A Viharsarok valójában Békés – jártál már Gyulán és Békéscsabán?

Magyarország délkeleti csücske klasszikus, hamisítatlan alföldi terület, amit az ország éléskamrájának is szoktak nevezni. Kiváló minőségű földjeinek és meleg mikroklímájának köszönhetően bőven terem itt a kukorica, a búza, de könnyen lehet, hogy amikor a zöldségesnél hagymát, szilvát vagy épp dinnyét kérünk, az is innen származik. Sokáig idegenkedtem e tájtól, úgy hittem, egy turistának semmit nem tartogat, de mióta megismertem, rájöttem: tévedtem.

Legfeljebb annyiban volt igazam, hogy a környék – Gyulát leszámítva – még nem készült fel nagyobb létszámú turizmusra, így kétségkívül kevesebb a szolgáltatás, mint Eger, Tokaj vagy épp a Tisza-tó környékén. De ez senkit ne lombozzon le! Békés megye gyönyörű, és akkor is tartalmas programunk lehet, ha ki sem lépünk a Viharsarok két legjelentősebb településéről, Gyuláról és Békéscsabáról. 

Várak, kastélyok, múzeumok

A két város között néhány éve bicikliút-hálózat épült, amelynek elsődleges célja, hogy a környék kastélyait, elsősorban a Wenckheim család egykori épületeit könnyen be lehessen járni akár egyhuzamban is. Akárhonnan is indulunk, itt nem lehet kifogás! A tökéletesen sík alföldi bringaúton ugyanis élmény a tekerés, akárcsak a várak, kastélyok megtekintése.

Mielőtt azonban biciklire pattannánk, két impozáns épületet Békéscsaba belterületén feltétlenül érdemes megtekinteni. A Munkácsy-kúriában a művész egyes festményei mellett az egész XIX. századi polgári miliőt megismerheti a látogató. Berendezése nagyrészt eredeti, maga Munkácsy használhatta is őket, hiszen testvére lakott egykor itt. A kiállítás interaktív részének köszönhetően gyerekekkel is érdekes program, pláne, hogy az épületben egy különleges cukrászda is van, ami egy bizonyos életkorban – vagy talán mindegyikben – komoly motiváció lehet!

A Munkácsy-kúria

A város múzeuma is a világhírű festő nevét viseli, nem is véletlenül: Munkácsy Mihály kisgyermekként jutott árvaságra, így édesanyja békéscsabai rokonsága, a Reök család nevelte fel, ők adták asztalosinasnak is, gyengébb képességű tanulónak tartván a későbbi művészt. A kiállítást muszáj megnézni, a világ legnagyobb Munkácsy-tárlata ez, látható itt az asztalosinas kisebb famunkáitól a világhírű, Párizsból megvásárolt hatalmas képekig rengeteg csoda. Emellett várostörténeti tárlat is van az épületben, kihagyni azt sem érdemes, bár ebben az esetben a kastélytúra minden bizonnyal egy másik nap programja lesz.

A szabadkígyósi Wenckheim-kastélyt tavaly óta látogathatja a nagyközönség: joggal tartják sokan az ország egyik legszebb kastélyának. Az eklektikus stílusú palotát azért építtették – nem mellesleg Ybl Miklós tervei alapján –, mert a tervükkel ellentétben nem tudták visszavásárolni az egykor családi birtokban lévő gyulai Almásy-kastélyt. Utólag hálásak lehetünk nekik, hiszen így két nagyszerű épületet csodálhatunk meg egymáshoz meglehetősen közel. Szabadkígyóson – ahogy sok más kastélyban a szocializmus évei alatt – iskola működött. Azonban szerencsére mindig olyan vezetői voltak az épületnek, akik tudtak az értékekre vigyázni. Az itt működő interaktív kiállítás a modern igényeknek megfelelő módon és minőségben adja át a tudást kicsiknek és nagyoknak egyaránt. 

A szabadkígyósi Wenckheim-kastély

A Gyula központjában álló Almásy-kastély a Dél-Alföld legrégebbi főúri kastélya. Állandó és időszaki kiállításokon ismerhetjük meg a kastély egykori lakóinak, dolgozóinak életét, izgalmas történelemóra egy tárlatvezetés, ráadásul jó látni három, igazán jó értelemben vett nemesi család életét: a Harruckern, Wenckheim és Almásy családok pozitív példái a magyar történelemnek. Vagyonukat az itt élő emberek javára fordították, sok-sok generáción át emberséges és nemes célokat tűzve maguk elé.

Végezetül természetesen a Gyulai Várat sem hagyhatjuk ki, ha a környék impozáns épületeit járjuk végig. A gótikus létesítményt soha nem vették be ostrom által, és ezzel egyedülálló az országban: legfeljebb a kiéheztetés késztette olykor feladásra védőit. Az itteni programoknak se szeri se száma, egész évben tárlatvezetéseken, solymászbemutatókon és interaktív előadásokon vehetünk részt, de van szabadulószoba, és 1964 óta színház is működik a várban, ahol különleges, színvonalas előadásokat nézhetünk a nyári szezon alatt.

