A pihenés hét formája: ha nem tudod kipihenni magad, lehet, hogy rossz módját választottad!

Jólesik néha elbújni a világ elől. Bezárkózni a négy fal közé, és nem csinálni semmit, csak feküdni, tévét nézni, olvasni vagy a kutyával játszani. Máskor a sportba menekülök, futás közben szinte az összes izmomat egyenként érezni vélem, figyelek a ritmusra, a sebességre, a légzésemre, minden mozdulatra, miközben elfelejtem az összes aznap felgyülemlett feszültséget és minden problémát – ilyenkor csak én vagyok és a kilométerek. Olykor utazni akarok, új helyeken barangolni, vagy egy régi kedvenc települést újból felkeresni, mindenesetre vágyom világot látni, ismerkedni más tájakkal és emberekkel, élményeket gyűjteni, amik kitartanak a következő nagy kalandig. És vannak olyan napok, amikor alig várom, hogy találkozzam más emberekkel, ismerősökkel és ismeretlenekkel. Nem bánom, ha az időjárásról kell beszélgetni a sorban állva, vagy arról, hogy régen minden jobb volt. Olyankor még ezek a céltalannak tűnő beszélgetések is jólesnek, feltöltenek.

Ahogy ezen gondolkodtam, ráébredtem: pihenni sokféleképpen lehet. Olykor hiába alszunk eleget, valahogy fáradtnak, enerváltnak érezhetjük magunkat. Talán éppen azért, mert nem úgy pihenünk, ahogy arra valóban szükségünk lenne. De hogy lehet jól pihenni?

A pihenés hét formája

Az amerikai dr. Saundra Dalton-Smith szerint a pihenésnek hét formája létezik, amikre ha odafigyelünk, segíthetnek csökkenteni a stresszt és a szorongást az életünkben, így megelőzhetjük a segítségükkel többek között a kiégést. Fontos, hogy megfigyeljük és megismerjük önmagunkat, mert csak így vehetjük észre, hogy éppen melyik fajta pihenésre van éppen leginkább szükségünk.

Fizikai pihenés

Ezt a pihenésformát minden bizonnyal mindenki ismeri, ami jó, mert ez szervezetünk hatékony működésének kulcsa. Mind felismerjük, ha szükségünk van rá: amikor energiaszintünk lecsökken, természetszerűen üléssel, fekvéssel, szunyókálással vagy alvással igyekszünk újból feltölteni energiaraktárainkat. Ha úgy érezzük, hogy fizikai pihenésre van a legnagyobb szükségünk, ne sajnáljuk magunktól az időt: aludjunk többet, tartsunk pihenőnapot az edzésben, esetleg vegyünk ki egy szabadnapot a munkahelyünkön.

Mentális pihenés

A mentális pihenés valójában annyit jelent, hogy pihentetjük az agyunkat. Adjuk meg a lehetőséget arra, hogy kikapcsolhasson az elménk, ilyenkor kerüljük a szorongással, stresszel vagy általában a szellemi munkával járó helyzeteket! Néhány „gondolkodásmentes nap” segíthet abban, hogy tisztán lássuk a dolgokat, tárgyilagosabban tekintsünk a világra, de egy ilyen szünet után könnyebb lesz koncentrálni és hatékonyabban tudunk majd problémákat megoldani. Ha úgy érezzük, hogy egyszerűen képtelenek vagyunk összpontosítani, frusztráltnak érezzük magunkat és már azt sem tudjuk, mihez kapjunk, hol áll a fejünk, talán éppen mentális pihenésre lenne a legnagyobb szükségünk. Tartsuk meg a határokat a munka és a szabaidő között, ne terheljük túl magunkat, távolodjunk el a gondoktól, kapcsolódjunk ki. Ebben segíthet a mozgás (sőt, ez a módszer tutira működik – itt írtunk arról, miért), de van, akinek a kézimunka, a könnyed filmek vagy éppen az újságolvasás állítja meg folyton pörgő gondolatait.

