ZónánTúl

Fenntarthatóan utazni? Sorra vettük a lehetőségeket

Egész életemben vágytam arra, hogy utazhassak, minél messzebbre jussak, sokat lássak, sokat tapasztaljak, sokat hozzak haza magammal a világból. Ezek a vágyak messze is kergettek, de ma már nem kell távolra mennem ahhoz, hogy jól érezzem magam, és a környezet védelmének igénye egyre kevesebbszer engedi, hogy nekilóduljak. 

Az utazás önmagában sem egy fenntartható tevékenység, hacsak nem törekszünk arra minden erőnkkel, nagyon tudatosan, hogy a lehető legkisebb mértékben ártsunk a világnak.

Hogyan lehetünk zöld utazók? Ezek a szempontok sokat segíthetnek: 

Felejtsük el a repülőt!

Nem vitás, a valóban fenntartható utazások gyalog vagy saját erővel meghajtott járművel valósulhatnak meg. A kerékpár nagyon jó lehetőséget nyújt az aktív kikapcsolódásra, nem mellesleg egy ilyen üdülés során megengedhetjük magunknak a nagy vacsorákat, a kalóriaszámlálás nélküli pihenést és mégis úgy térünk haza, hogy fittebbek leszünk, mint ahogy elindultunk.

Ha mégis messzebb mennénk, mint ahova biciklivel el lehetne jutni, akkor általános igazság az, hogy szennyezés szempontjából a repülő magasan a legrosszabb, a vonat pedig a leginkább környezetbarát utazási mód – de csak villanymozdony esetén, a dízel meghajtásra ez természetesen nem érvényes. Mint minden tevékenységhez a világon, ehhez is fejlesztettek már kalkulátort, ami kiszámolja a kiindulási pont és az úticél megadásával, hogy melyik közlekedési eszköz mennyire szennyező, itt van rá egy jó példa.

Nyilván a távolság is szerepet játszik, hiszen egy repülő egyszerűen fogalmazva toronyiránt megy a lehető legrövidebb úton: mondjuk New Yorkba vagy Sydney-be biztosan ez a legzöldebb módszer, ugyanis az óceánjárók kibocsátása 3-4-szerese a repülőkének egy főre vetítve. A repülő sok esetben egészen jól jön ki az összehasonlításokban – például egy dízelautóhoz viszonyítva –, ha csak a szén-dioxid-kibocsátást nézik. Viszont a repülők egyéb, nagyon káros anyagokkal is szennyezik a levegőt, például nitrogén- és kén-dioxiddal. Ha mégis a repülőnél maradunk, jobb a fapados, ebben az esetben ugyanis az egy főre jutó kibocsátás alacsonyabb, hiszen több utast zsúfolnak be a gépbe. Továbbá vegyük figyelembe: minél rövidebb egy repülőút, arányaiban annál károsabb, mivel felszálláskor és leszálláskor a legnagyobb a fogyasztása.

De a vonattal semmi nem tudja felvenni a versenyt fenntarthatóság tekintetében, válasszuk inkább az autó helyett is! Az utazásnak egy nagyon kedves, klasszikus módja,

közben családi életet is lehet élni, olvasni, kártyázni, társasjátékozni, nem mellesleg a tájat is nézni.

Nemcsak a táj lehet szép, de tapasztalatunk szerint a vonatról is komoly betekintést lehet nyerni egy régió városi építészetébe a jellegét tekintve. Persze nem tilos leszállni sem, a nagyobb vonalakon 2-4 óra múlva jön a következő, ugyanoda tartó vonat, csomagmegőrző pedig minden nagyobb pályaudvaron akad. A hosszabb vasútvonalakon ma már alapszolgáltatás a konnektor, így aztán lehet filmet is nézni laptopon, továbbá kulturált körülmények között enni, sőt borozni vagy pezsgőzni sem utolsó, ráérősen, sehová sem sietve – ma már nem olyan drágák büfékocsik. Abszolút a kikapcsolódás részét képezi a vonatút egy nyaralásnak, az elején a ráhangolódást segíti, van idő átállnia az ember agyának, otthon hagyni a stresszt, lelassulni, visszafelé pedig levezetőnek tökéletes. Ha pedig valakinek feltétlen dolgoznia kell nyaralás közben – nem ritka – akkor inkább itt érdemes, mint a konkrét helyszínen.

