Nagyszüleim története – gondolatok egy 60 éves házasságról
A házasság intézménye kétségtelenül sokat változott az utóbbi időben. Könnyebb beleugrani és könnyebb ki is szállni belőle, mint a múltban bármikor. Megváltoztak a régen olyan egyértelmű szerepek, ami sok jót és sok nehézséget hozott. A házasság hete okán felidéztem nagyszüleim életét, akik még csak néhány éve mentek el, mégis egy annyira másmilyen világ szülöttei voltak. Máig nem tudom megítélni, jó vagy rossz volt az ő házasságuk, de azt megtanultam tőlük, hogy mindenkinek van egy saját története, amiről akármennyit is tudunk, mégsem tudunk semmit. Az övék egy titkokkal övezett, olykor szomorú, szerintem mégis szép történet volt.
Tinderezés férfiszemmel: „nem jött be a bruttó 60 perc orosz módra”
Ugyan egyre több barátom számol be arról, hogy online társkeresőn talált rá az igazi szerelem, azért még mindig többségben vannak azok a történetek, amelyek arról szólnak, hogy a férfiak mennyi ízléstelen képet, üzenetet küldenek, és a személyes találkozókról is gyakran csalódottan, (olykor egyenesen menekülve) térnek haza a lányok. Úgy vettem észre, a férfiak kevesebbet mesélnek a tinderezésről. Megkértem hát egy huszonéves ismerősömet, meséljen, szerinte milyenek a nők az online ismerkedés világában – és megtudtam, hogy a férfiakat is érik bőven negatív meglepetések.
Intimkehely, menzeszbugyi – Azokon a napokon is lehetünk környezettudatosak!

A legtöbb cikk, amit menzeszbugyis, intimkelyhes témakörben olvastam, magyarázkodással kezdődött. Hogy előre is elnézést a gusztustalan témáért, vagy hogy nem kellemes, de fontos róla beszélni. Én pedig ezt nem értem. Ha összeadjuk a menstruációval töltött napjainkat, 40 évvel és ciklusonként 4 nappal számolva körülbelül 5,5 év jön ki. Ebből persze levonhatjuk a terhességgel, szüléssel és szoptatással töltött időszakokat, de nem is a pontos számokon van a hangsúly: a menzesz ugyanúgy a mindennapjaink része, mint a fogyókúrás praktikák, vagy az, hogy kinek milyen arckrémek hatnak leginkább. És egyáltalán nem mindegy, hogy milyen eszközökkel támogatjuk magunkat ezekben az időszakokban. Elmesélem hát, nekem mi vált be!

Mutasd az írásod, megmondom, ki vagy! – A grafológusok szuperképességéről (és annak korlátairól)
Csodálatos dolog a kézírás, hálás vagyok, hogy még pont annak a generációnak a tagja vagyok, aki számára a kézzel írt jegyzetek, firkák és összefüggő szövegek a mindennapok részét képezték, és nagyon sajnálom, hogy manapság egyre többet írunk – írok én is – gépen. Az írásunk hozzánk tartozik, mint az öltözködési stílusunk, szóhasználatunk vagy épp az ízlésünk. Szeretem nézni az emberek kézírását, mert sok benyomást kapok ezáltal az illetőről, ám vannak, akik nem egyszerűen benyomásokat gyűjtenek: Bagosi Márta grafológus, a Magyar Írástanulmányi Társaság elnöke mesélt a grafológia módszereiről, elemzési területeiről, és még arról is, hogy mire nem képes a grafológia.
Valóban környezettudatosabbak az e-autók?

Ha valaki most tervezi, hogy autót vesz, már nem csak a márkáján és a színén kell elgondolkodnia. Egyre több szó esik arról, hogy a belsőégésű motorral működő autók helyett meg kellene fontolni az új, környezettudatosabb villanyautók vagy hibridek használatát, pláne, hogy az egyszeri magasabb vételár után olcsóbb felhasználást biztosítanak. Csakhogy felmerül a kérdés: valóban környezettudatosabbak az e-autók? És tényleg nem kerül olyan sokba a fenntartásuk? Egyáltalán mire számíthatunk az autóiparban az elkövetkező években, és mit tehetünk mi a zöldebb autózásért?

Filmek, amelyeket megnézve 5 évet öregszel, de megéri
Általában azért ülök le filmet nézni, mert fáradt vagyok az aktív kikapcsolódáshoz. Emiatt viszont gyakran esik a választásom olyan filmekre, amik nem igényelnek se túl sok gondolkodást, se túl nagy bevonódást. Ha viszont tudom, hogy időt tudok szánni arra, hogy végig is gondoljam, hogy mit is láttam, olyan alkotásokat nézek, amelyekre nem árt lelkileg felkészülni. Most olyan műveket szedtem csokorba, amelyeket megnézve, annyi tudást szedtem össze az életről, amennyit máskülönben csak évek alatt sikerült volna. 

