Augusztusi szülinapos íróktól ajánlunk

Július nagyjainak műveit ajánljuk

Nyári könyvajánló három halhatatlan magyar szerzőtől

Egyéni és közösségi szinten is

Különleges utat jár be, aki néprajzkutatóként tér vissza gyerekkora helyszínére, főként ha az a helyszín egy igazi néprajzi kincsesbánya. André Mária Irén, vagy ahogy többen ismerik: André Irénke Gyimesközéplokon töltötte a gyerekkorát, jelenleg pedig néprajzszakos doktorandusz Kolozsváron. Ezer szálon kötődik szülőföldjéhez: kutatási témája a gyimesiek növényismerete, emellett pedig ékszerbe is foglalja mindazt, amit a hazalátogatások alatt gyűjt.

A macskaszőr problematikájával mindenkinek meg kell küzdeni, aki macskát tart. Apróságnak tűnik, de komolyan meg tudja keseríteni az életet, amikor egymás után telnek meg a porzsákok, de a helyzet nem javul, sőt mintha egyre rosszabb lenne… Ez az időszak pedig menetrendszerűen megérkezik évente legalább kétszer annál, akinél a lakásban él a bársonytalpú. Megosztom veletek, milyen tapasztalatokat gyűjtöttem az elmúlt egy hónapban szőrfronton!  

Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni – szól a dudanóta szövege, és Ragoncza Imre tudja, mit jelent ez: profi néptáncos karrierje legaktívabb éveiben, fiatal férfiként érte utol a súlyos depresszió. Kórházba került, és nem is sejtette, hogy éppen a szakmája, a tánc által fogja tudni legyőzni betegségét. Mindennek már több évtizede. Imre azóta Szilágyi Edit pszichológus segítségével kidolgozott egy táncterápiás módszert pszichiátriai betegek számára, és tánctanítással tartja egészségben saját magát, illetve gyerekek egymás után felnövő generációit is.

Saly Noémi egy szerencsés találkozásnak köszönhetően került a századfordulós Budapest bűvkörébe. Első, a krisztinavárosi Philadelphia kávéházról írt tanulmányát rengeteg kutatás követte, aminek hála izgalmas írásokat olvashatunk, és legalább olyan izgalmas előadásokat hallgathatunk a Tabán múltjáról, a kávéházak titkairól, a szerzetesek konyhájáról, sőt a budapesti polgárság történetéről is. Ez utóbbi Noémi családtörténete is egyben. Ahogy fogalmaz, felmenői az „Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben”.

Kárász Eszter ha épp nem valamelyik zenekarával koncertezik, bohócruhát ölt, Bigyó bőrébe bújik, és kórházakba látogat, hogy beteg gyerekek napjaiba vigyen örömöt. Előadóként is olyan, mint eredeti végzettsége szerint: konduktor ő, aki a hallgatóit kíséri, vezeti. Azt mondja, ha nem segíthetne, valószínűleg rombolna. Az évek alatt mederbe tudta terelni áradó személyiségét, ma kendőzetlen őszinteséggel tud mesélni az eddig bejárt út mélységeiről is. Interjúnk.

Az egykori X-faktor-győztes gyakorló apukaként kétségkívül ért a gyerekek nyelvén, és kivételes módon megtalálja a hangot a nehezebb körülmények közül származó gyerekekkel is, hiszen maga is egy volt közülük. Többek között ennek áldásáról beszélgettünk Oláh Gergővel.

Budapesttől alig két és fél óra vonattal, egy másik ország fővárosaként megadja a „külföld-élményt”, de arra is szánhatunk egy napot, hogy kimondottan a magyar történelmi emlékek nyomába eredjünk. Kedvencünk a kék templom, Lechner Ödön csupa kék alkotása. Pozsonyban jártunk, ami egy igazán emberléptékű, mégis nyüzsgő, életteli város!

Dr. Bali Tamás ezredes a Magyar Honvédség Kiss József 86. Helikopterdandárjának parancsnoka. Ő szervezte meg és vezette le a magyarok által biztosított helikopteres segítségnyújtást a szlovéniai árvízhelyzetben augusztus elején. Interjúnkban a honvédség katasztrófavédelmi munkájáról, és a helikopterpilóták legtöbbünk számára ismeretlen világáról is kérdeztük.