Így ne használd a közösségi médiát idősebb korban, avagy a Facebook-értelmiségiek 4 típusa

Tech

Így ne használd a közösségi médiát idősebb korban, avagy a Facebook-értelmiségiek 4 típusa

Mind láttunk már kellemetlen bejegyzéseket a Facebookon – de remélhetőleg nem mi írtuk őket. Négy tanács, amit tarts szem előtt, hogy ez továbbra is így maradjon!

Magyarország egyik legismertebb Youtube-sztárja, influencere, Radics Péter két évvel ezelőtt egy hosszú sorozatot tett közzé, Facebook-idióták címmel. Az egyszerre vicces és szomorú tízperces videókban kendőzetlenül rámutatott arra, hogy a 2000-es évek első évtizedében hazánkban is elterjedő olcsó, szélessávú internet és mobilnet hatására immár minden társadalmi réteg aktívan jelen van a közösségi médiában. 

2020 nyarán ennek a sikeres sorozatnak a hatására egy videósorozatot kezdtem saját Youtube-csatornámon, amelyben egy másik problémára mutattam rá: nemcsak azokkal van ugyanis gond a közösségi médiában, akik különféle, kulturális okokból nem igazán képesek használni azt, hanem azokkal is, akik bár iskolázottak, tájékozottak, műveltek, mégsem tudják igazán, hogy a közösségi média mire jó, mit illik és mit nem illik tenni az ilyen felületeken.

Ezeket az embereket „Facebook-értelmiségieknek” neveztem el, és tagadhatatlan, hogy az idősebb korosztályból több ilyen „hibás” felhasználó van, mint a fiatalok között. Ennek nemcsak az az oka, hogy a mai ifjak és fiatal felnőttek informatikaórán az eszközök használata mellett egyfajta „netikettet” is tanulnak, hanem az is, hogy ők már egyáltalán nem szeretnek írásban kommunikálni, így nehezen esnek abba a csapdába, hogy valamit „rosszul írtak” a közösségi felületeken. Az idősebbek viszont sajnos nagyon gyakran önkifejező felületnek tekintik az ilyen oldalakat.

Ahhoz, hogy világossá váljon, mit ne csináljunk a Facebookon, érdemes megvizsgálni a négy, talán leggyakoribb rossz felhasználási módot, hibás viselkedési mintát.

1. Facebookkal saját profiljukon veszekedők

Meglepően sokan elhiszik azt a tévedést, hogy ha saját profiljukon nyilatkozatokat tesznek, azt a közösségimédia-oldalak dolgozói vagy menedzsmentje figyelembe fogja venni. Az egyik leggyakoribb ilyen eset egy újra és újra felbukkanó, hamis körlevél, amely évek óta terjed különféle profilokon, s arról szól, hogy nem engedélyezi a felhasználó a képeinek és tartalmainak tárolását és egyéb célú felhasználását a Facebooknak. Sokan hiszik azt, hogy a Facebook dolgozói vagy programjai ilyen alapossággal olvassák az oldalainkat, s azt is, hogy egy esetleges perben ez felhasználható lehet. Valójában természetesen arról van szó, hogy amikor regisztrál az ember egy ilyen közösségi oldalra, jóváhagy egy felhasználási nyilatkozatot, amelyben benne van, hogy mit tehetnek és mit nem tehetnek az adatainkkal és megosztott tartalmainkkal. Ezért mindenkit arra intek, hogy ha tájékozódni szeretne az oldal adatkezeléséről, ezt a szabályzatot böngéssze, mintsem a hamis körleveleket.

2. A magamutogatók

Nem mindenki csak arra büszke, hogy mi van a fejében és a lelkében, vagy milyen okosak és becsületesek a gyermekei és az unokái. Van, aki úgy gondolja, meg kell osztania a közösségi oldalon házát, kocsiját, nyaralásának minden napját – egyszóval azt, hogy ő milyen jólétben él. Ezzel pedig az a legnagyobb probléma, hogy az irigykedés miatti esetleges rosszakarókon túl bűnözők célpontjává is válhatunk. 

