A modern kor egyik első csodanője: ideje megismerned Hugonnai Vilmát!

Hős

A modern kor egyik első csodanője: ideje megismerned Hugonnai Vilmát!

Egy kislány, akinek őstehetsége páratlan volt. Egy kamaszlány, aki kénytelen volt a tanulás helyett a háziasszonyszereppel megelégedni. Egy fiatal nő, aki mégis fittyet hányt a társadalmi elvárásokra, és határozottan lépdelt céljai felé. Egy asszony, aki kitaposta a női egyenjogúság útját, miközben ezerszer is megpróbálták lemosni a színről. Egy ember, aki orvos lett. Magyarország első orvosnője. Hugonnai Vilma portréja.

Van egy karanténjátékunk a gyerekeimmel. Minden nap kiválasztok egy különleges személyt, napközben utánaolvasok, este pedig mesébe öntve elmondom az életét, elolvasom a róla szóló mesét. Kisfiamnak eddig David Attenborough és Kodály Zoltán, lányaimnak Jane Goodall és Hugonnai Vilma a kedvenceik. Szeretem ezt a játékot, mert a gyerekeimnek példaképeket mutathatok, olyan valódi emberekről hallanak, akik jobbá tették a világot, és én is rengeteg újjal gazdagodom. Engem is inspirálnak.

Hugonnai Vilma neve eddig nekem is csak derengett, szégyen, nem szégyen, nem sokat tudtam róla. Hogy miért pont ő lett lányaim favoritja, miért kellett már tucatszor is elmesélnem csodás történetét? Mert számtalan dologban első volt. Úttörő. Mert

egy olyan, férfiuralta társadalomban érvényesült, ahol addig lehetetlen volt nőként megvetni a lábunkat.

Újra és újra felállt, ha elesett vagy elgáncsolták. Mert sosem adta fel. Nem félt kiállni saját magáért, bátran megvédte azt, amit megszerzett. Egészen haláláig tanult, harcolt, hitt magában. És végül célba ért. 

Az áhított zürichi papír

Hugonnai Vilma Nagytétényben született 1847. szeptember 30-án, egy tehetős grófi família ötödik gyermekeként nevelkedett a hatgyermekes családba. Egy hatalmas kastélyban élt a népes család, ahol a gyerekekhez egy német házitanító járt minden nap. A kis Vilma kedvenc elfoglaltsága az olvasás és a babázás volt. Mindig orvososat, kórházasdit játszott velük. Alig volt tízéves, amikor a világra nyitott, önálló kislányt szülei a pesti Prebstel Mária Leánynevelő Intézetbe küldték, ahol minden évet osztályelsőként zárt. Tanulmányait itt be is kellett volna fejeznie, ugyanis Magyarországon ebben az időben a lányok nem tehettek érettségi vizsgát, és nem tanulhattak tovább felsőoktatási intézményben. Vilma orvos szeretett volna, ami akkoriban teljességgel elérhetetlen álomnak bizonyult.

Tizennyolc évesen, a társadalmi elvárásnak eleget téve, férjhez ment Szilassy György földbirtokoshoz, és vidékre költöztek. Két fiuk született, akiket Vilma egy dajka segítségével nevelt, így édesanyaként is jutott ideje a könyvtárban olvasni. Továbbra is a természettudomány érdekelte leginkább, egy percig sem elégedett meg a „jó feleség” szerepével.

Megtanult elsősegélyt nyújtani, és csakhamar ő sietett a bajba jutott szegényekhez.

Férje nehezen viselte Vilma kirívó személyiségét, képtelen volt támogatni az álmai megvalósításában. Ráadásul elitta, elkaszinózta a vagyonuk jórészét, és csalta is feleségét. 1872-ben, miután mindenki csak lebeszélni próbálta, Vilmát felvették a Zürichi Egyetemre, ahol abban az évben már nők is tanulhattak. Ugyan férje aláírta a beleegyező nyilatkozatot, pénzzel nem támogatta a hóbortos ötletet, így Vilma Svájcban igen szerény körülmények között, egy aprócska szobában húzta meg magát, pénzt az eladott ékszereiből szerzett. Hét év kemény munka után doktorrá avatták, és kezében az áhított papírral, egy zürichi sebészeten azonnal munkába is állt. 

A kétszer megszerzett diploma

1880-ban szíve hazahúzta. Itthon szeretett volna segíteni a beteg gyerekeken, ám jött az arculcsapás: Magyarországon ekkor még mindig nem tanulhattak tovább a nők, ezért Vilma elé hatalmas akadályok gördültek. Hiába szerezte meg Svájcban a doktori diplomát, itthon azt nem fogadták el. Közben férjével végérvényesen megromlott a kapcsolata, elváltak. Vilma 1881 tavaszán sikeres érettségi vizsgát tett, ami nők esetében ritka volt, mint a fehér holló. A kinti egyetem elvégzésének dacára sem praktizálhatott itthon, de hogy segíteni tudjon, elvégezte a szülésznőképzőt. Bár szerette új hivatását, mégsem adta fel az álmát, hogy orvos legyen. Sikertelen próbálkozásai után egyre jobban foglalkoztatta a nőknek kedvezőtlen iskolarendszer. Többször is hangot adott véleményének, és észrevétlen szívügyévé vált a női egyenjogúság.

