Család

Ennek nézz utána, hogy ne öt év egyetem után jöjjön a hidegzuhany

Reméljük, mindenki gyermekének nagyszerű osztályfőnöke és kiváló tanárai vannak, mert természetesen remek iskolába jár, ahol sok segítséget kap a pályaorientációhoz, a szakmaválasztáshoz. Ha mégis bárkinek hiányérzete volna, most összegyűjtöttünk néhány információforrást a gyorsabb és alaposabb tájékozódás érdekében. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy – diákok, szülők és pedagógusok számára egyaránt – komolyabb fejtörést okoz, hogy nem kapnak koncentrált segítséget a tájékozódásban, holott sok és sokféle forrás áll rendelkezésre már középiskolások és leendő egyetemisták számára is a kiszemelt pálya megismeréséhez.

Kezdjük az alapokkal!

Mielőtt még bármilyen kutakodásba belevágnánk, saját képességeinkkel, személyiségünkkel és céljainkkal kell tisztában lennünk, ami nem is olyan egyszerű feladat egy kamasz számára. A gyűjtőnéven önismeretként emlegetett „muníciónk” lesz azonban az a biztos pont, amelyhez viszonyítani tudjuk a lehetőségeinket, beleértve az egyes szakmák által kínált életformát is.

Hogyan tehetünk szert mélyebb önismeretre? Bár a középiskolás kor életkori sajátosságai szerint szívesen hagyatkozunk a kortárs csoportok véleményére, a valódi tükör sosem kétdimenziós: érdemes igénybe vennünk pályaorientációs tanácsadó segítségét, és nem árt, ha jobban odafigyelünk tanáraink, szüleink visszajelzéseire is. Kevesen tudják talán, hogy a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat és tagintézményei éppen ilyen és hasonló témákra szakosodott szakemberek segítségét kínálják különböző korosztályok számára.

Pályaválasztási témában külön konzultációkat igényelhetnek szülők és gyerekek, valamint a pedagógusok, sőt, egyes iskolákban is tartanak ilyen foglalkozásokat. Miután megvan a személyes „térképünk” a hogyan továbbhoz, keressük fel a Nemzeti Pályaorientációs Portált, ahol téma- és korosztály-specifikusan kaphatunk válaszokat. Itt megtaláljuk például a releváns pályaorientációs kérdőíveket, de ami a legfontosabb: az egyes szakmák bemutatását is. Az oldal kifejezetten gyűjtőportálként működik, tehát több keresőt is működtet: iskolákra, szakmákra, bérekre, de akár tanácsadókra is kereshetünk, igényeink szerint.

Aki a felsőoktatási tanulmányok mellett dönt, annak a felvi.hu az alapvető tájékozódási felület, ahol a felvételi tájékoztatótól a szakok és egyetemek kínálatáig és a ponthatárokig szinte minden, a felvételihez szükséges információ elérhető. A portál előnye, hogy amikor már megvan a választott szakma, pontosan megmutatja, hogy ezt az ország melyik felsőoktatási intézményében milyen szinteken tanítják, és hol mik a felvételi követelmények és a ponthatárok.

Amire viszont nem világít rá – és ez legalább olyan fontos, mint a szakirányválasztás –, hogy az egyes szakokon folyó oktatás különböző egyetemeken más-más profillal, szakmai hangsúlyokkal zajlik. Például, aki francia fordító szeretne lenni, annak az ország összes egyeteme közül a Pázmányt érdemes választania, mert ott szakosodhat műfordításra, aki pszichológusként narratív szociálpszichológiára szakosodna, annak a Pécsi Egyetem a megfelelő választás, és így tovább. Ezeket a finomságokat csakis az egyetemek, főiskolák honlapján és nyílt napjain tudjuk kiszűrni, megismerni, tehát mindenképpen ez legyen az egyik legfőbb információforrásunk az egyetemi felvételi jelentkezés előtt.

Milyen állapotban van a szakma, amelyre készülök?

Milyenek lesznek az elhelyezkedési esélyeim? Mennyit fogok keresni? Egészséges ésszel ezt mind mérlegeljük, amikor a felvételi jelentkezésre ikszelünk. Szerencsére, a 2000-es évektől már Magyarországon is működik Diplomás Pályakövető Rendszer, amely a felsőoktatási pályakövetés, az aktív hallgatói kutatások és a frissdiplomás adatok mellett az ún. Eurostudent nemzetközi kutatás magyar válaszait is tartalmazza. Az oldal olyan összefüggéseket is feltár, mint a szakmában tapasztalt jövedelmi viszonyok alakulása, az elhelyezkedés körülményei, a frissdiplomás pályakezdők első munkahelyén elért beosztás szintje vagy az adott szakmai képzettséggel leggyakrabban betöltött munkakörök.

