Ötletbörze filléres kerti praktikákból

Az ötletgyűjtő látogatásokban az az egyik legjobb, hogy az élmény és a tapasztalás mellett egy életen át alkalmazható és rendkívül hasznos tudást is magammal hozhatok. Olyan tudást, ami ötvöz mindent, ami jó, ami követendő: a természet védelmét, a mértékletes és átgondolt mindennapokat, a felelősségteljes életvitelt és a rendszerben való gondolkodást.

Örök kedvenceim a maradékmentő ötletek, amik egyszerre mentenek meg minket a felesleges hulladékoktól, kímélik pénztárcánkat és segítik környezetünket. Ezekből hoztam most néhányat!

Tojáshéj, a sokoldalú segítőtárs

Egyik kedvenc állati eredetű élelmiszerünk igen gazdag ásványi anyagokban, főleg kalciumban és magnéziumban – nem véletlen, hogy ez a legminőségibb étel az anyatej után. A kertben való felhasználása tápanyagot biztosíthat a komposztban lakó giliszták számára, sőt, kedvező hatással lehet azok szaporodására is.

A tojás a földben dolgozva fellazítja, levegőssé teszi azt, ami a palántázás során nagy könnyebbséget jelent számunkra.

A termőföld javításához használhatjuk zúzott vagy tört formában is, csak szórjuk közvetlenül a talaj tetejére, vagy kicsit forgassuk bele a felső rétegekbe. Minél finomabbra zúzott tojáshéjat használunk, annál hamarabb bomlanak le a benne lévő hasznos anyagok, annál hamarabb lesz talajunk hasznára.

A kísérletező kedvűek készíthetnek úgynevezett „tojáshéjteát” is: egy adaghoz tíz tojás apróra zúzott héját tegyük körülbelül négy liter vízbe, forraljuk fel, majd hagyjuk állni egy napon át. Szűrés után már használhatjuk is – kiváló természetes tápoldat lesz belőle.

Ha pedig a csigák okoznak kellemetlenségeket a veteményesben, tegyük ki a feltört tojások héját, garantáltan segítenek távol tartani a betolakodókat. (Itt egyébként több más tippet is mutattunk, ami beválhat a csigák ellen.)

Kávézacc

A másik klasszikus példa a reggeli ébresztőből fennmaradó zacc, amit számos módon felhasználhatunk a ház körül.  A földbe dolgozva táplálja a talajt, jót tesz a komposztban zajló folyamatoknak is, de a mulcsba keverve is nagyon hasznos, hiszen a nitrogénben gazdag kávézacc a lehulló csapadék segítségével beszivárog a talajba, és felvehető tápelemmé válik a növények számára. A savasabb közeget kedvelő növényeink egyenesen tündökölni fognak tőle: szórjuk a rózsabokrok, rododendronok, vagy kaméliák tövéhez, és gyönyörködjünk áldásos hatásaiban.

A gyakorlott kertművelők szerint, ha a sárgarépa magjait kávézaccal keverjük, sokkal bőségesebb termést várhatunk. A kávézacc segítségünkre lehet a kártevők ellen is, a férgek állítólag igencsak rosszul lesznek tőle. Érdemes egy megszűrt kávézaccos oldattal (víz és zacc keveréke) próbálkozni, ha vegyszermentesen szeretnénk távol tartani a nem kívánatos rovarokat és élősködőket, de ez a keverék hangyák ellen is sikerrel alkalmazható.

Teafilter, és ami benne van

Bizony, a délutáni tea maradékát sem érdemes kidobnunk, hiszen nagy segítségünkre lehet a kertben. A teafű hozzájárul az egészséges talajélet fenntartásához, növényeink erősítéséhez, ugyanis számos értékes tápanyagot tartalmaznak, ezért érdemes a komposzthoz vagy közvetlenül a növények köré teríteni. Arra mindig figyeljünk, hogy csak olyan filteres teát vigyünk ki a szabadba, ami garantáltan biológiailag lebomló anyagból készült! 

Vécépapír-gurigák

A káros anyagokat nem tartalmazó, esetleg újrahasznosított papírból készült kéztörlő- vagy vécépapír-gurigák bátran

használhatók palánták ültetőközegeként vagy kiültetés utáni védelmükre.