Klasszikus esetként említhetjük azt, amikor valaki a nyaralási képeit mutogatja a közösségi oldalakon, s a bűnözők ezeket látva kirabolják az otthonát. Akármilyen szomorú is lehet annak, aki szereti magát „mutogatni”, alapvetően senkit nem érdekel, hogy milyen körülmények között élünk, mit gyűjtöttünk össze, szerencsével, ügyeskedéssel vagy megfeszített munkával. Ugyanígy kifejezetten nem javallott mutogatni gyermekeink és unokáink képeit a közösségi oldalakon, legföljebb úgy, hogy a nyilvánosságot ismerőseinkre, barátainkra korlátozzuk! Senki nem szeretné, hogy utódainak képe a dark webre, példának okáért pedofilok által látogatott gyűjtőoldalakra kerüljön. 

3. A kényszeres kommentelők 

Egyesek úgy érzik, hogy az ő véleményük mindenki számára fontos, ezért a közösségi oldalakon posztolt cikkekhez bőszen és aktívan hozzászólnak, nagyon sokszor úgy is, hogy el sem olvasták az írást. (A saját cikkeim kapcsán is tudok ilyen gyakori példát említeni: egy-egy Facebook-megosztás után mindig kiderül, a kommentelők nagyjából fele csak a címet olvasta el, de már bőszen és hosszan hozzászól a témához, nem egyszer elmondva pontosan ugyanazt, ami a cikkben van).

Általános szabály, hogy csak akkor szóljunk hozzá a témához, ha tájékozottak vagyunk benne, és tényleg van értelmes, újszerű gondolatunk, véleményünk.

Amitől pedig végérvényesen tartózkodni kell, az a felesleges vitatkozás. A posztokhoz és a videókhoz fűzött kommenteket ugyanis sokkal kevesebben olvassák, mint azt gondoljuk, és még kevesebben veszik ezeket komolyan! Éppen ezért ne töltsük az időnket felesleges vitákkal és azok olvasásával! A világ nem fog megváltozni, ha ellenvéleményt kommentelünk valahová, legföljebb haragot keltünk. Próbáljunk ezeken a felületeken úgy kommunikálni, ahogy a való életben is: tisztelettel és odafigyeléssel.

4. Kakasok és baglyok

Attól, hogy Margit korán kel, vagy attól, hogy Sándor nem tud elaludni, nem biztos, hogy a világ is koránkelő vagy későn alvó. Attól pedig, hogy valakinek a messengere éjszaka is be van kapcsolva, nem biztos, hogy azt várja, hogy üzenjünk neki. Lehet, hogy távol él a gyerekeitől, beteg szüleitől, barátaitól, s ezért éjszaka is fogad üzeneteket: tőlük, de nem tőlünk! Törekedjünk arra, hogy reggel 8 óra előtt és este 10 után ne írjunk üzeneteket távolabbi ismerősöknek, mert ez a magánélet és a pihenés ideje – az online térben is!

A felsorolásból is látszik, hogy mennyi csapdát rejt a közösségi média. Nagyon fontos, hogy ne járassuk le magunkat, és ne kerüljünk csalók csapdájába, legyünk okos és tudatos médiahasználók! 

Ajánljuk még:

5 TIPP, HA SZERETNÉD BIZTONSÁGBAN TUDNI A SZEMÉLYES ADATAIDAT A FACEBOOKON
70 ÉVESEN IS ÚJJÁ LEHET SZÜLETNI! – FILMVÁLOGATÁS AZ IDŐSKORI ÚJRAKEZDÉSRŐL
AZ INTERNET NEM FELEJT, ÍGY MI SEM FELEJTHETÜNK – TÉGED MIVEL SZÉDÍT A FACEBOOKOD?

„Anya, mesterlövész leszek!” – Neki álompálya, nekem pokolbéli csúf napok

Négyévesen állt elő az ötlettel, játék közben: „Anya, mesterlövész leszek!” Csak úgy dagadt a keblem a büszkeségtől, hogy micsoda harcos vér folyik az én trónörökösöm ereiben! Aztán telt, múlt az idő és tízévesen még mindig erre a dallamra keringett. Gondoltam, borogatjuk: elmúlik. Borogattuk: nem múlt el. Most tizennyolc, és mesterlövésznek készül. Én pedig elvesztettem a csatát az ő pályaképe ellen.