Ha valamiért mégsem a vonatot választjuk, egy telített, nagyobb buszon utazni egy főre vetítve szintén jobb megoldás, mint az autó. Ha mégis ragaszkodunk a kocsihoz, akkor a takarékosabb változattal és lehetőleg négyen utazzunk, továbbá ne használjunk légkondicionálót (menetszél úgyis lesz), ez ugyanis 7-20 százalékkal növelheti a kibocsátást. 

Milyen messzire menjünk?

Minél közelebbi célpontot választunk, annál szerencsésebb. Magyarország gyönyörű, ezt nem is kell bizonygatni, és érdemes hazai felfedező túrákat bevállalni, mert olyan gyöngyszemekre bukkanhatunk, amelyek eddig eszükbe se jutottak. Mielőtt a világ másik felére indulnánk, vegyük elő hazánk térképét és jelöljük be rajta azokat a helyeket, ahova eddig nem vitt el a kíváncsiság. Arról nem beszélve, hogy rengeteg kulturális programot és fesztivált is tartogat Magyarország, a gyerekeink pedig nagyobbakat tudnak játszani másokkal, ha nincsenek nyelvi akadályok.

Mit csomagoljunk?

Ahhoz, hogy jól érezzük magunkat, nem kell extra mennyiségű csomaggal utazni – általában a fele bőven elég lenne annak, mint amivel utazni szoktunk. Sokkal több ruhát pakolunk be, mint amit végül felveszünk, de itt vannak korábbi, hasznos tippjeink. Ha már ősz, nyilván szükség van zárt cipőre vagy bakancsra, viharkabátra, de mind cipőből, mind kabátból elég egy.

Műanyag helyett

Szívesen írnám, hogy bár sose találták volna fel a műanyagot, de ez nem lenne teljesen igaz, mert a műanyag az élet sok területén nagyon is jó szolgálatot tesz. A legnagyobb probléma az egyszer használatos csomagolással van, ezt kerüljük el, vigyünk dobozokat, keressük fel a helyi piacokat, az úgyis ad egy plusz kulináris élményt. Ne vásároljunk palackos üdítőt, vigyünk saját kulacsot, számos helyen fel fogjuk tudni tölteni vízzel.

Ezzel rengeteg pénzt is spórolni fogunk: egy ember egy hét alatt az utolsó esti vacsora ráeső részét össze tudja hozni belőle.

Ha törekszünk arra, hogy minél kevesebb műanyagszemetet termeljünk, már rengeteget tettünk azért, hogy az utazások zöldebb színezetet kaphassanak.

Mit hozzunk haza?

Az élményeket. Semmi másra nincs szükség. Néhány jól sikerült fotóval bármikor fel tudjuk idézni a szép pillanatokat. Nem kell kavics, se madártoll, se műanyag hűtőmágnes, se semmilyen szuvenír. Mert mindez néhány év múlva felesleges szemétté válik úgyis. Kóstoljuk meg a helyi finomságokat, érezzünk rá az atmoszférára, barátkozzunk a helyi emberekkel, mert az gyönyörű élményeket fog adni. 

Ajánljuk még:

Az ország északkeleti szegletében kincsre bukkantunk: bejártuk az edelényi kastélyszigetet

Ma 40 éve nyilvánították műemlékvédelmi világnappá április 18-át azzal a céllal, hogy többszáz éves épített örökségeinkről rendszeresen megemlékezzünk. Ez alkalomból egy valódi építészet- és kultúrtörténeti csemegére hívjuk fel a figyelmet, amely tavaly nyár óta ismét látogatható: Magyarország hetedik legnagyobb kastélyát és környezetét, az edelényi kastélyszigetet mutatjuk be. Budapesttől bő kétórányi autóútra, Miskolctól 25 km-re található Edelény, a Bódva-völgy kapuja, egy 11 ezer lelket számláló kisváros. Nevezetessége a Bódva-szigeten álló kora barokk edelényi L'Huillier-Coburg kastély, amit egy iglói vándorfestő tett híressé.

 

Már követem az oldalt

X