Ha rajtam múlna, minden felvételizőnek kötelezővé tenném a DPR-portál ismeretét, használatát, hiszen itt olyan kérdésekre kaphatnak választ, amelyeket a legtöbben már egyetemi tanulmányai alatt vagy frissdiplomásként szoktak feltenni először.

Maradjunk a számoknál!

A KSH folyamatosan megjelenteti a keresetek gyorstájékoztatóját, vagyis a bérstatisztikát, amit ugyancsak érdemes követni, hogy ne utólag kezdjünk moralizálni a választott szakma jövedelmi körülményein.

Nincs annál lehangolóbb, amikor fiatal, diplomás felnőttek az alacsony jövedelmi viszonyok miatt panaszkodnak.

Mintha mindenki meglepődne, hogy a kezdő tanári fizetés nem félmillió, és ez sok év után sem biztos, hogy lesz ennyi. Tájékozódjunk, mielőtt igent mondunk egy életpályára, hiszen a mindennapokban többek között a jövedelmi viszonyok fogják meghatározni további lehetőségeinket!

Az álláspiac ismerete a piac aktuális tükörképe

Nézzük meg a legnagyobb állásportálok kínálatát és ne csupán a hiányszakmákra, hanem a betöltendő pozíciókhoz kapcsolódó követelményekre is figyeljünk! Minden eddiginél jobb „terepgyakorlat”, hogy valós képet kapjunk aktuális lehetőségeinkről. Ne feledjük azonban, hogy mire elvégezzük az egyetemet vagy befejezzük a szakképzést, változhat a kép, de általánosságban elmondható, hogy egy bizonyos területen jelentkező akut szakemberhiány öt év alatt enyhülhet: minimum ennyi időre van szükség a tendencia megfordulásához.

Az állásportálok mellett a szakmai szervezetek és az egyes szakmákban dolgozó cégek honlapjai is kiváló információforrásul szolgálhatnak a tájékozódásban. Innen főként az aktuális piaci trendeket és a speciális munkaköri követelményeket tudhatjuk meg. Az állás rovatból általában több is kiderül, mint a munkaerő közvetítők honlapjáról. A céges honlapokon viszont inkább annak érdemes utánanézni, hogy működtetnek-e gyakornoki programokat, vagyis lesz-e lehetőségünk már tanulmányaink idején annál a vállalatnál szerezni használható tudást, ahol később is szívesen dolgoznánk.

A személyes példák és források, vagyis a kapcsolati tőke szerepe sem elhanyagolható, de mivel ez nagyon is egyéni lehetőségeinkre szabott, ennek kiaknázására nincs általános recept. A szülők felelőssége ebben kiemelkedő:

pályaválasztás idején kell igazán megmozgatni a kapcsolati tőkét, tájékozódási célokra.

A fiatalok jellemzően könnyebben hallják meg más felnőttek véleményét, mint a szülők tanácsát ebben az életkorban, ráadásul szülőként nem is rendelkezünk minden szakmáról egyforma mélységű tudással.

Ajánljuk még:

„A HITELES PÉLDA A LEGERŐSEBB TANÍTÁS” – ÍGY SEGÍTSD A PÁLYAVÁLASZTÁS ELŐTT ÁLLÓ GYEREKED 

„LEGALÁBB EGY TANÁR LEGYEN BELŐLE!” – NÉPSZERŰ ÉS NÉPSZERŰTLENEDŐ SZAKMÁK ÉRTÉKROMLÁSÁNAK NYOMÁBAN 

A MODERN KOR EGYIK ELSŐ CSODANŐJE: IDEJE MEGISMERNED HUGONNAI VILMÁT!

Tanácsok, amiket bárcsak elhittünk volna az ősöknek
Fiatalkorunkban lépten-nyomon hallottuk az idősebbek tanácsait az életre vonatkozóan – ezek közül némelyik már-már közhelynek tűnt, sokkal inkább legyintettünk rájuk, mintsem elgondolkoztunk volna rajtuk. Idővel visszatekintve mégis eszünkbe jut: lehet, hogy mégiscsak hallgatnunk kellett volna rájuk?