„Ismered-e a citromok honát?” – így került hazánkba citrom több száz évvel ezelőtt

ZónánTúl

„Ismered-e a citromok honát?” – így került hazánkba citrom több száz évvel ezelőtt

Az orengerie, oranzséria vagy narancsház régen a kastélyok tartozéka volt, majd az olasz reneszánsz kertekből terjedtek el szerte Európában. A citrom és narancs, valamint melegkedvelő növények számára épített szoba vagy ház számos darabjában ma is gyönyörködhetünk utazásaink során.

Akinek a télikertjében ott növekedik a citrom, méltán lehet rá büszke! Nem könnyű a mi éghajlatunkon citromot, narancsot nevelni, de nem is lehetetlen küldetés. Viszont aki délre utazik, bőséggel gyönyörködhet a citrusfélék varázsában: arrafelé egész évben terem, egyszerre van rajta virág és termés is, ráadásul utak mentén, városokban, templomkertekben is találkozhatunk vele.

Télikertek a környékünkön

A XIX. században a főúri kastélyokhoz, a vidéki kúriákhoz építettek télikertet, vagy orangerie-t hazánkban is, hogy egész évben élvezhessék a gyümölcsöket. Így volt ez a gödöllői kastélyban is, ahol Erzsébet királyné asztalára a kastélyhoz épített narancsházból került a déligyümölcs egy része. (Ma egy pazar kertészetet és egzotikus növények kereskedését találjuk ebben a szépen helyreállított épületben.) 

A gödöllői üvegház napjainkban

Az újjávarázsolt bajnai kastélyban az orangerie felújítása még várat magára. Ha ott járunk, lehet elképzelésünk arról, milyen gyönyörű lehetett egykor a parkra néző üvegtáblák mögött mosolygó citrusfélék gyűjteménye.

 A bécsi üvegház

Bécs központjában Európa legszebb szecessziós üvegházában ma nem citrusfélék, hanem a Lepkeház várja a látogatókat. Igazi trópusi őserdei körülmények közt, hatalmas növények védelmében egész évben megszemlélhetjük a különleges pillangókat.

Ismered-e a citromok honát?

– így kezdődik Goethe Mignon című verse (Vas István fordításában). Ez a vers a Garda tó partján született, a költő természet iránti elragadtatásából. Ha erre járunk, megérthetjük rajongását: a hófödte Alpok zord kanyarulatából hirtelen elénk tárul a meleg párában úszó zöld szubtrópusi paradicsom, a tó mélykék vize.

Limone sul Garda a citrom városa. A Kínából és Indiából származó citromok arab közvetítéssel kerültek ide a X. században.  A Szent Ferenc kolostor szerzetesei Gargnanóban kezdték el a citrusfélék termesztését a XIII. században a „ligur riviérán”.

Limonéban XVII. a században kezdték kiépíteni a meredek hegyoldalban a lépcsőzetes, teraszos citromligeteket, amelyek fehér kőből készült, négyzet alapú kőoszlopok közt létesültek. A kőhöz rögzített faszerkezet biztosítja, hogy a hideg ellen betakarhassák a citrusféléket. Katalin-napra deszkával és üveggel fedik szinte az egész hegyoldalt. Így a növényeket megvédik a hűvös időtől, bár hó és fagy ritka vendég errefelé. 

Citromkert a Garda-tónál

Majd’ három évszázadon át volt Limone a citrom városa: Európát egész évben innen látták el a zamatos, savanyú gyümölccsel. A különlegesen jóízű citromokat egyenként finom papírba csomagolták, faládákba rakva indultak útjukra. A boldog békeidőben Bécsbe, Budára és Pestre is innen érkezett a friss, vitamindús citrom.

Citromtermesztés házilag

Aki elég türelmes, és tud várni éveket a saját citromra, maga is nevelhet citromfát. Nem könnyű biztosítani számára a megfelelő körülményeket, de nem lehetetlen! Napi 8-10 óra közvetlen napfényt igényel és szinte állandó nedves talajt. És kell hozzá egy megfelelő narancsház vagy téliket, ahol a hideg évszakot nem csak átvészeli, hanem gyönyörködhetünk benne, élvezhetjük közelségét. A küldetés már csak azért sem lehetetlen, mert van ma Magyarországon működő citromültetvény!

De ha csak a móka kedvéért kipróbálnánk, milyen a citromból dísznövényt nevelni, ezt is megtehetjük! 

Ehhez első lépésben áztassuk vízbe a citrommagokat néhány napig, majd nyomkodjuk azokat laza, homokkal kevert földbe, és fedjük le apró kavicsdarabokkal!

citrom-ultetes

 

Locsolgassunk, várjunk, és örüljünk, mikor kibújik az első hajtás:

citrom-ultetes

Aztán élvezzük, miből lesz a cserebogár:

citrom-ultetes

 Ha pedig a legjobb citromos süti receptjét keresitek, ide kattintsatok! 

Ajánljuk még:

Kedvenc tábortűzi nótáink – ti még énekeltek szalonnasütős estéken?

Az a fránya bluetooth-os hangszóró sokmindent megváltoztatott. Jön velünk a kihangosított zene olyan helyekre is, ahová nem érne el a hosszabbító. Jön a vízibiciklire, tóparti borozásra, jön a táborzáró sütögetésre, és még a sejtelmes éjszakai erdei túrára is elkísérnek lejátszási listáink. Pedig ezek a programok olyan jó lehetőséget adnának rá, hogy énekeljünk: gitárral vagy anélkül, egy vagy több szólamban… bárhogy!

 

Már követem az oldalt

X