Emlékezzünk évszázadok nagy mestereire az Építészet Világnapján!

Egy nemrég készült felmérésből kiderült, hogy hazánk legkedvesebb épülete az Országház és az Operaház. Ezeket a Magyar Zene Háza, a Párisi udvar és a Magyar Földtani Intézet követi. A Nyugati pályaudvarról sokan gondolják, hogy egy lenyűgöző vasszerkezetű, budapesti épület, amelyhez megannyi érdekes történet kötődik, kevesen tartják csupán egy közlekedési csomópontnak, ahol vonatra lehet szállni.

Amikor begördül a vonat a Nyugati pályaudvarra, vajon eszünkbe jut-e, hogy a párizsi Eiffel torony világhírű építésze, Gustave Eiffel álmodta meg e különös vasszerkezetet?

A Nyugati Pályaudvar királyi várójának kupolája – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho / Imagine Budapest @imaginebudapest 

Ha úgy nézünk az ismerős helyszínekre, mint egy kíváncsi turista, akkor egészen más színben fognak máris feltűnni. Ekkor észrevehetünk megkapó homlokzatokat, domborműveket, szobrokat, különlegesen faragott kaput, ívelt ablakot, mókás vízköpőt.

Ha még meg is ismernénk egy-egy épület legendáját, akkor rájönnénk, hogy nem is kell messzire utazni ahhoz, hogy nagy élményekben lehessen részünk.

Érdemes részt venni vezetett városi sétákon, amelyeken bekukkanthatunk olyan eldugott helyekre, amelyeket egyénként elkerülnék figyelmünket, és feltárulnak olyan ajtók, amiken csak úgy nem lehetne belépni. Az őszi időszak a legjobb arra, hogy tekintetünket az épített örökségünkre emeljük.

Halászbástya és az Országház – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho / Imagine Budapest @imaginebudapest

Az Építészek Nemzetközi Szövetsége 1985-ben létrehozta Építészet Világnapját, amit minden évben október első hétfőjén ünnepelnek, ezzel is felhívva a figyelmet az építészetre és arra a felelősségre, amit az ember környezetének, életterének formálása jelent.

A nap célja az is, hogy tisztelegjünk az építészek munkássága előtt.

Kik is azok az építészek, akik meghatározták fővárosunk arculatát? Az ország jelképe, a 96 méter magas kupolával záródó neogótikus épületünk, az Országház tervezője, Steindl Imre. Nevéhez fűződik többek közt a pesti és az aradi városháza, a templom a Rózsák terén, tervei alapján újítottak fel számos templomot, a Debreceni Grand Hotel Aranybikát.

A Matold-palota lépcsőháza – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho / Imagine Budapest @imaginebudapest

„Én az Új Országházzal új stílust nem akartam teremteni, mert kőbe alkalmazható építészeti formáink nemzeties jellegének nyoma sincs sehol, s egy ilyen századokra szóló monumentális épületet ephemer részletekkel nem kezelhettem, hanem igenis arra törekedtem, hogy a középkornak e remek stílusába szerény módon, óvatosan, mint azt a művészet mindenkor okvetetlenül megkívánja, nemzeti és egyéni szellemet hozzak be. E célból eddig létező síkdíszítményeink összes motívumait, falfelületek stb. díszítésére góth stílus szellemében használtam fel hazánk flóráját, mezőink, erdőink és rónáink növényzetét, annak formáit pedig többé-kevésbé stilizálva alkalmaztam…” (Steindl Imre)

A Nemzeti Múzeum – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho / Imagine Budapest @imaginebudapest

Neoreneszánsz stílusban épült, nagyszabású Operaházunkat Ybl Miklósnak köszönhetjük. A dal és a zene díszes csarnoka 1884-ben nyitotta meg kapuit, az akkor formálódó sugárút legszebb épületeként. Korszakalkotó műveként tartjuk számon a Várkert Bazárt, a Mátyás templomot, a Fővámházat, amely ma a Corvinus Egyetemnek ad otthont, a Fővám téren. Az ő vezetésével újult meg a fóti Károlyi kastély, és Ybl tervei alapján készült el a fóti Szeplőtelen fogantatás templom. A Károlyiak parádsasvári, parádfürdői kastélyai és a Cifra istálló is kezét dicsérik.

