A világ élelmiszert pazarol, hihetetlen mennyiségben. A leginkább pazarló ország az Egyesült Államok, ahol a megtermelt élelmiszerek 30-40 százaléka a szemetesben végzi. Az így elpazarolt energia 37 millió autó éves kibocsátásával egyenlő, és hozzávetőlegesen 80 milliárd fontba kerül. Ennek a mennyiségnek drasztikus csökkentése azonban nem lenne túl bonyolult: kezdetben elég lenne hozzá pár olyan pozitív és ösztönző példa, amiket hazulról hoztunk el most nektek.
Magyarországon évente közel 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, ami akkora mennyiség, hogy több, mint 500.000 ember teljes körű éves élelmezését fedezni tudná. A veszteség pénzben kifejezett értéke meghaladja a 170 milliárd forintot, vagyis fejenként 18 000 forint.
Ételmentő próbálkozások
Sokféle kutatást végeztek már arról, milyen módszerekkel csökkenthetnénk a különböző területeken keletkező ételmaradékokat. A szervezetek, amelyek e vizsgálatokat folytatják nem egyszer lehetőséget adnak arra is, hogy civilként csatlakozzunk hozzájuk. Az alábbi listában megismerésre érdemes kezdeményezéseket gyűjtöttünk:
A Magyar Kísérleti Munkaplatform 2017 februárjában kezdeményezte a „Csúnya, de ízletes”-projektet, aminek fő célja a „farmtól az asztalig” megközelítés kidolgozása a zöldség-gyümölcs ágazatban a „tökéletlen” gyümölcs- és zöldségtermékek piaci elosztásának megvalósítása és egy élelmiszer-felesleg újraelosztó telephely kialakítása által.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület – akikről korábban például itt írtunk – azért dolgozik, hogy kapcsolatot teremtsen az élelmiszerfelesleg és a rászorulók között Magyarországon a szegénység, az éhezés és az alultápláltság csökkentése érdekében. Indulásuk óta több mint 89 400 tonna élelmiszert osztottak ki az országban, a szállítmányok összértéke megközelítette az 54 milliárd forintot. A szervezet és partnerei az országban mindenhol jelen vannak, a pontos lefedettséget térképen is elérhetjük.
Az éttermekben el nem fogyasztott, kukában landoló ételek mennyiségének csökkentésére már számos kísérletet tettek: az önkiszolgáló éttermekben például kamerákat szerelnének fel, amikkel be lehetne azonosítani a szemétbe kerülő ételmaradékokat. Ennek elemzése alapján módosulhatna a kínálat, így egy ilyen okos rendszer évi 4 tonnával csökkenthetné az éttermek élelmiszerhulladékait – monitoronként.
Fontos terület a rendezvények élelmiszerpazarlásának kérdésköre is. A „Just Like Home” pilot projekt során egy olyan útmutatót készítettek, ami hasznos tanácsokat ad azoknak a rendezvényszervezőknek, akik a lehető legkevesebb élelmiszer-pazarlás mellett szeretnék megszervezni programjaikat. Megmutatják, hogyan érdemes tervezni, szervezni és lebonyolítani egy-egy eseményt, tippeket adnak a rendelt ételek fajtáira, a vendégek bevonására és extra javaslatokkal segítenek, hogy olyan részen is takarékoskodhassunk, ahol nem is gondolnánk, hogy lehet.
A REFRESH nemzetközi szinten igyekszik tenni a pazarlás csökkentéséért és az élelmiszer-források jobb elosztásáért. A szervezet stratégiai megállapodásokat dolgozott ki négy kísérleti országban – Spanyolország, Németország, Magyarország és Hollandia – a kormányokkal, a vállalkozásokkal és a helyi érdekelt felekkel. Céljuk megismerni, hol keletkezik a felesleg, hogyan kerülhető el a pazarlás, és ehhez milyen változtatások szükségesek. Ha ezeket tudjuk, EU-szabályozásokat alkothatnak, amelyek más ország fogyasztására is hatással lennének. Multiáruházak is együttműködnek a Refresh projektekkel, s egy átfogó jelentés szerint az eredmények igen biztatók: az érintett áruházlánc egy év alatt 17 436 tonna többletélelmiszert adott el, így 14 991 tonnáról 9764 tonnára csökkent az hozzájuk kötődő élelmiszer-hulladék. A közel 17,5 tonna étel egy része állati takarmányba került, de 10 536 tonna emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer is volt e mennyiségben – vagyis rengeteg ételt adományozhattak rászorulóknak.
A Munch egy olyan platform, amin keresztül vendéglátóhelyek és boltok kedvezményesen értékesítik az el nem adott, de jó minőségű ételeiket. Egy online adatbázisban lehet keresni a munch-okat, azaz azokat a helyeket és szolgáltatásokat, amelyeket igénybe vehetünk: találunk pékségeket félárú kenyerekkel, cukrászdákban fele áron sütiket, de komplett éttermi menüket is. Jelenleg 935 ajánlat közül válogathatunk országszerte, ebből Budapesten több mint 600-at érhetünk el. Az app segítségével a felkínált élelmiszereket 40-70 százalékkal olcsóbban vásárolhatjuk meg, nem mellesleg rengeteget tehetünk az élelmiszerpazarlás ellen, és így közvetve a környezet védelméért is. A Munch segítségével két év alatt több, mint 170 000 adag ételt mentettek meg a vásárlók – akik még jól is jártak ezzel!
Nagyon szimpatikus alkalmazás az OLIO is. Ez egy olyan app, amivel meghirdethetjük a háztartásunkban már feleslegessé vált zöldségeinket, gyümölcseinket, vagy akár a hűtőszekrényben megmaradt, ugyanakkor élelmiszerbiztonsági szempontból kifogástalan élelmiszereket. Az applikáció összeköti egymással a szomszédokat, és segítséget nyújt abban, hogy egymásra találhassanak az élelmiszerfelesleget felhalmozó emberek azokkal, akiknél az igény jelentkezik. Már majdnem 58 millió adagnyi élelmiszert sikerült így megmenteniük, és több mint hatmillió felhasználójuk van – veled és velem ez a közösség még nagyobb lehet!
Bár sem applikáció, sem látványos program nem kapcsolódik hozzá, mégsem hagyhatjuk ki a listából a maradékmentés legfontosabb helyszínét: a konyhát. Ugyanis főző emberként sokat tehetünk azért, hogy semmi se vesszen kárba: egy jól megtervezett menü lehetőséget ad a fennmaradó ételek jó hasznosítására, ahogyan a kreatív főzés is sok pénzt, sok élelmiszert spórolhat nekünk. Ehhez tippeket itt, itt és itt is adtunk!
