Tíz perc olvasás a lelki békéért: rövidke magyar klasszikusok márciusra

Ha olvasásról van szó, legtöbben regényekre, novellákra gondolunk. Magam is ritkábban olvasok verseket, mint prózát, de ha olyan költőkről van szó, mint a márciusi születésű Arany János, Romhányi József vagy Kosztolányi Dezső, akkor nem is olyan nehéz kivételt tenni – főleg, ha olykor zene is társul a költeményekhez!

Mi lett veled, Gyűrűfű – megvalósult álom, kiváltság vagy száműzetés az ökofaluban élni?

Az 1990-es években Gyűrűfűn valósult meg az ország egyik első ökofaluja, ahol három évtized múltán is megmaradtak az alapelvek: az ide költözők lemondanak a modern kor bizonyos vívmányairól, például a vezetékes vízről, gázról. A település  sokáig nagy népszerűségnek örvendett, ám az utóbbi években mintha elfelejtettük volna. Ellátogattunk, hogy megnézzük, milyen 2023-ban egy ökofaluban lakni.

„Ki szeretném emelni a gyerekeket a háborús hangulatból”– a kárpátaljai Folkműhely és a vezetője, Becske Adrienn

Becske Adrienn fiatal felnőttként Budapestre költözött egy jobb élet reményében a kárpátaljai Viskről. Aztán teltek az évek, ő pedig egyre inkább úgy érezte, az a jobb élet mégiscsak a szülőfalujában várja. Ma ő a település egyik motorja, olyan ember, aki háborús időkben is tudja a lelket tartani a gyerekekben, miközben nem szűnő lelkesedéssel tanítja nekik a népzenét. Riportunk.

Egy majdnem elfeledett asszony különleges konyhája – Ismerd meg velünk Kner Piroska életét és receptjeit!

Néhány évvel ezelőtt egy gyomaendrődi házaspár, Kovács György és Kovácsné Sári Enikő különleges kéziratokat találtak a házuk – az egykori Kner-ház – padlásán. Egy szakácskönyvnyi recept gondosan összerendezve, kiadásra készen 1915-ből, Kner Piroska tollából. Ha szerencsésebb csillagzat alatt születik szerzőjük, talán ma erre a gyűjteményre is úgy tekintenénk, mint kicsit korábbról Zilahy Ágnesére, vagy kicsit későbbről Horváth Ilonáéra. Az iratokat átadták a városi múzeumnak, és ma már mi is kézbe vehetjük: főztünk is belőle, de szívesen merültünk el e különleges asszony életében is.

„Átjárja a cigány lélek gazdagsága” – érdemes megnézni a Cigánymeséket!

A Magyar népmesék sorozatot mind ismerjük, elkészítése óta már három generáció alapvető élménye a mesevilágban. Néhány éve a Kecskemétfilm Kft. hasonló munkába fogott. Cigánymesék címen készítettek egy tizenhárom részes sorozatot, amelynek epizódjai több versenyen, például 2019-ben a Cinemira Nemzetközi Gyerekfilm Fesztiválon is díjat nyertek. A rövidke mesék mostantól a YouTube-on is elérhetőek lesznek, érdemes megnézni őket! 

„Ha bajban van, az agynak ugyanúgy lehet gyógyszerre szüksége, mint a vesének” – Dr. Pálfay Annamária pszichiáterrel beszélgettünk

Egyre több szó esik a depresszióról, mégis sokan kellemetlennek érzik, ha szakemberhez kell fordulniuk. Dr. Pálfay Annamária pszichiáter szakorvossal jártuk körül, miért nincs szégyellnivaló azon, ha az életünk rövidebb-hosszabb szakaszában depresszióval küzdünk. Beszélgettünk a szorongásoldók működéséről, és arról is, mit tehetünk a mentális egészségünk megőrzése érdekében egy olyan világban, amely minden korábbinál jobb táptalaja a szorongásos betegségeknek. 

Misztikus tájak, mágikus realizmus, családregények – februárban olvassunk Gion Nándort, Oravecz Imrét és Jókait!

Már lassan fél éve szinte minden könyvajánlót legszívesebben úgy kezdenék: ez a hűvös idő pont alkalmas arra, hogy bekuckózva olvassunk. Már várom, amikor majd a balkont vagy a teraszt javasolhatom olvasási helyszínnek, de egye fene: a februári születésű írókat még olvassuk ágyban, párnák közt! Így is nagyon jó lesz, mert Gion Nándor, Jókai Mór és a napokban 80. születésnapját ünneplő Oravecz Imre műveiről van szó!

Nekünk Mohács kell! – Képeken az idei busójárás

Van abban valami szép, hogy az országra valaha mért egyik legnagyobb csapás városában alakult ki az a hagyomány, ami mára olyan tömegrendezvénnyé nőtte ki magát, hogy Tolnától Baranyáig, és még jóval messzebbről is Mohácsra vonzza a lakosságot. A busókkal együtt elbúcsúztattuk a telet. 

„A táncban ismerem meg a másik reflexeit, a szagát, hogy el tudom-e viselni” – Sebő Ferenccel beszélgettünk

„A Sebőzés” 50 éve. Ezzel a címmel jelent meg december 8-án a két CD-ből álló válogatás, amelyen szélesebb körben ismert versfeldolgozásokat, népzenei anyagokat és ritkábban hallható Sebő-számokat is találhatunk. Ebben az ötven évben sok minden történt nemcsak Sebő Ferenccel, hanem az egész táncházmozgalommal, és a népzenéhez való hozzáállásunkkal is. Ezekről beszélgettünk a hetvenhat éves mesterrel.

Masszázskisokos: hogy tudd, miért jó a svéd, és mit tud a gyógy

A legtöbb ember szereti, ha masszírozzák, felfrissül testileg, lelkileg, mondhatni, megfiatalodik. Mégis, olykor nehéz kiigazodni a különböző masszázsok között. Ugyanaz a svéd, mint a frissítő, a gyógymasszázs valójában egy erős svédmasszázs, a sportmasszázs pedig még erősebb? Máshogy masszíroznak keleten, mint nyugaton? Az internetes oldalakat böngészve látszik, sok a keveredés az elnevezések és definíciók között, ezért utánajártunk, mit takarnak a leggyakrabban hallott masszázsnevek!

„Hosszabb, de élvezetesebb az olvasás művészetéhez vezető út” – mit olvassanak a fiatalok?

Vesznek a kezükbe könyvet a mai fiatalok? Ha igen, jó-e, amit olvasnak, ha nem, miért nem? Miért ugyanazok a kötelezők évtizedek óta, és el lehet-e jutni az Alkonyattól az Anna Karenináig? Hermann Zoltán többek közt ezeket a kérdéseket kutatja, és tanítja is az érdeklődő hallgatóknak a Károli Gáspár Református Egyetem Gyermek- és ifjúsági irodalom szakirányú továbbképzésén. Segített megérteni, hogyan alakult ki a magyar ifjúsági irodalmi ízlés, és arról is beszélgettünk, mit lehetne tenni, hogy minél több fiatal váljon olvasó felnőtté.

Már követem az oldalt

X