4 híres magyar nő, akinek ismerned kell a nevét!

Hős

4 híres magyar nő, akinek ismerned kell a nevét!

Nőnap alkalmából gondoltam nem virágokról, ajándékötletekről és egyéb szokásos témákról írok nektek, hanem 4 méltán híres magyar nőről, akik úttőrök voltak több tekintetben is. Nekik köszönhetjük a női oktatást, a nők fejlesztését, a női orvosokat, nővéreket is. Bátorsággal, merészséggel, sokszor az örökségük árán is, de harcoltak a női nemért. 

 

BRUNSZVIK TERÉZ

Az erdélyi arisztokrata grófnő Brunszvik Teréz nevéhez fűződik az első magyar óvoda, az Angyalkert alapítása, melyet édesanyja budai házában, a mai Mikó utca és Attila út sarkán nyitott meg 1828. június 1-jén.

Ő volt a  XIX. századi magyar pedagógiatörténet egyik kiemelkedő képviselője, akit a magyar óvodarendszer megteremtőjének is nevezhetünk. 1836-ban egyesületet alapított az óvodák elterjesztésére, 11 óvodát indított el, majd még több tucatot az évek során. Haláláig összesen 80 intézményt adott át.

Ám munkássága nem állt meg az országhatáron belül: Bécsben, Regensburgban, Münchenben is az ő hatására alapultak óvodák. 

Teleki Blanka nagynénjeként nagyban befolyásolta unokahúga pályaválasztását az, hogy mellette tevékenykedhetett. Támogatásával végül Blanka létrehozta az első magyar nőnevelő intézetet.

TELEKI BLANKA

Széki gróf Teleki Blanka 1846-ban megalapította az első női tanintézetet 8-12 éves előkelő származású leányok számára. Az első évben Deák Ferenc unokahúga volt ez egyetlen diákjuk, majd a következő évben már 14 lány tanult az intézményben. A tanárok között volt Leövey Klára, Vasvári Pál, és Karacs Teréz.

A szabadságharc honvédjeit teljes erejével támogatta, és kiáltványt adott ki 1848 áprilisában a nők egyenjogúsítása érdekében.

Év végére kénytelen volt bezárni az intézetet, és elmenekülni Debrecenbe. Itt még éveken át segítette a katonákat, majd 1851-ben börtönbe zárták, ahonnan 1857-ben amnesztiával szabadult, és Párizsba költözött a testvéréhez.

BRUNSZVIK JÚLIA

Ő volt Brunszvik Teréz másik unokahúga, akit az ország első bölcsődéjével kapcsolatban támogatott a grófnő. Ez volt a Monarchia második ilyen jellegű intézménye, mely Pesten, a Kalap utcában 1852-ben nyílt meg Majer István vezetésével. 5 szobában, 38 gyermekről gondoskodtak itt.

Először az egyház támogatta a fenntartását, majd magánszemélyek adományaiból tartották fent magukat. Közéjük tartozott Erzsébet királyné (Sissi), gróf Andrássy Gyuláné, és báró Eötvös Józsefné is.

Ezt támogatva hozta létre 1916-ban Heim Pál a Stefánia Szövetséget, amely a bölcsődék jobb működési feltételeinek megteremtését tűzte ki célul, melynek keretein belül elindult a Központi Védőnőképző Iskola, hogy még nagyobb szaktudással tudják a későbbiek során gondozni a gyermekeket.

HUGONNAI VILMA

Ő is grófi családban született a 19.században, és a Pröbstl-féle pesti leánynevelő intézetben tanult, ahol elkezdett érdeklődni az természettudományok iránt. 18 évesen megházasodott, majd miután a férje elkártyázta mindenüket, sikerült elérnie, hogy továbbtanulhasson külföldön, és Zürichben próbált szerencsét. Ott megszerezte a doktorit, és sikert sikerre halmozott, neves sebészként dolgozott a svájci klinikán. Ám a szíve visszahúzta Magyarországra, ahol nem ismerték el mint orvost, így szülésznői diplomát szerzett, és titokban segítette betegeit.

Második házassága idején elkezdett műfordítóként dolgozni, majd több saját műve is jelent meg, végül 1897-ben, közel 20 évvel a svájci diploma utána Magyarországon is elismerték orvosként, és hivatalosan is a nők és a szegény betegek gyógyítója lett.

Nemcsak orvosként volt úttörő, de lelkes kezdeményezője volt a nők oktatásának is, így részt vett a leánygimnáziumok szervezésében, a képzések kialakításában, és oktatott is többek között betegápolást, gyermekgondozást, gyermekvédelmet, és a ragályos betegségekről is tanulhattak tőle a hallgatók.