszik, az előételtől a desszertig mindenre odafigyelnek. Ahogyan a közben felszolgált italok minőségére is, legyen az egy napindító narancslé vagy egy pohár bor a vacsorához.

És feltűnés nélkül edzenek is. Persze, ha kell, ők is eljárnak sportolni, futni vagy jógázni, de emellett minden lehetőséget megragadnak a hétköznapokban, hogy mozogjanak. Nem restek sétálni vagy kerékpározni, és legtöbben gondolkodás nélkül a lépcsőt választják a lift helyett. A testük mellett pedig az elméjüket is edzik könyvekkel, filmekkel és tartalmas beszélgetésekkel. Mert – mint mondják – az igazi francia nő nemcsak a külsejével hódít, de a szelleme is csábító.

Ajánljuk még: