Tavaszköszöntés felsőfokon: közeleg a hóvirágünnep az Alcsúti Arborétumban

ZónánTúl

Tavaszköszöntés felsőfokon: közeleg a hóvirágünnep az Alcsúti Arborétumban

A hóvirágok, a tavasz hírnökei egész mezőket alkotva köszöntik a kikeletet az Alcsúti Arborétumban. Az avarból kandikálnak ki bókoló fehér virágfejecskéikkel, felettük zuhatagos bükkök, héttörzsű mogyorók, páfrányfenyők, magyalok és más tekintélyes famatuzsálemek. Ezek között egyszerre üde és felemelő érzés magunkba szívni a tavasz illatát.

Ha Etyek felől, autóval vagy kerékpárral érkezünk Alcsútdobozra, már előre kapunk egy kis ízelítőt a famatuzsálemekből: az utat a kétszáz éves, tekintélyes platánsor szegélyezi, ez hazánk legszebb fasorainak egyike. Hétvégenként akár a Váli völgyi kisvasúttal is eljuthatunk az Arborétumba, a Puskás Akadémia állomástól félórás zakatolással. Jó hír, hogy a Hóvirág Ünnep idején hétköznap is járnak a szerelvények!

Az Alcsúti Arborétum múltja

Az Alcsúti Arborétum Magyarország legeredetibb angolparkja, 1820-as telepítése József nádor nevéhez fűződik. Ma a több mint 500 fajból álló fás növénygyűjteményben egyedülálló értéket képviselnek a koros páfrányfenyők, a szépséges magyalok, a 24 törzset nevelő óriástuja, a zuhatagos bükk, a héttörzsű török mogyoró.

József nádor a hírhedten rossz alcsúti földet azért vásárolta meg, hogy példát mutasson a magyar nemzetnek, hogyan lehet felvirágoztatni a kopár területeket. „Addig kell ültetni és plántálni, újra ültetni és újra plántálni, míg végre meg nem fogan”– vallotta. Munkája eredményeként néhány év alatt messzeföldön híres mintagazdaságot hozott létre. Közel 300 növényfajt honosított meg birtokán, a közeli csaplári erdőből éppúgy hozatott növényeket, mint Európa más országaiból.

1825-től az angolkertszerű ültetésekkel, szabálytalan útvezetéssel alakították ki a kertet. A kanyargó sétányokon a kertépítészet minden fortélyával megáldott látványosságokat hoztak létre. A terveket a schönbrunni kastélykerteket is tervező Tost dinasztia tagjai készítették.

Az arborétum területén láthatjuk az egykori Habsburg-kastély maradványait és annak műemléki környezetét. József nádor volt az első Habsburg, aki Magyarországon letelepedve birtokot szerzett, az ő leszármazottjait nevezzük a Habsburgok magyar ágának.1820 és 1827 között Pollack Mihály tervei alapján ő építtette a klasszikus stílusú kastélyt, amely nyaralóként funkcionált. 1867-ben József nádor fia, József Károly Lajos főherceg költözött a birtokra, aki további épületekkel bővítette a korábban is monumentális kastélyparkot. Ybl Miklós tervei alapján,

1872-ben egy hatalmas pálmaházat, majd 1883-ban állatkertet létesítettek a parkban,

ahol Jókai Mór elmondása szerint barnamedve, saskeselyű, valamint kisebb emlősök, madarak éltek. A Gloriett mellett vesszőből font kerítés mögött őzeket tartottak, a tisztásokon délceg díszmadarak sétálgattak. Gyerekkert, Medveház, Alpesi kert, Csörgedező és Kneipp-medence, Tornakert, Családi állatkert – mind-mind egy aprócska attrakciója a kertnek.

1802-ben új kutat fúrtak, a 150 mélyről feltörő víz forrásához sziklaépítmény került: egynyáriakkal, évelőkkel gazdagon beültettet sziklakertet varázsoltak köré. Innen a vizet kacskaringós cementárokban vezették el a tó felé, a maga nemében egyedülálló módon. Ez a Csörgedező, amelynek kanyargós vonala a Duna folyásának útját idézi. A Csörgedező kisebb medencés bővületeit Kneipp-medenceként használta a család, egészségmegőrzés céljából. Hozzáértésről tanúskodik, hogy már akkor, a XIX. században gondoskodtak a megfelelő öntözés kialakításáról, ami egyben a kívánt páratartalmat is biztosította a növények számára.

 

A tavacskában a Hermina és Klotild-szigetre keskeny hídon juthatunk át – mindkettő a család egy-egy nőtagjáról kapta nevét. Körben mocsári ciprusok légzőgyökerei, mint kíváncsi törpék, őrzik a partot.

A Gyermekkertben minden a kis főhercegeket és főhercegnőket szolgálta: elegendő napfény, megfelelő árnyékolás a tűző nap ellen, saját kis parcellák, ahol maguk ültethettek saját kedvükre. Minden apró szerszám rendelkezésükre állt, és a Gyermekkert szomszédságában a testedzésüket is biztosító, tornaeszközökkel felszerelt Tornakert várta őket.


Hóvirágok az Alcsúti Arborétumban

Az első hóvirágokat az 1800-as évek elején telepített a fák védelmébe az akkori nádori birtok kertészei, majd folyamatosan új és újabb fajtákkal gyarapították a kertet. Ma itt találhatjuk hazánk legnagyobb hóvirággyűjteményét: a mediterrán hóvirágmező több mint 2 és fél hektáron terül el.

Hét hóvirágfaj 24 fajtája tekinthető meg a hóolvadás után, bár az avatatlan szem az apró különbségeket nem is látja a kis virágokban, csak a fehéren pompázó virágmezőt. A legkorábban a nálunk honos hóvirág nyílik, amely 2005 óta védett, eszmei értéke 10.000 Ft.

 

Emellett a páratlan szépségű, nagy termetű pompás hóvirággal is találkozhatunk, rácsodálkozhatunk a kikeleti hóvirágra, amelynek több száz kertészeti változata alakult ki az évek során. Van itt krími, bizánci, levantei és redőslevelű hóvirág a lelkes botanikusok nagy örömére. Olykor beletéved egy-egy csoport téltemető, tőzike, felfedezhetünk bókoló hunyorokat is. És persze érdemes a fejünk fölé is tekinteni, ahol méltóságteljes fák ágai inganak a szélben, rügyeikben a tavasz lombígéretével.

A sétánk során a kihelyezett táblákon a történelmi események krónikáit olvasgatjuk: sok-sok furcsaságot őrizhetnek emlékezetükben a fák, bokrok, virágok a múlt századok öröméből és a bánatából, a rontásból és pusztulásból.

A hóvirágmező március közepéig kápráztatja el a látogatókat – ha megtehetik, a látogatáshoz válasszanak egy napsütéses hétköznap délelőttöt, amikor meghitten lehet élvezni a parányi virágok szépségét és a hatalmas fák suttogását, hazafelé pedig dúdoljanak tavaszhozónak Vivaldit és Strauss-keringőt.

 
X
Már követem az oldalt