
Az egész a bodzás palacsintával kezdődött. Nagyanyám sütötte mindig, amint odaértünk hozzá a nyári szünetre. Később aztán Lujzi Tante jóvoltából megismerkedtem az ibolyás, a százszorszépes palacsintával, a vajas-zamatos turbolyással, és onnan már nem volt megállás. Mert a palacsintát mindenki szereti, és mindig van valamilyen friss vadvirág, ízes vadnövény, amit bele lehet sütni.

Textúrák, színek, ízek játéka egyetlen tál főzelékben: egy tál nemszeretem-főzelékben. De csupán addig, amíg a kanál belemerül, azután a nyelven olvad szét az enyhén karamellizálódott, ha jól csináltuk, csöppet még roppanós répa és az azt körülölelő fűszeres krém. Játszik vele a gondolat: mitől ilyen selymes, mi az, amitől extra, valami más. Amitől a sárgarépa-főzelék egy szelet rántott májjal elsőrangú menüvé lép elő, a máj finom kesernyés zamata éppen jól rímel rá. Ez nem az a menzás változat, amivel sokakat ki lehet űzni a világból – érdemes kipróbálni! Igazi böjti étel, sőt: vegán, glutén-, tej- és minden allergéntől mentes.