Ha a még meg nem erősödött tövektől körülbelül 5-10 cm-re a talajba dugjuk őket, akkor a nehezebb kezdeti időszakban védhetik a növényeket a csigák és rovarok támadásától.

Banánhéj

A banánhéjban rengeteg a kálium és a foszfor, de van benne kalcium, magnézium és kén is. A tojáshéjhoz hasonlóan készíthetünk belőle „banánhéj-teát”, ehhez mindösszesen két napig áztassuk a héjakat egy üveg vízben. Szűrés után öntsük rá növényeinkre – hálásak lesznek érte.

Ha ezt macerásnak tartjuk, akár evés után, frissen is használhatjuk a banánhéjakat: vágjuk fel a nem nagyobb, mint két centis darabokra, majd helyezzük őket a földbe. Lehetőség szerint csak kezelésmentes banánt vásároljunk! A levéltetvek állítólag nem tudják elviselni a banánhéj bomlása során keletkező gázok szagát, ezért ezt a módszert kipróbálhatjuk a tetvek távoltartására is: a felvágott darabkákat tegyük a növény tövéhez.

Nagyobb levelű vagy különlegesen értékes, fontos növényeink levelének fényesítésére is kiválóan alkalmazható a banánhéj. Számos kertészkolléga mesélte, hogy a banános kezelések segítik a terméshozást, a növények látványos tündöklését. De még egyszer hangsúlyozom: ahhoz, hogy ilyen eredményeket érjünk el, csak kezelésmentes banánt vásároljunk, ellenkező esetben viselnünk kell a különféle gombaölők és egyéb vegyszerek káros hatásainak következményeit is. Ráadásul ha jól használjuk a (bio)banánhéjat, még a szépségápolásban is segítségünkre lehet!

Fel nem használt fűszerek, növények

Akármennyire is odafigyelünk, bármikor előfordulhat, hogy marad a kamránkban olyan fűszer, ami a tárolás hosszú ideje alatt elveszítette gasztronómiai értékét. Aggodalomra semmi ok: a kertben még sokrétűen felhasználhatjuk ezek.

A bors és a fahéj például kitűnő vakondriasztók.

Szórjunk belőlük a vakondtúrások tetejére, vagy csövön keresztül juttassuk a járatba. A megmaradt erőspaprika az egyik legjobb környezetbarát rovarriasztónk lehet. Áztassuk vízben, szűrés után tegyük egy szórófejes flakonba, és fújjuk közvetlenül a kártevők csapatára.

Hamu

Gyűjtsük szorgosan a sütögetés, fűtés vagy kandallóhasználat során keletkező fahamut, hiszen számos dologra felhasználhatjuk! Az eprek például kedvelik, a fiatal tövek közé szórva megvédhetjük vele a termést, de a meztelen csigák ellen is ez az egyik legjobb alternatív megoldás. Levéltetvek és a pajzstetvek ellen szintén hatásos: lombhullás után érdemes a fák törzsét és a vastagabb ágakat fahamuval beszórni.

A szakmai oldalakon egyre inkább előtérbe kerül a hamu kártevők és élősködők elleni alkalmazhatósága is: a szakemberek szerint egyéb kártevők ellen is hasznos, ezért érdemes a pincék sarkaiba szórni egy-egy kisebb kupaccal: elűzi az egereket, patkányokat és a csótányokat.

A hamu kiváló mész-, és káliumforrás, és több olyan nyomelemet is tartalmaz, amikre nagy szükségük van a növényeinknek. Szórjuk el vékony rétegben a növények köré vagy forgassunk belőle a komposztba! Arra figyeljünk, hogy nem megfelelően alkalmazva akár meg is perzselheti a növényeket, ezért kezdő kertművelőknek azt ajánlom, hogy előbb inkább komposztálják. Az sem mindegy, milyen fa hamuját szeretnénk felhasználni: ha tölgyből, juharból, vagy hasonló keményfákból keletkezik a hamu, akkor nagyobb arányban tartalmaz értékes tápanyagokat és ásványi anyagokat, mint a puhafák, például a fenyőfélék.

Nemcsak a környezetünket, de a pénztárcánkat is megkímélhetjük, ha más szemmel kezdünk nézni félredobott feleslegeinkre. Azt javaslom, segítsük egymást az ötletelésben: osszátok meg velünk saját bevált praktikáitokat!