A Gyulai Vár

Vízpart, fürdők, wellness

Nincsen kirándulás víz nélkül, ezért a térségben feltétlenül érdemes meglátogatni a Gyula és Békés közt futó Élővíz-csatornát. A folyószabályozások óta a természetes vizek nem érintik a várost, nagyobbrészt mesterséges kialakítású mederről van szó, amelyet elsősorban vízgazdasági szempontok szerint – az Erdélyben kitermelt fa szállítása céljából hoztak létre. Ma mind Gyulán, mind Békéscsabán kellemes ligetes partszakaszai vannak, romantikus sétára tökéletes helyszín!

A térség wellness központja egyértelműen Gyulán van, az Almásy-kastély egykori parkjában. A gyógyfürdő célcsoportja kezdetben kimondottan a gyógyulni vágyók és az idősek köre volt, az utóbbi évtizedben azonban nagyszabású felújításokon esett át, ma már az egész család számára emlékezetes élményeket tud nyújtani. A hatalmas belső tere mellett a 38 Celsius-fokos termálvize télen is igénybe vehető a kültéri részen is, gyógyhatása elsősorban mozgásszervi betegségekre javallt, bár tapasztalatok alapján nőgyógyászati és bőrgyógyászati problémákra is hasznos.

Gyula fürdője

Békéscsabán pedig strandfürdő várja a kikapcsolódni vágyókat – idén 101 éve. Bár kevésbé híres a gyulai „nagytestvéréhez” képest, kellemes, családias strand, szintén gyógyhatású vízzel.

Népek és kultúrák Békés megyében

Amíg a kastélyok és várak elsősorban a felső népréteg életébe engednek betekintést, a tájházakban és kisebb múzeumokban különböző társadalmi rétegek és népcsoportok egykori életét ismerhetjük meg. Ilyen a Békéscsaba külterületén található kisréti tanya, ahol valóban bele lehet látni a tanyasi emberek, méghozzá a környékbeli tótok életébe. Minden tárgy eredeti, és azt a korszakot idézik elsősorban, amikor a XX. századi törekvések már a tanyasi életbe is bekúsztak, a fürdőszoba és az újabb építésű kisszoba is erről tanúskodik. Ráadásul családi rendezvényeket, hagyományőrző programokat is szoktak itt szervezni a gyerekeknek.

Békéscsaba legrégebbi háza az egykori lóvontatásos szárazmalom mellett épült molnárház. A tanyával szemben itt nem maradtak meg eredeti bútorok, de a hagyományőrzőknek köszönhetően szépen berendezett tér várja a látogatókat. Az előtornácos tót parasztház sincs messze innen, egy rövid séta és a mesemúzeum közbeiktatása után érdemes ide is betérni.

Az áttelepítéseknek köszönhetően Békés megyében él a legnagyobb számú szlovák kisebbség Magyarországon, akik összetartó közösségként egészen a XX. századi, erőszakos népességmozgatásig őrizték hagyományaikat. Bár sokan elköltöztek, számosan élnek itt a mai napig, és tartják szlovák származásukat. A nyelvet egyre kevesebben beszélik, de a tót identitás ma is sokak számára meghatározó – a közeli Tótkomlós szülötte Závada Pál is, akinek Jadviga párnája című nagyszerű regényét érdemes elolvasni, mielőtt a környékre látogatunk.

Gasztrotúra a kolbásztól a bonbonig

Mindenki ismeri a viccet, amelyben a kisfiú nem tudja, hogy csabai vagy gyulai kolbászért küldték le a szülei, de vajon mi tudjuk-e, mi ezeknek a mennyei húsételeknek a jellegzetessége? Ha valaki megfordul a Viharsarokban, lesz mit kóstolnia bőven, de a kolbászkészítés történetét is megismerheti a gyulai Kolbászmúzeumban, esetleg ellátogathat a márkaboltokba. Annyit azért nem árt tudni, hogy

Gyulán is gyártanak csabait, és Csabán is gyulait,

a különbség az elkészítési módban és a fűszerezésben érhető tetten. A magam részéről nem tudnék dönteni, hogy a borsos gyulait vagy a sokkal paprikásabb csabait preferálom-e, mindkettő egyformán finom csemege.

Azonban akkor esnek igazán jól, ha a környék pálinkáival, esetleg az egyre népszerűbb kézműves sörökkel koccintunk kóstolás előtt. Ha pedig még meg szeretnénk koronázni egy egészen más jellegű gasztroélménnyel a korábbiakat, Gyula legismertebb cukrászdáját semmiképp ne hagyjunk ki, ami nevével ellentétben nem százéves, hanem még régebbi, 1840-ben alapították. A copf stílusú, patinás épületben már vizuálisan is jól lehet lakni!

 A cikk megjelenését a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatta.