Nyugodt kerekezés az autók között
Buddhista lelkigyakorlat vagy gondos felkészülés?Mindenekelőtt rendezzük saját gondolatainkat!
Időről-időre vizsgáljuk meg, miként viszonyulunk a kerékpározás alapvető kérdéseihez:
hol van a kerékpározás helye az életünkben, mi okozza a legnagyobb örömet, milyen aggodalmak élnek bennünk, mit rühellünk a legjobban stb! Olvassunk, tájékozódjunk, beszélgessünk ezekről a dolgokról társainkkal, és szánjunk időt arra, hogy gondolataink leülepedhessenek, válaszaink kikristályosodhassanak.
Ha egy forgalmas főúton bringázva még mindig azon morfondírozunk, hogy jobb-e mégis sisakot húzni, vagy hogy nem kellett volna egyedül nekivágni az útnak, azzal nem csak kedélyünket borzoljuk feleslegesen, de akár veszélybe is sodorhatjuk magunkat. Tiszta fejjel sokkal jobb döntéseket hozunk majd, ha a pillanat úgy kívánja. Saját körültekintő tájékozódásunk annál is fontosabb, mivel hazánkban döntéshozói és szakértői szinten nem látni egyelőre biztos lábakon álló elképzelést a kerékpáros biztonság és infrastruktúra jelenéről és jövőjéről.
Ha megrajzoltuk túránk útvonalát, vagy ha csak egy rövid fordulóra indulunk is, szánjunk időt arra, hogy lefuttatjuk magunkban a nyeregben eltöltendő időt!
Vizsgáljuk meg az útvonalunkat, azonosítsuk a pontokat, ahol problémák adódhatnak. Igyekezzünk kívülről látni magunkat, ahogy megbirkózunk ezekkel a problémákkal. Oldjuk fel magunkban az aggodalmakat és félelmeket azzal, hogy előre tervezünk, megoldásokat keresünk, és elképzeljük, ahogy felhőtlen derűvel kerekezünk a kiszemelt tájban.
Következzék tehát szerkesztőségünk listája az örömteli kerekezéshez: forgalmas közúton. A lista nem fontossági sorrendben íródott, és bizonyára nem teljes, de talán hiánypótló.
KRESZ-szabályok ismerete
Nincs vita. Nagy, közös szabályrendszerünk a KRESZ, amit életveszélyes figyelmen kívül hagyni. Lehetne jobb a kerékpárosokat érintő szabályozás? Igen. Ám ez nem jogosít fel senkit arra, hogy magára nézve érvénytelennek tekintse az előírásokat.
Sisak, sisak, sisak
Az unalomig fogjuk ismételni. A fellelhető nemzetközi kutatások elsöprő többsége megerősíti, hogy a sisak viselése roppant mértékben csökkenti a fejsérülések esélyét és súlyosságát. Tehát
ne higgyünk a sisak áldásait tagadó elméleteknek!
Forgalmas úton mindenképpen tegyük fel, növelni fogja biztonságunkat és lelki nyugalmunkat az autók között. (Kis kitérő: a sisak ellen érvelők többek között azt hangoztatják, hogy bukóban a bringások merészebbek lesznek, gyorsabban hajtanak, és így nagyobb veszélynek teszik ki magukat. Végre találtunk tudományos kutatást a témában: az eredmény egyáltalán nem támasztotta alá az ellenzőknek ezt a feltételezését sem. Már meg sem lepődünk…)
Látszani, látszani, látszani
Tegyünk különbséget az esti szürkületben az út megvilágítására szolgáló kerékpáros lámpák és nappal a láthatóságunkat biztosító, villogó-vibráló fénykibocsátó eszközök között! Ez utóbbiak elengedhetetlenül fontosak, amikor forgalmas úton haladunk. A technika jóvoltából ma már egészen apró méretű szerkezetek is komoly lumeneket produkálnak, és akár kilométeres távolságból is észlelhetővé teszik a bringást. Kutassunk a különböző márkák között, és ne sajnáljuk a pénzt egy nagy teljesítményű opcióra – ezek biztosítják az autósok számára az első észlelési pontot, ahogy megközelítenek bennünket.
