Az anyatej után ez a legminőségibb ételünk!

Otthon

Az anyatej után ez a legminőségibb ételünk!

Gondoltad volna, hogy évente nagyjából 2,3 milliárd fogy belőle Magyarországon? És azt tudod, hogy miért zöldül meg a tojás a sárgája szélén? Vagy azt, mitől függ a héjának vagy a sárgájának a színe? Hogy mi az az úsztatós módszer? Hogy mit jelentenek a tojáson lévő számjegyek? Húsz pontban összegyűjtöttem a legérdekesebb és legfontosabb tudnivalókat az emberiség legelterjedtebb fehérjeforrásáról. 

  1. A tojásfogyasztás egyidős a tyúk háziasításával, Kr. e. 3200-3000 körülre tehető. Nem meglepő, hogy az egyik legalapvetőbb és legősibb táplálékunkról van szó.
  2. A tojás egy petesejt (sárgája), amit tápanyagokkal teli fehérje és meszes héj vesz körbe. Evolúciós szempontok miatt ez az egység az új élet születéséhez szükséges tápanyagokat tartalmazza, igazi aranybánya a szervezet számára: fehérjékben, ásványi anyagokban, aminosavakban és vitaminokban dús. A-, D-, B2-, E-vitamin is megtalálható benne.
  3. A tojás az anyatejhez hasonlóan maximális 100-as értéket kapott a biológiai érték listáján, ami különböző élelmiszereket rangsorol aszerint, hogy a bennük lévő fehérjékből pontosan mennyit tud ténylegesen hasznosítani a szervezet. Összehasonlításképp: a listán a tehéntej 85-ös pontszámot kapott, a sajt 84-et, a rizs 83-at, a hal pedig 76-ot.
  4. A tyúkok kakas nélkül is tudnak tojást tojni, viszont ezekből a tojásokból, a megtermékenyítés híján nem kelhetnek ki kiscsibék. A boltokba kerülő tojás nem tekinthető tehát embriónak, hiszen a nagyüzemi állattartás során a tyúkok nem találkoznak kakasokkal. Viszont jogos a kérdés, hogy miért tojik a tyúk „feleslegesen”, ha nem is termékenyítik meg?
    Magyarázatképpen vegyük példának az ember peteérési ciklusát: nagyjából 28 naponta érik meg egy petesejt a nők petefészkében (amit angolul éppen egg-nek, vagyis tojásnak hívunk). Ez a petesejt ideális esetben megtermékenyül, amikor találkozik a spermiummal. A spermium csak pár napig képes erre a műveletre, a pete érése viszont ennél sokkal tovább tart. Ha csak a közösülés után kezdene megérni a petesejt azzal a felütéssel, hogy „most van rá szükség”, az már rég késő lenne. A tojások esetében sincs ez másképp: a tyúkok párosodástól függetlenül termelik a tojásokat, bízva abban, hogy egyszer majd pont jó időpontban megtörténik a csoda.
  5. Ha a feltörést követően a sárgájához tapadó „rostos köteget” veszünk észre, az nem fejlődő embrió, hanem a sárgáját rögzítő jégzsinór.
  6. A héj, fehérje és a sárgája százalékos megoszlása a következő: 10-60-30. A fehérje mérete tehát duplája a sárgájának, a tápanyagmennyisége viszont nem több annál, éppen megegyezik a sárgájával.
  7. A tojást a néphagyományban különleges nevekkel illeték: népszerű volt a „tyukmony”, „tikmony”, „mony” és a „tojomány” kifejezés. A mony szó uráli eredetű, jelentése „tojás” volt.
  8. Hivatalosan a megtojástól számítva 28 napig jó a tojás, de egy átlagos vásárló ritkán tudja ennek a pontos dátumát, így különböző trükkökhöz kell folyamodni, hogy a tojás frissességét ellenőrizni tudjuk. Az egyik ilyen az úsztatós módszer: ekkor a tojást óvatosan vízbe kell helyezni, és figyelni, meddig merül el. A friss, tehát „légmentes” tojás a vizes edény aljára merül, az öregebb, „több levegős” viszont úszik, lebeg. Ez azért van, mert a tojás folyamatosan párolog, eközben pedig folyadékot veszít. A párolgó víz helyére levegő kerül, így az idősebb tojás mindig „több levegős”.
