A tudományos grafológia az automatizálódott, akaratlagosságot mellőző írás alapján nyújt bepillantás az emberi személyiség rejtelmeibe. Illetve nyújtana, de napjainkban erre egyre kevesebb lehetősége van. A gyakori gépelt írás és a telefonba való pötyögés, valamint a képeslapok és papír szerződések megritkulása a grafológia eltűnésével, megfakulásával fenyeget. Pedig ez a tudomány a személyiség legalapvetőbb folyamatait vizsgálja. Az emberi jellem három fő aspektusát érinti: a magunkhoz való viszonyulást, mely az írás függőleges mozgásával mutat összefüggéseket; a közösséghez való viszonyulást, amit a vízszintes mozgás mutat, és végül a másik nemhez fűződő viszonyt, ami az írás alsó részéből és az írás nyomásából olvasható ki.
Ezeket együttesen veszi górcsője alá egy rátermett grafológus. Neki azt is észben kell tartania, hogy ezen tényezőkre az intelligencia, az életritmus, a temperamentum és az érzékenység is hatással van. Most kóstoljunk bele picit, mi mit jelent ebben a hatalmas kirakósjátékban!
Teret, itt jövök én!
Ahogyan egy boltban is adott (mozgás)térre van szükségünk, ez igaz az írásképünkre is. Egy átlagos írásban a „középbetűk” (pl.: a, c, e, m, n) három milliméteres nagyságúak. Az ettől való eltérést lehet az én szubjektív értékelésével analóg módon értelmezni.
A nagybetűs írás azoké, akik büszkén vállalják magukat, és térre, figyelemre van szükségük. Más írásbeli jellemzők mellett ez utalhat arra, hogy önteltek, hiúak és vakmerőek, vagy pont nagylelkűek, megfontoltak. A kisbetűs írás a szerény, óvatos ember kézjegye, aki hajlamos könnyen elbizonytalanodni. Kevésbé előnyös esetben egyenesen kicsinyes, szűklátókörű emberre utal. Ebből jól látható, hogy egyetlen tényező alapján nem tudunk koherens véleményt mondani az írás tulajdonosáról.
- Érdekesség, hogy a nőkre általában jellemző a nagybetűs írás. Hiszen ott van bennük az ösztön, hogy hódítsanak, hogy lenyűgözzenek másokat, hogy magukra vonják a kiszemelt emberek figyelmét.
Értelem és érzelem
Az írás vízszintes dőlése vagy hajlása megmutatja, hogy az egyén önmagához vagy a világhoz szeretne inkább kapcsolódni. Ha az átlagos 65-70 fokos hajlásszög csökken, azaz jobbra dőlnek a betűk, az érzelmek uralkodásáról, a kapcsolódás erős igényéről beszélhetünk. Más jegyek mellett utalhat önfeláldozó személyre vagy egy szertelen, gátlástalan, gyenge akaratra is. A balra dőlt írás a gátlásos védekezés, az értelem követésének a jelzője.
- Előfordulhat, hogy a jobbra dőlő írás egyszer csak átvált álló hajlásszögbe. Az ilyen írás bizalmatlan, nagyon elővigyázatos személyre utal.
Mindent csak sorjában
Vannak olyan kiegészítő mozzanatok, amik tovább árnyalják a jellemképet. Hogy hogyan kötődünk másokhoz és, hogy milyen a hangulatunk, az a szó- és sorközök, valamint a sorok irányából látható. Azokat, akik nagy sorközöket hagynak, szellősen írnak, nagy önállóság jellemzi.
Ha megvizsgáljuk a sorokat, és a szavak között nagy szüneteket találunk, akkor az a kötődésre való képesség akadályaira utal. Ha pedig olyan az íráskép, mintha űr tátongana a szavak között, akkor az adott személy valamilyen oknál fogva nem képes őszintén, mélyen kapcsolódni embertársaihoz, még ha nagyon is vágyik rá.
- A margó egy egészen jellegzetes aspektusa az írásképnek. Faltól falig írni például elsőre megnyerőnek tűnhet, de az ilyen ember hajlamos „rátukmálni” magát másokra. Ha ehhez még apró, szűk íráskép társul, akkor az illető fukar és kicsinyes.
A kezdet és a vég
Az írás főbb jellemzői mellett fontos kiegészítő információt hordoznak például a kezdő- és végvonalak, az aláhúzások, az ékezetek vagy akár az írásjelek is.
- ponttal induló kezdővonal: az ilyen egyén óvatos a külvilággal szemben. Jellemzi az alaposság, a megfontoltság.
- ferdén elrántott végvonalak: az agresszivitás, a merészség és a küzdőszellem jele.
- magasan álló ékezetek: az ábrándozó lélek írásában figyelhető meg, lelkesedést mutat. Gyakori a nők írásában.
- hosszú áthúzás a t betűn: élénkség és fegyelmezetlenségre való hajlam. Az akarat gyengeségét (vékony) avagy erősségét, azaz határozottságot jelez (vastag).
- kérdő- és felkiáltójelek halmozása és keverése: beteges tünet (gyakori a pszichopaták írásában)
- hosszú, vékony gondolatjel: elefánt a porcelán boltban, próbál óvatos lenni, de ez legtöbbször nem sikerül
Felhasznált irodalom: Csütörtök Csaba – Grafológia (1986)
Ha szeretnél tudni minél többet a jelenben lenni, ismerkedj meg a mindfullness módszerével.
Ajánljuk még:
Döntések, amelyeket valójában nem is te hoztál meg: így irányít a brain hacking
A kéz íze: ezért más mindig, ha nagymama készíti a desszertet
„Tisztító, szent tűz hogyha általéget: Szárnyaljuk együtt bé a mindenséget” – 5 magyar vers a szerelemről a költészet napjára
Lelkünk állapota a tányéron: ez állhat a zugevés, túlevés, stresszevés hátterében
Az olyan étkezési zavarok, mint az anorexia, bulimia vagy orthorexia talán már sokaknak ismerősek. De mi van akkor, ha diagnosztizálható zavarról nem beszélhetünk, mégis gondjaink vannak az étkezés területén? Mi a zugevés és miért csináljuk? Miért esszük túl magunkat? Mitől függ, hogy stresszevők vagyunk, vagy egy falat sem megy le a torkunkon olyankor? Ezekre a kérdésekre keressük a választ!