Minél messzebbről látnak minket, annál jobb. Ma már olyan eszközök is kaphatók, amelyek 180 fokos szögben szórják a fényt, tehát az oldalról közeledő gépjárművezető is észlelheti azt. Ez óriási segítség!
Öltözékünk kialakításában részesítsük előnyben a feltűnőbb színeket, és kerüljük a tájba olvadó árnyalatokat! Sokan kedvelik például a keki színű vagy lombmintázatú katonai pólókat, ám ezek feladata éppen az álcázás, legkevésbé sem a láthatóság javítása az út mentén.
A kerékpár állapota
Ügyeljünk arra, hogy bringánk kifogástalan állapotban legyen, amikor útnak indulunk. Egy silányul karbantartott fék, egy makrancoskodó váltó, egy rosszkor ledobott lánc, vagy egy repedésekkel teli, elhasznált gumiköpeny komoly veszélyhelyzeteket teremthet bármikor - forgalomban fokozottan. A legjobb, ha büszkeséggel gondolhatunk bringánk állapotára túránk során - ez lelki nyugalmunkat is nagyban táplálja majd.
Az út „egérrágta” széle
Az autós forgalommal együtt haladva az út szélére kényszerülünk: ez pontosan az a sáv, ahol a legtöbb úthibával találkozunk majd.
Még a kiemelt főútvonalakon is számítsunk rá, hogy a nekünk szánt sávban nagyobb kátyúkkal kell megküzdenünk!
Fontos, hogy uraljuk a sávunkat – azaz legalább fél méter távolságot tartsunk az út szélétől, hogy legyen manőverezési lehetőségünk. Ne közvetlenül a padka mellé húzódva tekerjünk, mert ezzel csökkentjük a felületet, amin meg kell oldanunk egy esetleges kikerülő manővert. Ráadásul ezzel a sávon belüli előzésre bátoríthatjuk a vérmesebb természetű gépjárművezetőket, akik amúgy is előszeretettel centizgetik a bringásokat.
Figyelmünk sose lankadjon az út szélén tekerve, és igyekezzünk minél messzebb magunk elé tekintve felmérni a közelgő kátyúkat! Ha bolyban kerekezünk, akkor az élen haladó folyamatosan figyelmeztesse társait az észlelt úthibákra!
Lássunk a másik szemével!
Lépjünk ki szubjektív, személyes megfigyelő pozíciónkból, és igyekezzünk látni magunkat kívülről is egy-egy közlekedési szituációban! A legtöbb bringás autót is vezet, így az ilyesmi nem is olyan nehéz feladat. Ha az autós szemével is fel tudunk mérni egy problémásabb helyzetet, az sokat segíthet a baj megelőzésében. Szerkesztőségünkben például kifejezetten kedveljük azokat a bringásokat, akik kézjelekkel igyekeznek tájékoztatni a közelükben haladó autósokat a megfelelő előzési pillanatról vagy egy bizonytalan szituációról.
Képességeink folyamatos fejlesztése
Bringázni szinte mindenki tud. De mindig lehet jobban csinálni. Ha forgalmas úton haladunk, bizonyos kerékpárvezetési technikák kiemelt fontosságúak lesznek.
Ilyen például az egyenes vonal mentén való haladás. Ez különösen nehéz emelkedőkön, lassú tempóban. Ilyenkor általában nagyobb kormánymozdulatokkal őrizzük meg egyensúlyunkat, ami egy szűk sávban kerekezve veszélyessé válhat. Gyakorlással azonban könnyen mesteri szintre emelhetjük egyensúlyérzékünket.
