ZónánTúl

Apacstánc és bokakápráztatás nélkül is elvarázsol a pesti Matild palota

Az Erzsébet hídon átkelve számtalanszor csodáltam már meg a két oldalt magasodó cifra épületeket, a Klotild és Matild palotát. Utóbbiba nemrég bekukkantottam, sőt fel is fedeztem rejtett titkait – és mindenkinek ajánlom ugyanezt!

Az idén 150 éves fővárosunk számtalan meglepetést tartogat azoknak is, aki helyben születtek, vagy éppen nap mint nap itt koptatják az utcaköveket. Egy egész élet kevés lenne megismerni minden házat, minden sarkot – de apránként felfedezni a város legendáit, elámulni egyik másik szépséges épületén közel sem lehetetlen! 

Példának okáért az Erzsébet híd pesti hídfőjénél két oldalt őrt álló, koronás tornyocskát viselő ikerépület bizonyára szemet szúrt már minden arra járónak, de vajon hányan ismerjük ezeket az épületeket valójában? Én nemrég Morcsányi Elza élvezetes szakvezetésével jártam be a Matild palotát az Imagine szervezésében, és bátran állíthatom, azóta nem nézek ugyanúgy a Ferenciek terére: az újonnan szerzett tudásom új látásmódot hozott, és frissességet adott az egyébként jól ismert városnak.

Nő a paloták mögött

A XX. század fordulóján óriási építkezések lázában égett Budapest, és aki csak tehette, megpróbált hozzájutni egy-egy telekhez a főváros új sugárútja mellett. Pest kapujára szinte azonnal lecsapott a szász-coburgi és gothai főhercegnő, Klotild Mária Amália, aki francia és német főhercegnőként született, majd József Károly főherceg felesége lett. Házasságkötésük után Alcsúton telepedtek le, ahol kertészeti mintagazdaságot hoztak létre. Ennek ma is látható eredményét csodálhatjuk meg az alcsúti arborétumban, ahová nem csak a hóvirágünnep alkalmával érdemes ellátogatni.

Klotild megtanult magyarul – ezzel elnyerte a budapestiek kegyeit –, a korabeli sajtó pedig nagy lelkesedéssel adott hírt a főhercegné gáláns építkezéséről. Az asszony erős kézzel vágott bele a munkába, maga választotta ki a két építészt, Giergl Kálmánt és Korb Flórist. A mesterek neve már akkor is jól csengett, a Zeneakadémia szintén az ő jóhírüket öregbíti, és nem érdemelnek kritikát a (mai) Ferenciek terén álló, trapéz alaprajzú, neobarokk elemeket is viselő szecessziós ikerpalotákra sem!

 A paloták 1919-ben Fotó: Fortepan / Schoch Frigyes

Matild palota

 A paloták napjainkban

Eredetileg Klotild palotáknak nevezték mindkét képületet a főhercegné után, később a pesti polgárok ragasztották a déli épületre a Matild nevet. Klotild és Matild, így már könnyebb volt megkülönböztetni őket!

A Matild palota

Mi most a Matild palotát jártuk be, amin a szép és hasznos tervezés nyomait ma is megfigyelhetjük. Az épület modern megoldásokkal készült a XX. század fordulóján, szegecselt vasszerkezetet alkalmaztak a teherhordó elemeknél, amit a mai vasbetonszerkezet elődjének tekinthetünk. Ritka szép lépcsőházak vezetnek az emeletekre, de a lift sem akármilyen, hazánk egyik első felvonójáról beszélünk! A szerkezetek beépítésével a ma is működő Otis céget bízták meg. A közös, nagy tereket Róth Miksa üvegműhelyéből kikerült csodás üvegablakok és mennyezeti világítóablakok díszítették.

Matild palota

 

A palota a századforduló minden luxusával felszerelten várta lakóit. A különböző méretű lakásokban vezetések víz és villanyáram is volt, a fűtésről Zsolnay cserépkályhák gondoskodtak. Orvosok, ügyvédek költöztek be, valamint katonatisztek és Habsburg-tanácsadók. Az ötödik emeleten irodát nyitottak a tervezők, Giergl Kálmán és Korb Flóris is.