  9. A főtt vagy a nyers tojást úgy tudjuk megkülönböztetni, ha megpörgetjük az asztalon: ha kalimpál, kileng, akkor nyers, ha pedig könnyen pörög, akkor főtt.
  10. A tojás héjának vagy sárgájának színe semmilyen kapcsolatban nem áll a minőségével. Az élénk, napsárga szín csak a szemnek kedvesebb, nem jelenti azt, hogy a tojás frissebb is lenne. Egész egyszerűen arról van szó, hogy a tyúkok más takarmányt fogyasztottak: az egészségesnek tűnő élénksárga színhez a tyúknak sok kukoricát kell ennie, a pirosabb árnyalathoz szójalisztet, a barnásabbhoz pedig lenmaglisztet. Ami pedig a különböző tojáshéj-színeket illeti: a fehér színű tyúkok világosabb tojást tojnak, a barna színűek pedig barnásabb árnyalatút.
  11. Meglepő, de egészen rövid idő alatt, 24-26 óra alatt jön létre egy tojás. Az év minden napján azonban kár tojásra számítani, némi csúszást bele kell kalkulálni: ha reggel 8 órakor tojt meg a tyúk, másnap reggel 10 óra körül már készülhetünk a következő tojásra (ha minden tökéletesen megy), harmadnap pedig dél-egy óra körül. Fajtától függően egy tyúk évente nagyjából 200-325 tojást tojik.
  12. A tojáshéj vastagsága az egyik legrosszabbul örökölhető tulajdonság a „tyúkgenetikában”. Még a testvérek is különböző vastagságú és szilárdságú tojásokat raknak.
  13. A meszes tojáshéjat is fedi egy védőréteg, ami a mikroorganizmusoktól véd, és a tojás megmosásakor tönkremegy. Ezért ajánlott a tojásokat csak közvetlenül a felhasználás előtt megmosni.
  14. Egy tojáshéjon körülbelül 17 000 tölcsérszerű pórus található, ami nedvek, gázok átjárhatóságát biztosítja – ezért célszerű kartondobozban tárolni a tojásokat, hiszen illatot, ízt is felvehetnek. A tojás hegyes végén kevesebb, a nagyobb, tompább végén több pórus található.
  15. Sokkal könnyebben lejön az 1-2 hetes tojás héja főzés után, mintsem a friss tojásé.
  16. Az ok, amiért a tojás sárgája a fehérje találkozásánál megzöldül, egészen egyszerű: kémiai reakcióról van szó. A sárgájában lévő vas és a fehérjében lévő hidrogén-szulfid működésbe lép egymással, és létrejön a kékeszöld színért felelős vas-szulfid.
  17. Ha a tojást szobahőmérsékleten hagyjuk, akkor számoljunk azzal, hogy így egy nap alatt öregszik annyit, amennyit hűtőszekrényben csak egy hét alatt.
  18. A tojáson lévő számsor a következő jelentéssel bír egy 3HU163T18/6 számsorral ellátott tojás esetében: az első számjegy az állattartási technológiát árulja el (ökológiai tartás: 0, szabad tartás:1, alternatív tartás: 2, ketreces tartási rendszer: 3). Ezt követi az országkód (Magyarország esetében HU), majd a megye/főváros kódja (16), az állategészségügyi kerület sorszáma (3), a tyúktojás jele (T), az állattartótelep sorszáma (18) és a per jel után az istállók száma (6).
  19. Több mint húsz szakács készítette el Mauritiuson a világ legnagyobb tojásrántottáját 35 ezer tojás felhasználásával (ehhez még hozzácsaptak 246 liter tejet, 430 kg vajat, 10 kg sót és 2 kg borsot). Nyolcezer ember lakott jól belőle.
  20. Úgy tartják, hogy a szakács sapkájában annyi gyűrődés van, ahányféleképpen el tudja készíteni a tojást. Ennek a száma száz fölött is lehet.
  21. A legvégére pedig egy kakukktojás: valójában nincs két egyforma tojás, így a gyakran használt mondásunk kicsit sántít.

Forrás: ITT, ITT, ITT, ITT és ITT

Ajánljuk még: 

KENNI, ENNI, SÜTNI, SÚROLNI JÁTSZI KÖNNYEDSÉGGEL – A SZÓDABIKARBÓNA SZINTE MINDENRE JÓ!
5 + 1 LÉLEKMELENGETŐ TÉLI FŰSZER, AMI POZITÍV HATÁSSAL LEHET AZ EGÉSZSÉGÜNKRE
AZZAL ÁRTHATSZ SOKAT A GYEREKNEK, AMIVEL SEGÍTENÉL: DOBD KI A BÉBIKOMPOT!