Utunk során gyakran tekintgetünk majd hátra, hogy meggyőződjünk a mögöttünk alakuló forgalomról. Ilyenkor sok kerékpáros letér az egyenes haladási vonalról, és sodródni kezd valamelyik oldalra. Gyakoroljuk ezt a manővert kihalt utakon vagy üres parkolókban egészen addig, amíg rutinosan tartjuk irányunkat hátratekintés közben.
A helyes vészfékezés egy másik rendkívül fontos készség, amelynek elsajátítására kevesen fordítanak időt és fáradságot. Az első és hátsó fék együttes használata, a kerekek blokkolásának vagy megcsúszásának elkerülése döntő lehet egy forró pillanatban. Ha bizonytalanok vagyunk a helyes módszerben, kérjük ki tapasztalt kerékpáros véleményét, vagy tekintsünk meg néhányat az online elérhető szakértői videók közül!
A kerékpár egy kézzel történő kormányzása is fontos készség, melynek ösztönösnek kell lennie. Utunk során rengeteg helyzetben kell majd elengednünk a kormányt egyik kezünkkel – például, hogy jelzéseket adjunk társainknak vagy a mellettünk haladó autósoknak. Ne egy forgalmas útvonalon tegyünk erre kísérletet először! Egy üres parkoló alkalmasabb helyszín.
Jelen lenni a pillanatban
Rengeteg kerékpáros vallja szerte a világon, hogy a bringázásnak felszabadító hatása van: megszabadít a múlthoz és a jövőhöz láncoló, sokszor nyugtalanító gondolatainktól, és a pillanat örömével tölt el, lehetővé téve a jelen tökéletes megélését. Ezzel a szabadságélményünk szárnyalásának ad szabad utat.
Ha azonban azon kapjuk magunkat, hogy jó pár kilométer után fejben még mindig a főnökünkkel hadakozunk vagy egy ránk váró nehéz feladat miatt emésztjük magunkat, akkor ideje betérni valahová egy kávéra. Elkalandozó figyelemmel nem ajánlatos egy forgalmas főúton kerekezni.
Tolod a bringád? Respect!
Ha úgy érezzük, hogy egy közlekedési helyzet vagy egy problémás útszakasz leküzdése meghaladja képességeinket, akkor szálljunk le kerékpárunkról, és tegyük meg a kérdéses távot gyalog, bringánkat magunk mellett tolva!
Semmi szégyellnivaló nincs ebben, sőt, a döntés fejlett felelősségtudatra vall.
Szaggatott menetoszlop
Végül egy közlekedési helyzetről, amellyel nyáron gyakran találkozhatunk. A nagyszámú, 20-30 fős, összefüggő menetoszlopban haladó kerékpáros csapatokról van szó. Sokszor tizenéves túrázó-táborozó gyermekek haladnak így tanári vagy szülői vezetéssel, máskor idősebbeket látunk ebben az alakzatban egy szervezett kirándulás keretében. Fontos észben tartani, hogy egy ilyen oszlop megelőzése egy tekergősebb főútvonalon nehéz feladat elé állíthatja az autósokat. Ha az autós nem tudja befejezni az előzést a konvoj teljes hosszában, és visszahúzódik saját sávjába, akkor a kerekezők mellé szorul, ahol akár hosszabb távolságot is meg kell majd tennie. Ez nem a legszerencsésebb közlekedési helyzet. Megfontolandó két-három szakaszra bontani ilyenkor az oszlopot, melyek több autóhossznyi távolságból követhetik egymást, helyet hagyva az előzésből visszatérő autónak. Így a gépjárművezetőnek lehetősége van több etapban véghez vinni a manővert, csökkentve a kockázatot.
A lista bizonyára nem teljes. Örömmel vesszük, ha kiegészítitek kommentjeitekkel a közösségi hálón, hiszen ebben a témában roppant jelentősége van a párbeszédnek.
Ne feledjétek: amikor a pedált tapossátok, a Földet hajtjátok körbe!
Nyitókép: Shutterstock
