„Ismered-e a citromok honát?” – így került hazánkba citrom több száz évvel ezelőtt

Akinek a télikertjében ott növekszik a citrom, méltán lehet rá büszke! Nem könnyű a mi éghajlatunkon citromot, narancsot nevelni, de nem is lehetetlen küldetés. Viszont aki délre utazik, bőséggel gyönyörködhet a citrusfélék varázsában: arrafelé egész évben terem, egyszerre van rajta virág és termés is, ráadásul utak mentén, városokban, templomkertekben is találkozhatunk vele.

Télikertek a környékünkön

A XIX. században a főúri kastélyokhoz, a vidéki kúriákhoz építettek télikertet, vagy orangerie-t hazánkban is, hogy egész évben élvezhessék a gyümölcsöket. Így volt ez a gödöllői kastélyban is, ahol Erzsébet királyné asztalára a kastélyhoz épített narancsházból került a déligyümölcs egy része. (Ma egy pazar kertészetet és egzotikus növények kereskedését találjuk ebben a szépen helyreállított épületben.)

A gödöllői üvegház napjainkban – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

Az újjávarázsolt bajnai kastélyban az orangerie felújítása még várat magára. Ha ott járunk, lehet elképzelésünk arról, milyen gyönyörű lehetett egykor a parkra néző üvegtáblák mögött mosolygó citrusfélék gyűjteménye.

A bécsi üvegház – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

Bécs központjában Európa legszebb szecessziós üvegházában ma nem citrusfélék, hanem a Lepkeház várja a látogatókat. Igazi trópusi őserdei körülmények közt, hatalmas növények védelmében egész évben megszemlélhetjük a különleges pillangókat.

„Ismered-e a citromok honát?”

– így kezdődik Goethe Mignon című verse (Vas István fordításában). Ez a vers a Garda-tó partján született, a költő természet iránti elragadtatásából. Ha erre járunk, megérthetjük rajongását: a hófödte Alpok zord kanyarulatából hirtelen elénk tárul a meleg párában úszó zöld szubtrópusi paradicsom, a tó mélykék vize.

Limone sul Garda a citrom városa. A Kínából és Indiából származó citromok arab közvetítéssel kerültek ide a X. században. A Szent Ferenc kolostor szerzetesei Gargnanóban kezdték el a citrusfélék termesztését a XIII. században a „ligur riviérán”.

Limonéban XVII. a században kezdték kiépíteni a meredek hegyoldalban a lépcsőzetes, teraszos citromligeteket, amelyek fehér kőből készült, négyzet alapú kőoszlopok közt létesültek. A kőhöz rögzített faszerkezet biztosítja, hogy a hideg ellen betakarhassák a citrusféléket. Katalin-napra deszkával és üveggel fedik szinte az egész hegyoldalt. Így a növényeket megvédik a hűvös időtől, bár hó és fagy ritka vendég errefelé.

Citromkert a Garda-tónál – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

Majd’ három évszázadon át volt Limone a citrom városa: Európát egész évben innen látták el a zamatos, savanyú gyümölccsel. A különlegesen jóízű citromokat egyenként finom papírba csomagolták, faládákba rakva indultak útjukra. A boldog békeidőben Bécsbe, Budára és Pestre is innen érkezett a friss, vitamindús citrom.

Citromtermesztés házilag

Aki elég türelmes, és tud várni éveket a saját citromra, maga is nevelhet citromfát. Nem könnyű biztosítani számára a megfelelő körülményeket, de nem lehetetlen! Napi 8-10 óra közvetlen napfényt igényel és szinte állandó nedves talajt. És kell hozzá egy megfelelő narancsház vagy téliket, ahol a hideg évszakot nem csak átvészeli, hanem gyönyörködhetünk benne, élvezhetjük közelségét. A küldetés már csak azért sem lehetetlen, mert van ma Magyarországon működő citromültetvény!

De ha csak a móka kedvéért kipróbálnánk, milyen a citromból dísznövényt nevelni, ezt is megtehetjük!

Ehhez első lépésben áztassuk vízbe a citrommagokat néhány napig, majd nyomkodjuk azokat laza, homokkal kevert földbe, és fedjük le apró kavicsdarabokkal!