Ha nem hagyom, hogy mérgezzen, az a mérgező embernek is jó lesz!
Gyakran használjuk a mérgező kifejezést emberekre, munkahelyekre, kapcsolatokra. Jótanácsból is számtalan található a neten: „így szabadulj meg tőlük” „úgy szereld le őket”, „ezeket az embereket kerüld el” stb.  Érthető, mégis kegyetlen nekem ez a hozzáállás, úgy képzelem, többet beszélhetnénk arról, hogy mit tehetnénk mi magunk annak érdekében, hogy egy úgynevezett „mérgező ember” „mérge” egyszerűen ne találjon meg minket. Koncsek Andrea, tanácsadó szakpszichológust kérdeztem, ő hogy látja a problémát.
A legkedvesebb ajándék, amit anyám adhatott

A gyermekkori karácsonyok legkedvesebb emléke számomra a végtelen hosszú éneklés. Rengeteg népdalt ismerek, amik nagy részét úgy tanultam, mint a régiek: közös éneklés során. Ezek az énekek pedig pont olyanok, mint a családi receptek. Sok közülük fenn van az interneten, de mégsem pont ugyanúgy, ahogy én ismerem őket. Ezért is vagyok nagyon hálás, hogy van egy olyan „recepteskönyvem”, amiben a mi kedvenc énekeink szerepelnek, hiszen az anyukám nekem írta össze őket. Ez az egyik legkedvesebb ajándék, amit valaha kaptam, minden szülőnek javaslom, akinek már kirepültek a gyerekei!

Így lehet Magyarország továbbra is kórusnagyhatalom – beszélgetés Szebellédi Valéria karnaggyal
Szebellédi Valéria Liszt Ferenc-díjas karnagy, a Magnificat Leánykar alapítója és vezetője. Gyermekkarként elnyerték többek között a Kórusok Európai Nagydíját, illetve két kategóriában szerezték meg a bajnoki címet a brémai Kórusolimpián. 30 éves jubileumi koncertjük után most hagyományos adventi hangversenyükre készülnek. Beszélgettünk a kóruséneklés pozitív hatásairól, versenyzésről, sikerről, és arról is, hogy miként fognak igazán meghitt adventi hangulatot teremteni a következő koncertjükön. 
Négy társasjáték időhiányos felnőtteknek – teszteltünk!
Gyerekekkel mindenki társasozik, mert hasznos, kellemes időtöltés, egyszerre több területen fejleszti a csemetéket, és jó esetben a szülőknek sem unalmas program. Szerintem nincs is család, ahol ne kerülnének elő időről időre a játékok – szerencsére. De mi a helyzet azoknál a családoknál, baráti társaságoknál, ahol épp nincs gyerek? Megmondom: nekik ugyanúgy érdemes beszerezni néhány játékot, mert társasozni nem(csak) gyerekjáték!
„Módunkban áll kiemelkedni az időből” – egy különleges kiállítás margójára
Születik két híres ember ugyanabban az évben, olykor ugyanabban az országban, ugyanazon a területen dolgoznak, egyformán nagyot alkotnak, mégis teljesen máshogy. 1810-ben született például Verdi és Wagner, a legnagyobb operaszerzők, de egy év szülöttei Edison és Bell, a két nagy feltaláló is. Ilyen ikercsillagok Mészöly Miklós és Pilinszky János, akikről egy közös kiállítás keretében emlékezhetünk meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban: mindketten 100 éve, 1921-ben születtek.
„Voltak, akik véresen komolyan megszenvedték magyar indián identitásukat”
Azt mondják, a mai gyerekek már nem olvasnak indiánregényeket. Nem tudom, igaz-e, de én biztos, hogy a kisiskolás gyerekem keze ügyébe fogom tenni őket. Nálunk is valahogy így volt 15-20 éve. Lehet, hogy javasolták a szüleink, arra nem emlékszem, de arra igen, hogy a nyaralóban sorakozó „tipikus nyári regények” között elég soknak tolldísz, békepipa és wigwam vagy tipi díszítette a borítóját, mi pedig egy ideig csak szemeztünk a könyvekkel, aztán nyarakon keresztül indiánok voltunk. Voltak és vannak ma is sokan, akik számára az indiánozás nem gyermekkori játék. A magyarországi indiánoknak állít emléket a Petőfi Irodalmi Múzeum, érdemes megnézni a kiállítást, kicsiknek, nagyoknak egyaránt!

Már követem az oldalt

X