Mutasd az írásod, megmondom, ki vagy! – A grafológusok szuperképességéről (és annak korlátairól)

A kézírás és a személyiség kapcsolata mindig is foglalkoztatta az emberiséget, erről tanúskodik, hogy már a Krisztus előtti IV. századból is származik erre vonatkozó írás Demetrius athéni szónok tollából. A későbbi korokban is folyamatosan jelen volt a gondolat, de a téma elemző vizsgálata jóval később kezdődött. A 18. században egyre többen kezdtek foglalkozni az emberi lélek megfigyelésével, ekkor születtek először olyan tanulmányok, amelyek már afelé a tudományos szemlélet felé kezdtek mutatni, amit aztán a 19-20. századra juttattak el a csúcsra. Ez az elemző gondolkodás vezetett arra is, hogy a gondolkodók észrevegyék a konkrét összefüggéseket az emberek személyisége és a kézírása között. 

Ma pedig azért is éli reneszánszát a grafológia, mert egy remek lehetőség önmagunk és egymás jobb megismerésére – amire egyre nagyobb igény van, legalábbis erre utal a személyiségtesztek garmadája, ami a hozzánk illő ruha kiválasztásától az ideális munkakörön át a teljes személyiségelemzésig mindenfélét kínál. Azt tehát látjuk, hogy mindez érdekli az embereket.

A grafológia pedig egy olyan terület, amely az évszázados tapasztalatokra alapozva válaszokat tud adni az önmagunkról feltett kérdésekre.

Természetesen vannak, akik nem tartják megbízhatónak az íráselemzést, de ami azt illeti, alig néhány évtizede még a pszichológia is „burzsoá áltudomány” volt, ezért – azt gondolom – nyugodtan lehetünk szkeptikusak akár a szkeptikusok felé is! Annál is inkább, hogy Bagosi Márta elmondása alapján nagyrészt éppen a pszichológia az a terület, ami a grafológusok tudásának bázisát adja! 

Mit vizsgál a grafológus? 

„Valójában több száz mérési adattal dolgozunk. Egy betűt több részre szedünk: ovál, hurok, kezdővonal, végvonal, törzsvonal, és minden részét megvizsgáljuk mérete, alakja és iránya szerint, majd ezeket összehasonlítjuk, analizáljuk, a végén pedig szintetizáljuk. Egy teljes személyiségkép elkészítéséhez olyan írásmintát kérünk, ami legalább 15-20 sorból áll, és egyenként minden betűjét a fent leírtak szerint megvizsgálunk nagyító alatt. Megvizsgáljuk az írásmintát dinamikus és globális jellemzők függvényében is, pl. milyen az írás sebessége, nyomatéka, mennyire szabályos, milyen a kohéziója, ritmusa, térkitöltöttsége, a mozgás és formahangsúly vagy a sűrűség szempontjaiból is értékeljük.”– mondja a szakember.

Azt is hozzátette, hogy az anamnézis nagyon fontos részét képezi az elemzésnek. Az elemzések előtt – melyhez minden esetben szükséges a duktor, vagyis a szöveg írójának beleegyezése – tájékozódnak az illető neméről, életkoráról, tanultságáról és azokról a tényezőkről, amelyek az írásképét fizikailag befolyásolhatják. Vagyis ha valaki nehéz fizikai munkát végez a kezével, netán egy betegség következtében lassult az írása/meg kellett tanulnia a másik kezével írni, stb, akkor a grafológus figyelembe veszi, hogy egyes sajátosságok nem a személyiségből, hanem a fenti körülményekből fakadnak.

Az anamnézis része a munkakör megadása is, mert egyes tulajdonságok az egyik munkakörben normálisak, sőt szükségesek, míg más esetben akár nagy problémáról is árulkodhatnak. Ugyanígy az is a grafológiai vizsgálat követelménye, hogy a duktum, vagyis az elemzésre szánt szöveg asztalnál ülve szülessen, lehetőleg úgy, hogy a lap alatt legyen még néhány papír, hogy az írás nyomatéka is ehhez a körülményhez képest legyen értékelhető. Érdekes adalék, hogy az is fontos, hogy melyik országban tanult meg az illető írni, hiszen az iskolában tanult betűformálást egész életünkben visszük magunkkal.

