GolfÁramlat

Mielőtt Afrikába postáznánk a maradékot – az ételpazarlás mérhetetlen, de a helyzet nem menthetetlen

Valószínűleg sokunknak mondták gyerekkorukban azt a szülei, hogy a tányéron hagyott maradékot Afrikában milyen jóízűen megennék az éhezők. Felnőttként ugyan már egyáltalán nem vagyok válogatós, olykor-olykor mégis a kukában landol a maradék. Ez pedig nemcsak pénzkidobás, hanem környezetszennyezés is.

A kidobott étel látszólag nem szennyezi a környezetet. „A szerves anyag könnyedén lebomlik” – gondolhatjuk magunkban. Azonban a szeméttelepre kerülő, levegőtől elzárt maradék tetemes mennyiségű metángázt termel, az pedig nagyban felelős a globális felmelegedésért. Szóval egyáltalán nem olyan ártatlan hulladék ez, mint gondolnánk.

Ökológiai lábnyomunkat közvetett módon méginkább növeli az ételkidobás, hiszen addig, amíg elkészül mondjuk egy sima rántotta, rengeteg energiára van szükség. A tyúkok takarmányozásától kezdve a tojás fertőtlenítésén és szállításán át egészen a csomagolóanyagig bezárólag, megannyi tudás, odafigyelés és pénz szükséges ahhoz, hogy a tojás megőrizze minőségét egészen addig, amíg a tányéromon landol. Egyébként egyetlen egy darab tojás „előállításához” például 196 liter víz szükséges. Soknak tűnik? Akkor gondoljunk bele abba is, hogy egy kilogramm marhahúshoz már 15.415 literre van szükség a The Guardian cikke szerint.

Sokan nem gondolunk ebbe bele, amikor a boltban levesszük a polcról azt a doboz tojást vagy akármi mást. Talán ezért is dobáljuk olyan könnyen az ételt a kukába. És ennek lesz az az eredménye, hogy évente világszinten 1,3 milliárd tonna ételt pazarlunk el. Kifejezetten mazochista alkatoknak javaslom ezt az oldalt, ahol egy hatalmas számlálón követhetjük végig, ahogy hihetetlen gyorsasággal peregnek a számok. Magyarországon is hihetetlen mértékű a pazarlás – erről, illetve a kidobott ételek jótékony célú felhasználásáról korábban külön cikket is írtunk

Apropó, számok: Európában a kihalászott halak 40-60 százalékát dobják ki, mert nem felelnek meg a minőségi előírásoknak. Ez ugyanígy igaz a kevésbé „csinos” zöldségekre és gyümölcsökre is. A világ vízkészletének 25 százalékát olyan ételekre előállítására használjuk fel, amelyeket aztán soha nem fogyasztunk el.

Nem sorolok további adatokat, beszéljünk inkább arról, mit tehetünk, hogy másképp legyen mindez! Ugyanis szerencsére a negatív mutatók csökkentésére és a lelkifurdalásunk enyhítésére jó néhány módszer létezik.

  1. Tele hassal menjünk vásárolni

Talán triviálisnak tűnik, de nagyon hatásos. Ha nem korgó gyomorral indulunk el vásárolni, máris kevésbé vagyunk kitéve a felelőtlen döntéseknek, és nagyobb eséllyel tudjuk tartani az eredeti tervet, csak azt megvásárolni, amire valóban szükség van, amit tényleg el tudunk fogyasztani.

  1. Tervezzünk előre

Legalább egy hétre előre gondolkodjunk arról, hogy mit szeretnénk főzni. Jó, ha indulás előtt leellenőrizzük a spejzunkat. Így csak azt írjuk fel a listánkra, amire biztosan szükségünk van. A leginkább környezettudatos hozzáállás az, ha a heti menü kigondolásában figyelembe vesszük a már meglévő alapanyagokat is, és igyekszünk azokat is minél előbb felhasználni. Ezért is, és sok más dolog miatt is jó a menütervezés! 

  1. Ne dőljünk be az akcióknak

Nagy veszélyforrás, ha vásárlás közben belefutunk egy-egy giga akcióba. Csábító ilyenkor kartonszám beszerezni ezekből a termékekből, de minek? Ráadásul ezeknek a áruknak a szavatossági ideje gyakran néhány héten belül lejár, szóval nem biztos, hogy érdemes bespájzolni belőlük.

  1. A maradékot le lehet fagyasztani

Persze nem a legtutibb a kifagyasztott káposztás kocka, tudom, kivéve ha az ember kollégista vagy egy hete nem evett, de például egy marhapörkölt kifejezetten nagy örömet tud okozni egy olyan délelőttön, amikor az embernek semmi kedve sincs főzni.Fagyasztva a húsok, tengeri halak 4-6 hónapig őrzik meg épségüket, a főtt zöldségek 10-12 hónapig, nyersen viszont csak 3-4 hónapig.

  1. Arra is van megoldás, ha nincs fagyasztónk

Abban az esetben, ha nincs fagyasztónk, csatlakozhatunk olyan online közösségekhez is, ahol a pluszban megmaradt vagy tudatosan pluszba főzött ételünket adhatjuk el: ilyen a munch.hu, a Tudats.io vagy éppen a Foodcoin.

  1. Komposztáljunk

És ha még mindig akad maradékunk: komposztáljunk. Egyszerűbb, mint gondolnánk. Ha pedig nincs kertünk, akkor is számos beltéri komposztáló közül válogathatunk! 

Nyitókép: Joshua Hoehne / Unsplash

Ajánljuk még:

MI PAZARLUNK, ŐK MENTENEK – 11 EZER TONNA, 7.5 MILLIÁRD FORINTNYI KIDOBOTT ÉTEL NYOMÁBAN
4 FONTOS GONDOLAT A HÁZTARTÁSRÓL, CSALÁDRÓL ÉS A JÓLÉTRŐL EGY 1920-AS SZAKÁCSKÖNYVBŐL

 

Már követem az oldalt

X