SZPSZ

Lehet, hogy szeret, csak nagyon hülyén fejezi ki? Igen!

Mindenki másképp fejezi ki a szeretetét. Vagy mégsem? Egy néhány évvel ezelőtt megjelent sikerkönyv szerint ötféle módon adjuk és kapjuk a szeretetet. Ha megvizsgáljuk önmagunkat és a kapcsolatainkat, talán egy kicsit kézzelfoghatóbbá válik az életünkben a szeretet.

Szívesen teszek szívességeket a másoknak. Nem kell nagy dolgokra gondolni, hiszen ez akár a reggeli vagy a vacsora elkészítésétől kezdve az ügyintézések átvállalásán keresztül egy program megszervezéséig, vagy a barátok, munkatársak kisegítéséig bármi lehet – csupa olyan kisebb-nagyobb hétköznapi dolog, ami megkönnyítheti a környezetemben élők életét.

Néhány évvel ezelőtt jelent meg Gary Chapman sikerkönyve, amelyben elárulja az olvasóinak, hogy mi az az ötféle mód, ahogyan kifejezhetjük mások felé a szeretetünket. Szerinte ugyanis öt módja van annak, ahogyan megmutathatjuk a párunknak, férjünknek, feleségünknek, gyermekeinknek, szüleinknek, rokonoknak és barátoknak, hogy fontosak számunkra. Ezek pedig a következőek: érintés, minőségi idő, elismerő szavak, szívességek és ajándékozás. Mikor ezt elolvastam, egyértelmű volt számomra, hogy

az én szeretetnyelvem főleg a szívesség adása, amit az ajándékozás követ a sorban.

A szerző szerint azért lehet fontos, hogy kiderítsük, melyik kategóriába tartozunk, és hogy a szeretteinkre melyik a legjellemzőbb, mert akkor megtudhatjuk, hogyan fejezzük és fejezhetjük ki mások felé a szeretetünket. Íme ehhez egy kis segítség, hiszen ha tudjuk, mit jelentenek a különböző kategóriák, könnyebben meg tudjuk fejteni, hová tartozunk mi, és hová tartoznak a szeretteink, barátaink, munkatársaink.

Elismerő szavak

Ez tűnik talán a legegyszerűbbnek, egyesek számára mégsem magától értetődő kimondani azt, ha valakit ügyesnek, okosnak, tehetségesnek, szorgalmasnak, szépnek… stb. tartanak. A szóbeli, pozitív megerősítés extra erőt adhat az előttünk álló feladatok elvégzéséhez, a nehézségek leküzdéséhez. Sőt olykor már az is elég, ha meghalljuk a szerettünk hangját, amitől úgy érezhetjük, hogy feltöltődünk tőle – főleg, ha ez a szeretetnyelv nálunk a legerősebb.

Minőségi idő

Ha szeretünk valakit, akkor minden időt vele szeretnénk tölteni. Egyesek ugyanis különösen igénylik a barátok, rokonok társaságát, különösen a szeretteikkel, a szerelmükkel szeretik együtt tölteni az időt. Még ha nem is napi 24 órában, de naponta valós kapcsolatra vágynak azzal, aki közel áll a szívükhöz. A közös programok, a közös élmények szórakoztatóak, fontos, hogy legyünk jelen közben, és ne máshol, máson járjanak a gondolataink.

Ajándékozás

Egy ajándék akkor ér célba, ha szeretettel és feltétel nélkül adjuk, és az, aki kapja, ugyanúgy szeretettel és feltétel nélkül fogadja. Akinek az ajándékozás a szeretetnyelve, az szívesen vesz mindenféléket a másiknak, hogy ezzel fejezze ki az érzéseit. Vagy ha „csak úgy” ajándékot kapnak, azt jelenti számukra, hogy a másik szeretettel gondolt rá, amikor megvette azt a tárgyat, azt a szelet süteményt vagy koncertjegyet.

Szívességek

Hasonlít egy kicsit az ajándékozásra, csakhogy ebben az esetben nem tárgyat ad az, akinek ez a szeretetnyelve, hanem csinál valamit, amiről azt gondolja, hogy a másiknak segít, jót cselekszik. Mindez nem esik nehezére, nem plusz teher számára, szívből, viszonzás elvárása nélkül teszi, csak azért, mert tudja, hogy megkönnyíti, megszépíti vele a másik életét.

Érintés

Alighanem ez a legintimebb módja a szeretet kifejezésének. Akinek ez a fő szeretetnyelve, annak a szeretet kifejezése egyet jelent a fizikai kapcsolattal. Fontosnak érzi, hogy megérintse a másikat, illetve mások érintése a szeretetet fejezi ki számára. Legyen szó kézfogásról, ölelésről, simogatásról, pusziról, csókról, vagy az egész test átmasszírozásáról, minden érintés számít. Az egyik legegyértelműbb jele a szeretetnek, ami akár fokmérőjeként is szolgálhat egy kapcsolatnak.

Érdekes lehet ezek tükrében megvizsgálni önmagunkat és kapcsolatainkat. Segíthet kideríteni, hogy kivel, hol tartunk, miért érünk valakihez sűrűbben, máshoz meg egyáltalán nem, vagy hogy miért nem adunk valakinek ajándékot, míg másnak igen. Segíthet megismeri, megérteni önmagunkat és a szeretteinket. Segíthet érzékelhetőbbé tenni az életünkben a szeretetet.

 

 

Ajánljuk még:

Az együttlét maga a program – luxus helyett azt adom az unokáknak, amire a leginkább vágynak

Nagymamának lenni csodálatos, és egyben olykor nehéznek tűnő feladat. Néha csak rövid időt tölthetünk az unokával, és amúgy is sok a feladat, ezért amikor együtt vagyunk, szeretnénk mindenképp megmutatni, mennyire szeretünk, mi mindenre vagyunk képesek (a gyerekért). De azt hiszem, tévút ez, mert az unokáknak valójában nincs szüksége semmi másra, csak az együttlétre. Ha pedig az megvalósul, nem az a kérdés, mivel teljen el az idő, hanem az, hogyan.

 

Már követem az oldalt

X