GolfÁramlat

Komposztálás akár panellakásban is? Lehetséges, sőt, a környezetnek is segíthetsz vele!

A komposztálásra sokan úgy gondolnak, mint amit kertes házak tulajdonosai csinálnak azzal a rengeteg zöldhulladékkal, ami a kiskertjükben keletkezik. Nézzük, miért hibás ez a feltételezés!

Való igaz, hogy egy kertes házban több zöldhulladék keletkezik, és a komposztálásra is több hely és lehetőség áll rendelkezésre, de ezzel együtt figyelembe kell vennünk azt is, hogy egy átlagos háztartásban (tehát itt társasházi, vagy akár panellakásokról is beszélünk)

körülbelül az összes keletkező hulladék 20-50 (!) százaléka szerves anyag, ami akár komposztálásra is alkalmas lehet.

Egy átlagember Magyarországon körülbelül évi 300 kiló hulladékot termel, tehát egy középértékkel számolva akár évi egy mázsát is kitehet annak a hulladéknak az aránya, amit komposzttá változtathatunk! Nem is meglepő, hogy az Európai Unió három éven belül kötelezővé is tenné a szerves hulladékok szelektív gyűjtését – és bár igaz, hogy egyelőre nem látszik, hogyan tud majd ez rendszerszinten megvalósulni, mi azért magánkezdeményezőkként is tudunk tenni, hogy a biohulladék jobban hasznosulhasson.

Nézzük, mit is kell ehhez tennünk!

Először egy komposztálóhelyre lesz szükségünk, amit annak figyelembevételével kell kialakítanunk, hogy milyen a lakóhelyünk. Ha kertes házban lakunk, esetleg lehetőségünk van egy társasház kertjében elvégezni a komposztálást, akkor vehetünk pár tízezer forintért komposztálóedényt (ez újrahasznosított műanyagból készül, aljzat nélkül és zárható fedele van), ha viszont szeretünk barkácsolni, akkor azonos hosszúságú lécekből magunk is készíthetünk egy komposztálókeretet. Fontos, hogy ne ássunk gödröt a komposztáláshoz, ugyanis a korhadáshoz oxigén kell, egy gödörben azonban ebből nincs elég, így korhadás helyett rothadást fogunk tapasztalni! Ha rendesen végbe tud menni a korhadási folyamat, akkor a rothadással ellentétben kellemetlen szagoktól sem kell tartanunk.

Ha viszont nem áll rendelkezésünkre más hely, csak a konyhánk, és nem akarunk a lakásunkban gilisztákkal bíbelődni (bár megpróbálhatjuk, van, aki lakásban is így csinálja!), akkor beszerezhetünk egy kicsi és praktikus konyhai komposztálót is, ami egy természetes segédanyagot használ a komposztálási folyamathoz. Ez tulajdonképpen egy szemeteskukához hasonló tárolóedény, és a használatáról például itt olvashatsz többet.

Bármilyen komposztálót használsz, abba nyugodtan beledobálhatod a szerves hulladékok nagy részét, de azért érdemes néhány dologra odafigyelni.

Komposztálható például a tealevél és az őrölt kávé is, de figyelj arra oda, hogy filter nélkül kerüljön a tárolóba! Nem ajánlatos citrusféléket és hagymát a komposztba dobni, a savasságuk miatt ugyanis végezhetnek a gilisztákkal. Húst se tegyünk bele, mert bár biohulladék, beköpik a legyek és irtózatosan büdös bomlás közben... Ne kerüljön bele dió sem, mert bár természetes anyag, tartalmaz egy olyan vegyületet, ami a növényekre, gombákra, mikroorganizmusokra veszélyes.

Ha banánhéjat, vagy más olyan gyümölcs héját dobjuk a komposztálóba, amin matricát helyeztek el, akkor mindig figyeljünk oda, hogy ezt eltávolítsuk róla! (Szintén figyeljünk, hogy a banánhéj és hasonló gyümölcsök héja vegyszerkezelt lehet, amit szintén jó nem komposztálni!) Ne komposztáld továbbá a felületkezelt újságpapírt, a faszénhamut, a lakkal, festékkel kezelt fát, a túl nagy fadarabokat (nagyon sokáig tart, míg lebomlanak, esetleg aprítsd össze őket) és a kutya, valamint a macskaürüléket sem (a ragadozó állatok ürüléke ugyanis a növényevőkével ellentétben ártalmas parazitákat is tartalmazhat).

Ez persze eddig jól hangzik, de jöhet a talán legfontosabb kérdés:

mi legyen a kész komposzttal, ha te magad nem tudod kertészkedéshez felhasználni?

Ha másra nem, jól jöhet esetleg a szobanövényeid földjének javításánál, de ha ehhez is túl sokat termeltél, akkor felajánlhatod kertészeteknek, kerttel rendelkező ismerősöknek, rokonoknak is. Ez talán macerásnak tűnik, de nyugtasson meg a tudat, hogy jót cselekszel vele: a szeméttelepre kerülő szerves hulladékok ugyanis sokszor nem kerülnek vissza a természet körforgásába, hanem a szeméttelepek kupacaiban, oxigénhiányos környezetben konzerválódnak – egy arizonai egyetem kutatói például így találhattak egy szeméttelepen több évtidezes (!) salátafejet és hot-dogot is. Ennél a sorsnál pedig minden szerves hulladék többet érdemel.

Ajánljuk még:

7 spórolós tipp a fenntartható otthonhoz

Nem szeretem, amikor a környezettudatosságot úri huncutságnak titulálják, mert az évek során pont az ellenkezőjét tapasztaltam: a zöld(ebb) háztartás egyben takarékosabb háztartás is.