Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata emberek millióinak adott lehetőséget egy igazságosabb, méltóbb körülmények közötti életre. Egy nemzeteken átívelő közös alap ez, ami kijelenti: „minden emberi lény szabadnak, egyenlő méltósággal és jogokkal születik. Értelemmel és lelkiismerettel rendelkező lényként, testvéri szellemben kell egymás iránt viseltetniük”.
Ugyanakkor mai napig rendszeresen tudósítanak a lapok alapvető emberi jogot sértő cselekedetekről. Nemzetiségi, etnikai, rasszbéli, vallási vagy gazdasági különbség is alapot adhatnak a konfliktusoknak, amik aztán emberhez méltatlan helyzeteket szülnek.
És nem feledkezhetünk meg a nők helyzetéről sem. Bár a nemi egyenjogúság felé vezető úton nagy lépést tett a világ – legalábbis egy része –, közel sem dőlhetünk hátra, még mindig van mit tenni.
A négy évvel ezelőtti amerikai elnökválasztás óta itthon is elterjedt az „üvegplafon” kifejezés, ami azoknak az alig látható, de nagyon is létező korlátoknak a gyűjtőneve, melyek megakadályozzák a nők feljebbjutását egy-egy hierarchiában. A Lounge Group felhívja rá a figyelmet:
az ENSZ közleménye alapján jelenleg nincs olyan ország, ahol a nők elérték volna a teljes egyenjogúságot.
A globális menedzseri pozícióknak alig több mint negyedét töltötték be hölgyek 2019-ben a világon, és a cégek kevesebb mint ötödének volt női legfelső vezetője.
A helyzet ugyanakkor nem reménytelen. „Egy nemrég Amerikában és Magyarországon is elvégzett reprezentatív kutatás szerint a választópolgárok többsége számára egyáltalán nem számít a jelölt neme, sem itthon, sem a tengerentúlon. Tízből 8 hazai választónak nem fontos az általa támogatott politikai jelölt neme, hiszen jellemzően értékrendje szerint választjuk meg, hogy kire szavazunk. Amerikában az emberek közel háromnegyede vallja ugyanezt, közülük azonban a jelölt személye kétszer akkora arányban nyom a latban, mint itthon” – derül ki a Lounge Group kutatásából.
Itthon a jelölt neme többnyire a 40-49 éveseknek, illetve a községekben lakók szemében fontos leginkább, és főként a Kelet-Magyarországon élők számára érdekes ez a kérdés. A kutatásból az is kiderült, hogy a többség szerint több női vezetőre lenne szükség. Amerikában ez a törekvés az utóbbi években már a gyakorlatban is mérhető: 2018 és 2020 között ötödével nőtt azon női vezetők aránya, akik valamilyen politikai szerepkört vállalnak.
Ha csak az elmúlt kétszáz év történelmét aktívan befolyásoló szereplőket nézzük, már számos csodálatos, inspiráló nő alakja rajzolódik ki előttünk, legyen szó akár magyar, akár külföldi példákról.
Ott van például Karacs Ferencné Takács Éva, az első magyar nő, aki közügyekről írt, Hugonnai Vilma, az első magyar női orvos, aki a női egyenjogúság útját taposta, miközben ezerszer is megpróbálták lemosni a színről, Dr. Ungár Margit, aki elsőként végzett jogi egyetemet nőként Magyarországon, de említhetnénk Teleki Blankát vagy Brunszvik Terézt és unokahúgát, Brunszvik Júliát is – és még mindig csak azokat sorolnánk, akinek korábban lapunk is emléket állított egy-egy cikkében.
Mert ezernyi nő van, aki mások és a történelem sorsát formálták, ha úgy tetszik: áttörték az üvegplafont. És már csak előttük tisztelegve is kötelességünk újra és újra áttörni azt, amíg csak létezik.
A nyitóképen Eleanor Roosevelt szerepel Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatával (1949)
Forrás: FDR Presidential Library & Museum/ Wikipédia
CC BY 2.0
Ajánljuk még:
„SOK SZÓ ESIK NEVES FÉRFIAKRÓL, DE A NŐK HÁTTÉRBE SZORULTAK”
„SIKETEN ÉS VAKON IS IZGALMASNAK TALÁLOM AZ ÉLETET” – A HARVARDON DIPLOMÁZOTT HELEN KELLER PORTRÉJA
„A SZAKMÁT MINDEN PORCIKÁMMAL NŐKÉNT ÉLEM MEG, AMI NEM KÖNNYŰ” – INTERJÚ LAPOSA ZSÓFIA BORÁSSZAL
„Az efféle feminizmus valami olyat pusztít el, ami nélkül nem lehetne élni: a humanizmust”
