Minden embernek van, és mindenkinek jól áll. Kis mennyiségben gyógyír, nagy dózisban orvosság. Nem kerül pénzbe. Csinálhatod egyedül, de csoportosan még izgalmasabb. Nélküle nem telhet el nap. Mi az?
Ha ebből a pár tulajdonságból nem találtad ki, akkor íme a tudományos megfogalmazása találóskérdésem tárgyának. Igen, neki olyan is van. Ez
„az agyvelő által irányított folyamat, egy olyan testi, fizikai és élettani reakció, amely a megélt boldogságról, élvezetről, pozitivitásról tesz tanúbizonyságot.”
Ez pedig nem más, mint a nevetés, amelyet május első vasárnapján, így idén május 3-án ünnepel az egész világ.
Nevetés nélkül nincs élet
Úgy, hogy még a kerület is tőlem zengett, nem is tudom, mikor nevettem utoljára. Felnőttként lényegesen kevesebbet húzom őszinte mosolyra a számat, mint mondjuk gimnazista éveim vége felé. Zabolátlan fiatalként azt hiszem, mindenen nevettem: néha idegesítően visítottam az osztálytársaimmal, aztán meg bájosan, sűrű pillázásokkal tarkítva ejtettem el egy gerlekacajt. Jókat derültem favicceken, és számtalanszor röhögtem úgy, hogy lefordultam a székről, miközben nőiesen röfögtem is mellé néhányat. Egy-egy (inkább kettő-kettő) vodka legurítása után nem egyszer csapkodtam a térdeim, miután már azt sem tudtam, mégis min röhögök. Fiatalság, bolondság.
Ma már jóval megfontoltabb vagyok, hiszen benőtt a fejem lágya. Még ma is naponta sűrűn előforduló eleme a kommunikációs eszköztáramnak, de az évek és a rutin észrevétlen korlátozza érzelmi csapongásainkat. Bizony, igyekszünk keretek közé szorítani magunkat még akkor is, ha oly egyszerű képletről is legyen szó, mint a nevetés. Felnőttként már ezt sem úgy alkalmazzuk, mint életünk elején: már nem úgy kacagunk, mint egy óvodás vagy egy szerelmes kamaszlány. Mert hat ránk a társadalmi elvárás, és rengetegszer nem őszinte a mosolyunk: hol azért, hogy biztassuk, bátorítsuk a velünk szemben állót, hol pedig azért, mert egy erőltetett vigyor könnyen elfedi valós érzelmeinket.
A férjemnek igazán kifinomult humorérzéke van. Nem véletlen szerettem bele: sok egyéb mellett az is közrejátszott, hogy napjában ezerszer is meg tud nevettetni. Hangosan kacagtam és egyszerre sírtam örömömben, amikor megtudtam, hogy ikreink lesznek. Azóta nem telik el úgy nap, hogy a gyerekeim ne csalnának mosolyt az arcomra. Kuncogok magamban emlékeken, és a meghatottságtól is sokszor kicsordul a könnyem. Örömömben. Nem szép dolog, de bizony képes vagyok a kárörvendésre, viszont magamat is kigúnyolom, ha kell.
Talán sovány vigasz, de nevetni nem csak a boldogságtól szoktam. Olykor kínomban is vigyorgok, mint a vadalma, mert ez enyhíti a dühöm, a bánatom vagy valamelyest elsimítja a kétségbeesésem. A világ baját talán még egyetlen hangtalan mosoly vagy hangos kacaj sem oldotta meg, de azért számtalan nehézséget mégiscsak megkönnyítő gyógyír. Éljünk vele!
És ez nem vicc!
Néhány érdekesség, amit jó ha tudsz, ha műveled ezt a tevékenységet:
- A Nevetés Világnapját május első vasárnapján tartják, pont aznap, amikor az édesanyákat ünnepeljük.
- 1998-ban Indiában találták ki, hogy bizony ennek az élettani rekaciónak is kell egy jeles nap.