Az anamnézis fontosságát hangsúlyozva a grafológus meg is cáfolja a sokak által emlegetett sztereotípiát, miszerint a grafológia legfeljebb az életkort és a nemet tudja meghatározni. Bagosi szerint ugyanis éppen erre nem alkalmas – inkább a férfias vagy nőies jelleg figyelhető meg –, de nem is erre használják.

 

 Fotó: Bagosi Márta

De akkor mire?

 A személyiség öt nagy területét vizsgálják a fent leírt rengeteg szempont együttes értelmezésével, vagyis

• a mentális képességeket,
• az energiát és munkamódot,
• a szociábilitást,
• az érzelmi életet,
• és az önmagunkhoz való viszonyt.

E szempontok vizsgálatát sokszor az érdeklődők maguk kérik, gyakran csak kíváncsiságból, önképük megerősítése céljából. Ezt nevezik önismereti grafológiának,

van azonban párkapcsolati, klinikai, történeti, kriminalisztikai és munkahelyi grafológiai is, sőt egyes esetekben a gyerekrajzok elemzését is elvégezhetik a grafológusok.

Párkapcsolati íráselemzés esetén a párok általában arra kíváncsiak, hogy írásuk alapján összeillenek-e.

„A klinikai grafológia egy kényes kérdés, nagyon óvatosan kell fogalmazni, mert nem szabad megijeszteni a duktort. Például a fejfájás vagy az emésztési problémák nagyon sokszor megjelennek az írásban, de ezeknek a betegségeknek a kiváltó oka, illetve a gyakorisága nem egyértelmű. Ekkor nagyon nagy a grafológus felelőssége, hogy véletlenül se diagnosztizáljon, hiszen az nem tartozik a grafológus kompetenciájába, legfeljebb nagyon óvatosan javasolja a kliensnek, hogy keressen meg egy szakembert.

Pszichés problémáknál ugyanez a helyzet. Azt tapasztalom, hogy minket sokszor könnyebben felkeresnek, mint egy pszichológust, hiszen azt sokan gyengeségnek látják. Van, amikor elég egy-egy életvezetési tanács, de előfordul, hogy javasoljuk a pszichológus felkeresését.

A pedagógiai grafológia azt takarja, hogy írás- és rajzelemzés által áttekintjük a gyerekek fejlődését. Ezt kérheti pedagógus is, de csak a szülő beleegyezésével. Mivel körülbelül 18 éves korunkig alakul az írásunk, gyerekektől rajzot is szoktunk kérni. Az otthoni körülményekből adódó szorongás, esetleg a társakkal való probléma kiderül az írásból, nagyobb gyerekek esetében a drog használata is észlelhető ” – mondja a grafológus

 Mi a grafológia jövője?

Korunkban visszaszorulni látszik a kézírás, ami látható is az egyes emberek írásképén. Erre sajnos én is jó példa vagyok, hiszen mióta többet írok gépen, észrevettem, hogy a kézírásom görcsösebb, mondhatni ügyetlenebb, mint annak idején, amikor napi több órában „edzettem” a jobb kezemet. A grafológus is alátámasztja, hogy meglátszik, mennyit ír az elemzendő írás duktora. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy akár magából az aláírásból is sok információt ki lehet olvasni, és valószínű, hogy önmagunk igazolásának ez a módja még sokáig velünk lesz. Emellett pedig a gépelt szöveg is sokat elárul írójáról, főleg, ha van rá mód, hogy az illető önként válassza meg a betűtípust, betűméretet, sorszerkezetet.

„Nem tudok jósolni, de valószínűnek tartom, hogy megmarad az írás és a grafológia tudománya, főleg addig amíg kíváncsi ember lesz a földön!”– állítja Márta.

Az OKJ-képzések átalakulás sajnos érintette a grafológusképzést is, a szakember úgy látja, nagyon nehéz helyzetbe került a hazai képzés. Csak bízni tud benne, hogy a jövőben megbecsültebbé válik ez az érdekes és hasznos szakma. Szerencsére így is vannak sokan, akik szívesen elmélyednének a grafológia tudományában. A tapasztalt grafológus azt is elárulta, hogy mi szükséges ehhez: „Bárkiből lehet grafológus, akiben megvan a kellő affinitás, kíváncsiság, empátia, emberszeretet és türelem.”