Nincs, aki játsszon veled? 5 sakk-applikáció kezdőknek és haladóknak
A sakk évezredek óta nem megy ki a divatból, de az is elképzelhető, hogy még ma is a legnépszerűbb társasjáték. Természetesen vannak időszakok, amikor a szokásosnál is élénkebb iránta az érdeklődés: itthon például a Polgár-lányok sikerei, nemzetközi szinten pedig Kaszparov és Fischer aranykora, a közelmúltban pedig a Vezércsel (The Queen's Gambit) című sorozat indított arra sokakat, hogy leporolják az évtizedekkel ezelőtt a tálaló tetején felejtett sakktáblát, és elkezdjék a vasárnapi ebéd után a szicíliai védelmet gyakorolni egy épp arra tévedő családtag ellen.
Magas a koleszterinszintje, ezért ne egyen sajtot! – De tényleg van ennek értelme?
Néhány éve a háziorvosom egy sor vizsgálat után azzal az eredménnyel lepett meg, hogy kicsit (de tényleg csak egy kicsit) magas a koleszterinszintem. Megnyugtatott, hogy aggodalomra semmi ok, nem kell semmiféle radikális életmódváltásnak alávetnem magam, elég, ha a jövőben odafigyelek arra, hogy a zsírosabb ételeket, például a különféle sajtokat mértékkel fogyasszam.
Koreából importált kultúra: Kelet után Nyugat is rászokott a koreai popzenére

Sokszor és sokféle forrásból elhangzott már, sőt, szinte már közhelyszerű az állítás: a huszonegyedik század Ázsia évszázada lesz. Kína 2028-ra a világ legnagyobb gazdasága lehet, de rajtuk kívül a kontinens több országa is sokat tesz azért, hogy az emberiség minél nagyobb része az ő termékeiket használja. És termék alatt nemcsak autót meg mobiltelefont kell érteni, hiszen ugyanilyen exportcikk lehet a kultúra is. A japán mangát például már évtizedek óta zabálja a világ, Korea pedig a popzene piacára tört be olyan lendülettel, hogy lassan az egész világ koreai popot, azaz K-popot hallgat. 

Itt a pötyögés vége – a beszélgetős közösségi médiáé a jövő?
 A kétezres évek elején a blogok felforgatták a médiapiacot: csodálkozva figyeltük, hogy hirtelen bárki újságíróvá válhatott, egy-egy „amatőr” soraira sokszor többen voltak kíváncsiak, mint a profik által írt és szerkesztett, nagynevű sajtótermékek cikkeire. Aztán jött a Twitter, a Facebook, az Ask.fm, és a hétköznapi emberek gondolatai végleg elárasztották az internetet, és ezzel együtt megnőtt az interakció lehetősége is.