Szociális pihenés

Fontos, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a másokkal való együttlét és az énidő között – erre utal a szociális pihenés elnevezése. Mindannyiunknak szüksége van a minket körülvevő emberekre, de ugyanennyire szükségünk van arra is, hogy olykor egymagunkban legyünk, és csak magunkkal, a saját jóllétünkkel foglalkozzunk. Általában akkor érkezik el a szociális pihenés ideje, amikor valaki túl sok időt töltünk más emberekkel, túl sok a beszéd és az információ. Könnyen lehet, hogy ilyenkor automatikusan elkezdjük kerülni az embereket, és csak később azonosítjuk, miért is tesszük ezt. Ha már ráébredtünk, hogy egy kis magányra van szükségünk, nyugodtan mondjunk nemet a kevésbé fontos találkozókra, teremtsük meg az énidőt. Fontos, hogy ilyenkor az online kapcsolattartást is tegyük félre egy időre, mert hiába vagyunk egyedül, ha a Messenger csak pittyen és pittyen...

Lelki, avagy spirituális pihenés

A lelki avagy spirituális pihenés lényege, hogy egy pillanatra (vagy kettőre) megálljunk, és olyan kérdésekre keressük a választ, minthogy mi értelme az életünknek vagy éppen annak, amit csinálunk. A lelki pihenés lehetővé teheti számunkra, hogy megtaláljuk a helyünket a világban, rájöjjünk, éppen hol tartunk, jó úton haladunk-e, a saját elveink és értékeink mentén töltjük-e a mindennapokat. Erre a fajta pihenésre leginkább akkor lehet szükségünk, amikor úgy érezzük, nem haladunk, ha üresnek és tanácstalannak érezzük magunkat. Ilyenkor keressünk olyan elfoglaltságot, ami segítségünkre lehet az útkeresésben, például sétáljunk nagyokat, jógázzunk, meditáljunk, beszélgessünk egy lelki vezetővel –

idővel ki fog kristályosodni, merre van az előre.

Kreatív pihenés

Ha elakadtunk egy probléma megoldásában, nem tudjuk, hogyan kezdjünk bele egy-egy feladatba, vagy azon kapjuk magunkat, hogy sokat unatkozunk, talán eljött az ideje a kreatív pihenésnek. Ez a pihenésmód lehetővé teszi számunkra a játékot, és teret ad arra, hogy használjuk fantáziánkat. Banálisnak tűnhet a megoldás, de akár az olvasás, akár egy kifestőkönyv kiszínezése segítségünkre lehet ebben. Persze gondolkozhatunk nagyobb léptékben is: rajzolhatunk, megtanulhatunk horgolni vagy kötni, kézműveskedhetünk akármit, de énekelhetünk, zenélhetünk, táncolhatunk is. Éljük meg a kreativitásunkat, és hagyjunk teret az önkifejezésnek!

Érzékszervek pihentetése

Furcsán hangzik, ha azt tanácsolja valaki, pihentessük az érzékszerveinket, pedig nagyon is természetes tevékenység ez, amit a szakemberek kifejezetten ajánlanak is. Ha például tanárok vagyunk, és egész nap az iskolában tevékenykedtünk, hazaúton nem biztos, hogy a zenehallgatás lesz a jó feszültséglevezetés. Amennyiben tehetjük,

ismerkedjünk inkább a csönddel,

és ha a lehetőségek engedik, próbáljuk meg akár csak néhány percre behunyni a szemünket is. Jó ismerkedés lehet a pihenés ezen formájával, ha a szobában csendben lefekszünk a kanapéra néhány pillanatra, vagy éppen kilátogatunk a közeli erdőbe, mezőre. Ott valószínűleg nem csukott szemmel álldogálunk majd, de a természet nyugodtsága minden bizonnyal feltölt bennünket – ezért is működhet az erdőfürdőzés!

Érzelmi pihenés

Végül, de semmiképp sem utolsósorban szánjunk időt az érzelmi pihenésre is. Erre leginkább akkor lehet szükségünk, amikor úgy érezzük, az átlagosnál türelmetlenebbek vagyunk, ítélkezünk mások felett, esetleg az elmúlt időben túl sokat törődünk másokkal, leterhelnek bennünket a szeretteink és barátaink gondjai. Vagy éppen a sajátunk. Keressünk valakit, akivel őszintén beszélhetünk az érzéseinkről, akiről úgy véljük, segíthet feldolgozni a gondolatainkat. Vezessünk hálanaplót, vagy egyszerűen csak bújjunk el a világ elől néhány napra, és próbáljuk rendezni, hogyan is vagyunk.