- A te nevetésed másokat is nevetésre ösztönöz.
- A kacaj komoly fizikai munka: ilyenkor dolgozik a rekeszizom, a mellkas izmai, és velük együtt tornázik a fejünkön található valamennyi izom.
- Egy jóízű, jókora nevetés akár 20 kilokalóriát is képes elégetni.
- Egy perc hangos nevetés olyan a testnek, mint 10 perc kocogás.
- A felnőttek naponta átlagosan 13-szor, a gyerekek ennél lényegsen többször, akár naponta 300-szor mosolyodnak el vagy nevetik el magukat.
- Ilyenkor dopamin szabadul fel a testünkben, ez hat a szimpatikus idegrendszerre, növeli a pulzusszámot, megemeli a vérnyomást – ezek együttes hatásaitól jól érezzük magunkat.
- Javítja a szív vérellátását, növeli az immunrendszer ellenállóképességét, jótékonyan hat a keringési rendszer működésére, csökkenti a stresszt, serkenti a tüdő működését, növeli a T-limfociták (ölősejtek) számát.
- A nevetés evolúciós szerepe nem elhanyagolható, hiszen valamennyi emlősnél megfigyelhető jelenség.
- Az ikertestvéreknek azonos a nevetési ízlésük.
- A műmosoly is hatásos – az agy nem képes különbséget tenni egy szívből jövő kacaj és egy mesterkélten előállított szájelhúzás között. Mindkettő jótékony hatású.
- A nevetés tudományával a gelotólógia foglalkozik (gelos-görög szó, jelentése: nevetés).
- A szarkalábak kialakulását nagyrészben az őszinte nevetésnek „köszönhetjük”, mert van egy ideg a szemünk sarkában, amit direkt nem tudunk megmozdítani.
- A férfiak fogékonyabbak a humorra, a viccekre.
Így nevetünk mi?
Megkérdeztem az egy.hu szerkesztőségét, hogy kinek mi volt az, amin utoljára egy jókorát röhögött. A teljesség igénye nélkül ilyesmiket soroltunk:
A klasszikusok:
- A koronavírusos mémek, vicces montázsok.
- A családi anekdoták, minden egyes alkalommal.
- A kultúra. Szofisztikált szerkesztőségünk becses tagjai egy könyv vicces sorának, egy filmes jelenetnek vagy épp – egyesek, mert azért ne általánosítsuk túl a dolgokat! – Benny Hillnek is sokat köszönhetnek.
A jellemzők:
- A váratlan, meglepő, és előre ki nem számítható történések, amiken vagy sír, vagy nevet az ember – akkor meg már inkább nevessen, nem?
- Ne legyünk álszentek: a saját poénjainkon nagyon jókat tudunk szórakozni.
- És bizony kínunkban is nevetünk néha. Nincs is ahhoz fogható, mint a saját szorult helyzetünkön való vinnyogás...
- Olykor viszont a hülyeség győz. A végtelenségig nem tudjuk korlátok közé szorítani magunkat, így igenis a legrosszabb viccek és legnagyobb butaságok nevettetik meg legjobban az embert. Legalábbis minket.
- A bohóckodás mindig nyerő!
És a legaljasabb:
- A csiklandozás – akár minket csikiznek, akár mi vagyunk a csikizők.
Te is nevess, kacagj, röhögj, hahotázz, vihorássz, kuncogj, heheréssz, derülj, nyeríts, rötyögj, vigyorogj, érjen fülig a szád minden nap! Másoknak, és főleg magadnak is jót teszel vele.
Ajánljuk még:
„SZOBÁDNAK RENDÜLETLENÜL LÉGY HÍVE, OH MAGYAR” – A LEGJOBB KARANTÉNVERSEK
5 PERC MÉMTERÁPIA: NEVESD KI A KORONAVÍRUST!
„KÖSZÖNÖM, HOGY... ” – SZUPERERŐD A GONDOKKAL (ÉS MÁSOKKAL) SZEMBEN
