Egyszerre szeretem is meg nem is az életlecke szót. Divatos, szinte unásig ismételt kifejezéssé nőtte ki magát az önismerethez vagy az énidőhöz hasonlóan, berögzült automatizmussal társítjuk melléjük a „közhely” szót. Okkal, ok nélkül? Társadalmi nyomás hatására, esetleg független vélemény miatt? Tök mindegy. A közhelyek is alapszanak valamin, az esetek többségében igazságon.
Regina Brett egészen kacskaringós életútja után (11 évesen árvává vált, 16 évesen alkoholfüggő lett, 20 évesen szült, 45 évesen mellrákot diagnosztizáltak nála, 61 évesen pedig elvesztette gyermekét) döntött úgy, hogy élettanulságait pontokba szedi. Így született meg a könyve, amelyből alább egy-egy gondolatot olvashattok – abszolút szubjektív gyűjtés, a teljesség igénye nélkül, néhány kiegészítő gondolattal. Lássuk tehát, mire tanította meg Regina Brett Pulitzer-díjas írót az élet:
- Ha kétséged támad, csak egy kis lépést tegyél.
Nem hiába olyan híres az El Caminót megjárók híres mondata: „One step at a time.” Egyszerre csak egy lépés.
- Az élet túl rövid ahhoz, hogy bárkit is utálj.
Bevallom, sosem értettem azokat az embereket, akik véges erőforrásaikat 10 kilométeres Facebook komment-fröcskölődésre, vádaskodásra, személyeskedésre fordítják. Továbbmegyek: akár virtuális térből kitekintő utálatra, gyűlöletre gondolunk – mégis minek erre pazarolni az erőnket?
- Minden hónapban fizesd be a számláidat.
Tiszta sor. Ennek ellenére nem bírom ki, hogy ne említsem meg: méltánytalanul kevés szó esik a pénzügyi tudatosságról a közoktatásban. Pedig igazán hasznos lenne egy jó kis áttekintés a hitelfelvételről, arról, ilyen alkalmakról mire figyeljünk, a hétköznapi takarékoskodás megvalósításáról vagy arról, mire figyeljen az ember, ha lakást szeretne venni. (Nem, sajnos nem minden szülő tanítja meg erre gyermekét!) Arról nem is beszélve, hogy a pénzügyi tudatosság életrevalóbb, kamatoztathatóbb tudással ruházná fel a fiatalokat, mint például a koszinusz függvény képének felrajzolása. Szóval igen, szerintem a háztartási alapismeretek oktatása mellett ezt is tanítani kellene.
- Nem kell minden vitát megnyerned. Fogadd el, hogy másnak más a véleménye.
A vita nem arra van, hogy megnyerjük, hanem a nézőpontok ütköztetésére. Ha valaki pedig legyőzi az én nézőpontomat, érveivel elgondolkodtat, akkor azzal egy olyan kaput nyitott meg bennem, amivel én csak gazdagodtam.
- Sírd ki magad valaki más vállán. Ez sokkal jobb, mintha egyedül sírnál.
Egyik kedvenc mondásom lett a „bőgni ér” mantra. Egyszer mondta ezt nekem egy kedves ismerősöm, amikor élet-halál harcot vívtam a kitörni készülő könnyeimmel.
- Találj békére a múltaddal, és ezzel nem rontod el a jelent.
Ha ez ilyen végtelenül egyszerű és egysíkú lenne, akkor mindenkinek boldog, csillámpónis élete lenne. Képesek vagyunk egész életünkben azért küzdeni, hogy ezt a mondatot kipipálhassuk teendői listánk végeláthatatlan sorából (és most meg sem említem a transzgenerációs hatást, ami szintén szerepet kaphat).
- Az élet túl rövid a szánalmas bulikhoz, szóval kezdj el élni, vagy elkezdhetsz meghalni.
Ezzel most mindannyiunk egyetemistás énje vitatkozna kicsit, de végső soron… mindennek megvan a maga ideje, na.