Az Iparművészeti Múzeum mennyezete – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho / Imagine Budapest @imaginebudapest 

„Pollack kitűnő építész volt, alapos ismerője a régi formáknak, működésében mindig tiszta, klasszikai alakok között mozgott, s a mit nála láttam és tőle tanultam: az megmaradt nekem egész életemre.” (Ybl Miklós)

Pollack Mihály és Hild József a reformkori Magyarország legkiválóbb alkotói voltak, a klasszicista építészet mesterei. Felsorolni szinte lehetetlen, mennyi középületet, kastélyt tervezett Pollack Mihály, akinek legfőbb érdemes, hogy megteremtette a magyar klasszicizmust.

Életének fő műve a Magyar Nemzeti Múzeum impozáns épülete.

Hild József műveinek száma meghaladja a 900-at, a reformkori Pest arculatának meghatározó mestereként tartjuk számon, de neki köszönhetjük az egri és az esztergomi bazilika monumentális épületegyütteseit is.

A Párizsi Udvar – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho / Imagine Budapest @imaginebudapest

Schulek Frigyes neve fémjelzi a Halászbástyát, a János-hegy tetején álló Erzsébet-kilátót, a szegedi Kakasos-templomot. A magyar szecesszió úttörője Lechner Ödön, aki nélkül nem lenne ma sem a gyönyörű Iparművészeti Múzeumunk, sem a kőbányai Szent László Gimnázium, és jóval szegényebb lenne a történelmi Magyarország elegáns villaépületekkel.

A Központi Vásárcsarnok Pecz Samu érdeme, aki oktatóként is kimagasló teljesítményt nyújtott. Szívesen használta épületein a középkori formakincset, bravúros megoldásai előtt hajthatunk fejet a Szilágyi Dezső téri református templom láttán vagy az Országos Levéltár épületénél. A Dunántúl városainak arculatát nagyban alakította Fellner Jakab, a világhírű New York palota, amely külsője is sejteti, hogy egy másik világba csöppenünk.

Az Operaház részlete – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho / Imagine Budapest @imaginebudapest

Az Erzsébet híd pesti oldalát vigyázó iker épület, a Klotild és a Matild paloták tervezőit, Korb Flóris és Giergl Kámán nevét kevesebbszer halljuk, ahogyan a Keleti pályaudvar összetéveszthetetlen épületét tervező Rohlitz Gyuláét.

Napestig sorolhatnánk azokat a kiválóságokat, akik nyomat hagytak hazánk településeinek arculatán, akiknek köszönhetjük épített környezetünket. Mert van abban valami csodálatos, hogy valaki fejéből kipattan, megálmodta, az asztalán megszületett, kiváló mesterek keze alatt formálódott. Színes történetekről mesélnek az épületek, elődeink lábnyomát és lélegzetét őrzik. Ott vannak a mindennapjainkban, és észre sem vesszük, hogy beleívódnak a gondolatainkban, alakítják a mi álmainkat is.

Az Erzsébet-kilátó – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho / Imagine Budapest @imaginebudapest

Építészeinknek kiemelkedő szerepük van abban, hogy formálják látásmódunkat, közérzetünket, nemzeti identitásunkat. Azt nem tudhatjuk, hogy a ma építészei fognak-e olyat alkotni, amit 200 év múlva is ámulattal néznek majd az utódok. De azt mindenképpen érdemes megtenni, hogy kihasználjuk a kellemes őszi napokat, városi sétákra induljunk, olykor megálljunk, fölnézzünk, és a homlokzatokra emelt tekintetünkkel tisztelegjünk az évszázadok nagy mestereinek.

Nyitókép: 123RF