Így már nemcsak a maga igazáért küzdött, hanem sok ezer nőért is hallatta a hangját.

Számtalanszor fordult különböző miniszterekhez, kérte diplomájának elismerését, és hogy engedélyezzék a nőknek is a tanulási lehetőséget: minduntalan süket fülekre talált. Az okleveles szülésznőt nemcsak várandós asszonyok keresték fel, Vilmának titokban sokféle betegséggel küzdő páciense is lett. Wartha Vince ízületi bántalmakkal fordult hozzá. Az orvos-beteg kapcsolatból hamar szerelem szövődött, és 1887-ben házasságot kötött a Műegyetem tanárával. Egy év múlva kislányuk született, akit szintén Vilmának hívtak. Közben Hugonnai Vilma egy percre sem szakadt el az orvostudománytól: gyógyított, szülésznőként praktizált, és leányiskolákban betegápolást tanított. Több évtizedes szélmalomharc után végre Magyarországon is engedélyezték, hogy nők is részt vehessenek a felsőoktatásban. Ekkor Vilma ötven éves volt.

1879-ben szerzett zürichi orvosi diplomája után 1897-ben másodjára is megszerezte azt, immáron hazánkban. Így lett ő Magyarország első orvosnője. 

 A világháborús katonaorvosnő

Ebben az időszakban Vilma szakadatlan járta a térséget, és segített, ahol tudott. Legyen szó gazdag grófokról vagy szegény munkásokról. A rászorulóktól sohasem fogadott el pénzt, és sokszor az orvosságot is ingyen szerezte be nekik. Még éjszaka is azonnal indult, ha hívták. Ilyenkor mindig vele tartott férje is, aki ugyan féltette őt, mégis mindenben a támasza, segítsége volt.  Az I. világháború idején sikeresen elvégezte a katonaorvosi tanfolyamot, és aktívan részt vett az egészségügyi ellátás megszervezésében: tizennégy vidéki városban segített létrehozni betegmegfigyelő állomásokat. Hívására azonnal mögé álltak orvosok és nővérek, akiket mind inspirált Vilma határtalan kitartása, példás szorgalma és bámulatos szaktudása. Utóbbiak közül az ő ösztönzésére rengetegen végeztek nőként orvosi egyetemet. Haláláig praktizált, de az utolsó éveiben már nem volt ereje a házakhoz kijárni, így a betegek mentek hozzá. 1922. március 25-én hunyt el. Második férjével együtt a Fiumei Úti Sírkertben nyugszanak. 

Méltatlanul elfeledett egyéniség

Hugonnai Vilma útja egy addig még járatlan ösvény volt, de veleszületett tehetsége, elképesztő bátorsága megannyi nőnek nyitott kapukat. Abban a korban, amikor az asszony helye a tűzhely mellett volt, és egyetlen hivatása férje támogatása és a gyerekek nevelése lehetett, tanulni, orvosnak tanulni egyenlő volt a lehetetlennel. Ezzel szemben Vilma nemet mondott egy áldatlan házasságra, a gazdagságból a szegénységbe csöppent, hogy saját jogon válthassa valóra álmát. Két gyermekétől igen korán örökre búcsúznia kellett: Szilassy Kálmán fia egyhónaposan, Wartha Vilma lánya húszévesen hunyt el.

Hugonnai Vilma fittyet hányt az akkori politikára, igyekezett megváltoztatni a nőket háttérbe szorító szabályokat, és

nemre, korra való tekintet nélkül tette a dolgát, miközben önzetlenül segített azokon, akik hozzá fordultak. 

1980-ban Nagytétény központjában mellszobrot állítottak az emlékére, azonban sajnos az alkotás az enyészeté lett. A vecsési Szakorvosi Rendelő földszintjén ma is megtalálható Józsa Judit alkotása a doktornőről. Nagytétényben egy német nemzetiségű általános iskola őrzi nevét és emlékét. Méltatlanul keveset tudunk Magyarország első női orvosáról, pedig karakánsága, állhatatossága és merészsége méltán tehetné őt kislányok és kisfiúk, felnőttek méltó példaképévé. 

Felhasznált forrás: Kertész Edina: A lány, aki orvos akart lenni (Naphegy Kiadó) Nyitókép: Wikipédia

Ajánljuk még:

4 HÍRES NŐ, AKINEK ISMERNED KELL A NEVÉT

„ÉLŐ ADÁSBAN VETÉLTEM EL” – INTERJÚ AZ ÚTTÖRŐ MAGYAR TÉVÉSSEL