- Egy boldog gyerekkorhoz sosincs késő. De a második csak rajtad múlik, senki máson.
Inkább a boldog felnőttkorhoz nincs késő soha. De a gyermekkor, hát az egészen más tészta. Ahogy Nádas Péter is mondja, 5-6 évesen tulajdonképpen már „készen vagyunk”, az alapvető jellemünk ezután már nem igazán változik. Legfontosabb szakaszunkban, a gyermekkorunkban szerzett tapasztalatainkra támaszkodunk felnőttkorunkban, de a rossz, boldogtalan gyermekkori megélések úgy hiszem, felnőttkorban tudatos önmunkával „korrigálhatók”. Gondolj csak bele: rólad mit gondolna a gyerekkori éned, ha most látna?
- Amikor azért küzdesz, amit szeretsz az életedben, akkor nem fogadhatsz el válaszként nemet.
Ez a mondat kiégés/boldogtalanság/befásulás/elidegenedés elleni patrónus-bűbáj is lehetne, legalábbis én magam számára azzá tettem!
- Égesd a gyertyákat; vedd fel azt a csinos fehérneműt. Ne tartogasd különleges alkalmakra. A mai nap különleges.
Egy jó barátom súgta oda nekem egyszer azt, hogy igazából akkor lesz a legboldogabb, ha azt a zavarba ejtően, már-már arcpirongatóan drága bort otthon, egymagamban, a szokásos Harry Potteres, egész nap pizsamában tengődős maratonomhoz használom fel.
- Minden olyan dologgal kapcsolatban, amit most perpillanat tragédiaként élsz meg, tedd fel a kérdést: Számítani fog ez 5 év múlva?
Világéletemben túlagyalós voltam. Túlanalizáltam mindent, kerestem az ok-okozati összefüggéseket, ahol pedig úgy éreztem, hogy hiányzik a puzzle-darab, beraktam egyet – még ha nem is volt odavaló –, hogy kitöltsem a hiányzó űrt. Úgy hívják ezt, hogy dombból hegyet. Csak hátra visz, nem előre.
- Bocsáss meg mindenkinek mindenért.
Sokáig tartott rájönnöm, hogy a megbocsátás nem jelent elfogadást. Nem jelenti azt, hogy megbocsátásommal elfogadom, helyénvalónak tartom azt, amit. A megbocsátás megbocsátás. Megkönnyebbülés. De nem igazságszolgáltatás.
- A munkád nem fog ápolni téged, ha lebetegedsz. A barátaid igen. Szóval maradj velük kapcsolatban.
Az egyik legfontosabb életlecke a 45 közül! (Lebetegedéstől teljesen függetlenül.)
- Ha egy kupacba pakolná mindenki a problémáját, és látnánk mindenki másét, akkor inkább visszavennénk a sajátunkat.
Vagy hatalmas tehertől megkönnyebbülve megállapítanánk, ugyanazokkal a démonokkal küzdünk mindannyian. A tudat, hogy nem vagyunk egyedül, hogy ugyanazokkal a gondokkal küzdünk, egészen jó szorongásoldó.
- Az, hogy más emberek mit gondolnak rólad, nem a te dolgod.
Ámen.
Ajánljuk még:
7+1 lecke a csodálatos és ma 71 éves Meryl Streeptől
Könnyű a hírességekért rajongani. Sikeresek, tehetségesek és persze szépek (ami manapság sokszor már önmagában elég). Kevesebb azonban az olyan sztár, aki nemcsak a szerepeiben és a felszínes csillogásban, de emberileg is inspiráló tud lenni. Meryl Streep élete minden szakaszában uralta a vásznat, legyőzve ezzel – a nőket egy bizonyos kor felett zárójelbe rakó – Hollywoodot, és ezzel kapcsolatos véleményét sem félt soha felvállalni. Negyvenkét éve él házasságban (ugyanazzal a férfival!), négy gyerek édesanyja és ma lett hetvenegy éves. Jöjjön tehát 7+1 (számomra) inspiráló „lecke” a szülinapos Mery Streep életéből!