 

A földszinten kávéház és üzletek kaptak helyet. A kor neves kereskedői kihasználták az adódó lehetőséget, sorra nyitották exkluzív üzleteiket. Többek között keleti szőnyegek, parfümök és a legismertebb főzőkészítő fehérneműi várták a vásárlóikat ezen a pompás helyen, de Hacker Mór ezüstkínálata és Hatschek Miksa optikus ás látszerész elegáns boltja is ide költözött. A Duna felé néző oldalon reprezentatív virágboltot, virágkötő műhelyt rendeztek be az arisztokrácia és a pesti polgárok kiszolgálására. A virágok természetesen az alcsúti kertészetből érkeztek, mindennap frissen – ez a luxus virágüzlet volt alapja a későbbi Fővárosi Kertészetnek, amely az 1950-es évek elején ugyanitt működtette központját.

A Matild palota Pest felé néző oldalán kapott helyet a Belvárosi Kávéház, amelynek első bérlője Steuer Sándor volt, aki a magyar kávékultúrát megteremtette. (Saly Noémi történeteiből tudjuk, hogy hazai kávé-történelem az első török vándor-kávéfőzőtől a mai kávéházakig hatalmas változásokon ment keresztül.) Szívesen jártak ide katonatisztek, de a legenda szerint több ízben megfordult benne Krúdy is, akinek emlékezetét egy interaktív szobor őrzi a Duna utcai homlokzat előtt. A hely a második világháború után romjaiból feltámadva, pótkávéval nyitott újra Rónay Egon szárnyai alatt. „A pótkávé illata az életet jelentette”, vallotta a vendéglős. Az ostrom utáni hónapokban a sajtóhírek szerint „apacs tánc es bokakápráztatás” volt esténként a Belvárosi kávéházban, „ahová tisztességes nő nem teszi be a lábát”. Az 1950-es években a fiatal értelmiség kedvelt helyeként tartották számon, működött benne menüs gyorsétterem, később esténként fellépett itt Medveczky Ilona és Ungár Anikó is. Napjainkban a Matild Café & Cabaret a hagyományos kávéházi kultúrát idézi fel a budapesti boldog békeidők hangulatával, esténként pedig – akárcsak az 1960-as években –, magyar és nemzetközi kabaréműsorokat tekinthetünk meg.

Matild Palace a Luxury Collection Hotel Budapest – ezen a néven kelt új életre a Matild palota 2021-ben török befektetőknek köszönhetően. Leírások és fényképek segítségével igyekeztek az eredeti hangulatot megidézni és ötvözni a XXI. század ötcsillagos luxusával. Ezúttal is egy páros, Dajka Péter és Puhl Antal dolgozott a terveken.

A palota lélegzetállító enteriőrjét most azok élvezhetik, akik megszállnak a lakosztályok vagy az ötödik emeleti hatalmas loft-lakások egyikében – illetve azok, akik épületsétára indulnak. Utóbbi esetben a szobákon kívül minden más részt bejárhatunk. Átsétálhatunk a hatalmas kapubejárón, amin egykor kocsival át lehetett hajtani, felfedezhetjük a szecessziós vakolatdíszek között a tudásátadás szimbólumait, a baglyokat, valamint számtalan, a természetből vett elemet: komlót, tobozt, articsókát, kukoricát, majd beléphetünk a nagyszabású lobbyba, és felsétálhatunk azon a lépcsőházon, amelyen egyébként csak illusztris vendégek lépkedhetnek.

A már említett kávéház és a szintén itt található, Wolfgang Puck nevével fémjelzett Michelin-csillagos étterem azonban mindenki számára nyitva áll. Megtisztelő hazánkra nézve, hogy az osztrák származású, hollywoodi sztárséf Európában elsőként itt nyitott étteremet. Az utcafronton dézsás olajfákkal övezett étteremben különleges ízeket kóstolhatunk: Szántó István séf szerint a Spago koncepciójába a nemzetközi ételek mellett megfér a magyar konyha, persze kicsit „spagosítva”. Leghíresebb fogásuk a lazacos pizza, amit lehetetlen levenni az étlapról! 

Matild palota

 

Az épületet felfedező sétaprogramot kóstoló zárta. A desszerttányéron igazi Puck-féle költeményeket kóstolhattunk, többek közt a ház specialitását, a Matild-szeletet. Nekem a Meggyes red velvet névre hallgató vörösben pompázó szelet tetszett a legjobban, amelyben a meggyzselé, a krémsajt és a vörös piskóta olvad össze isteni egységbe. A levendulás rózsaszörpöt kortyolgatva, miközben a muzsikusok halk zenébe fogtak, egy röpke pillanatra magam is főhercegnőnek érezhettem magam itt, a XXI. századi Budapest kellős közepén.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

Ajánljuk még: