5+1 tipp a valóban hulladékmentes befőzéshez – maradékmentés mesterien!

Befőzés és maradékmentés

A magot is felhasználhatjuk!

A legtöbben rutinszerűen kidobják a magokat a kukába, pedig a legtöbb gyümölcs magja nemcsak hogy felhasználható, de kifejezetten egészséges is. Emlékezzünk arra, hogy ettük egymás után a feltört kajszimagokat (még akkor is, ha ennek hatásairól a mai napig megoszlanak a vélemények), milyen jó is volt a meggymagpárna a fájó fülünkre, és milyen ötletes dekorációk készíthetők a befőzés „selejtjeiből”.

De a paradicsom, a paprika, az uborka vagy a cukkini magját érdemes megtisztítanunk, majd kiszárítanunk – így a következő szezonban vetőmagot sem kell vásárolnunk!

Fotó: 123RF

Nem kell mindig szabadulni a héjtól

Sok receptben olvasom, hogy elsőként megfosztja a gyümölcsöt a héjától. Hol az aszalni való kajszit pucolják meg, hol a lecsóba kerülő paradicsomról forrázzák le a héjat – sok esetben teljesen feleslegesen. A kajszi ugyanolyan kiváló ’a la nature’ aszalva, a lecsó pedig ugyanolyan finom lesz teljes paradicsomostul is. Nem mondom, hogy nincs olyan befőznivaló, ami nem „követeli meg” a héjtalanságot, de szerintem bátran kísérletezzünk a héjas változatokkal! Mi minden esetben héjjal együtt dolgozzuk fel a gyümölcsöket, és még nem volt panasz egy lekvárra sem.

Fotó: 123RF

Ami itt lecsöpög, az ott még jó lesz

Sok olyan recept van, ahol „felesleges” lé marad. Így jártam a napon érlelt kajszival. Annyi fahéjas szirup keletkezett a cukor elolvadása közben, hogy a lé körülbelül fele megmaradt. Ilyenkor vétek lenne kiönteni ezeket a finomságokat. Gondoltam egyet, és az aszalásra váró felezett kajszikat megforgattam benne, hagytam állni egy órát, majd úgy aszaltam ki. Isteni finom lett. De egy üvegbe töltve a hűtőben hetekig is eltarthatjuk, így felhasználhatjuk gyümölcsmártásokhoz vagy akár kompót, befőtt készítéséhez is. Ugyanez a helyzet a savanyítólével is. Nem mindig lehet kiszámolni, hogy pontosan mennyi kell majd az uborkákhoz. Ha elszámoltuk magunkat, semmi gond! Hűtőbe tesszük, és a következő savanyításnál felhasználjuk.

Fotó: 123RF

Két legyet egy csapásra

Meggyszörp készítésénél szoktam hüledezni, amikor a felfogott gyümölcshúst kidobják a komposztra. Nettó pazarlás. A szörpkészítéskor leszűrt meggydarabok kiaszalhatók (ha nem törtük össze vagy nem turmixoltuk a meggyszemeket), de akkor sincs veszve semmi, ha egy sűrű masszát fogtunk fel. Készíthetünk szárított, asztalt gyümölcslapokat) vagy gyümölcspalacsintát az aszalónkban vagy a napon, letakarva is. Ilyenkor arra figyeljünk, hogy a kisimított gyümölcsmassza szélei kicsit vastagabbak legyenek, mert a szélek száradnak ki először, és ha túl vékonyak lesznek, akkor a lapok törni fognak ahelyett, hogy szépen hajlanának. Természetesen bármely gyümölcsből készíthetünk ilyen finomságot: bodzabogyóból, kajsziból de akár körtéből, almából is. Ezzel a megoldással tényleg mindent felhasználtunk, és kétszer annyi finomságot nyertünk vele!

Fotó: 123RF

Semmi sem mehet a kukába!

Ha abból indulunk ki, hogy mindaz, amit megeszünk, maga az egészség egy alkotóeleme, akkor könnyen átállíthatjuk gondolkodásunkat arra, hogy befőzés során sem igen beszélhetünk „hulladékról”. Kedvenc példám a bogyósok befőzése.

A legtöbben komposztra teszik a magoktól roskadó apró málnadarabokat, amikor leszűrték a szörpnek valót. Pedig mekkora kincs van a kezükben!

Én ilyenkor kiszárítom a „hulladékot”, ledarálom, és számos formában felhasználom. Cukorral, mézzel vagy olajjal keverve bőrradírként alkalmazom, joghurtba keverve fogyasztom (kiváló rostforrás és jó béltisztító), de sütemények tésztájába sütve is megállja a helyét. De ha semmi macerára nem vágyunk, szárítva és porrá őrölve egy üvegben sokáig tartósíthatjuk, így egész télen élvezhetjük áldásos hatásait, szinte nulla munkával. Ugyanezt megtehetjük bármelyik bogyóssal, de a megpucolt körte és alma héjával is.

Fotó: 123RF

Plusz egy tipp:

Az időzítés kulcsfontosságú! Ha megtervezzük, és logikusan összeállítjuk a fejünkben, hogy mit mikor és hogyan készítünk el, akkor minimálisra csökkenthetjük a fel nem használt növényi részek mennyiségét. Például ha egy napon készítjük el az olajban eltett fokhagymát és a padlizsánkrémet, akkor az üvegbe bele nem férő fokhagymagerezdeket beletehetjük az utána készülő padlizsánkrémbe. Ha egy napon szűrjük le a napon érlelt kajszit és főzzük meg a rostos kajszilevet, akkor az érlelt kajsziból felfogott lé belemehet a rostos kajsziba. Ha a zöldáruval számoljuk el magunkat, akkor sincs aggodalomra ok: pesto lehet belőle, ha előre gondoltunk a többi alapanyag beszerzésére.

Fotó: 123RF

Láthatjuk tehát, hogy a mindenre kiterjedő tudatos befőzés pusztán előre tervezés és kreativitás kérdése, ezért mindenképpen megér plusz fél órát a tervezés és az alapos felkészülés, főleg ami az alapanyagokat illeti. Egy jó „haditervvel” nemcsak a konyhai hulladékainkat csökkenthetjük, hanem spórolhatunk is, nem utolsó sorban pedig egészen új, kreatív megoldásokat is kipróbálhatunk vagy éppen mi magunk is kikísérletezhetünk.

Ha pedig jó befőzőreceptekre vágynátok, itt nézzetek szét!

Nyitókép: 123RF