Egy az élet - ezt kell jól csinálni Egy.hu logó
Friss
Horváth Andrea
Horváth Andrea

Hiszem, hogy a testhez való viszonynak, az arról való gondoskodásnak is van egy evolúciója.

A társasmunka, a kaláka (egyes helyeken móva, segítség, koceta) a társadalmi identitásunkat, kultúránkat meghatározó örökség, ami ritkán még ma is fellelhető, megtapasztalható – és a kulturális gyökerekhez való visszanyúlás egyik legszebb módja.

Az öngyilkosság kérdésköre még mindig erősen stigmatizált, pedig egy beszélgetés életet menthet. Vannak-e jelek, és ha igen, ismerjük-e ezeket? Hogyan érdemes ilyenkor megszólalni? 

Pókok, kígyók, baktériumok – vannak dolgok, amiket kevesen szeretnek, ám annál többen félnek tőlük. Vannak, akik egészen elképesztő szinten: ők a fóbiával küzdő emberek. És vannak, akik nem pókoktól, kígyóktól vagy bacilusoktól iszonyodnak, hanem sokkal különlegesebb dolgoktól.

Egy sorozatgyilkos utáni hajsza, a vérre menő macska-egér játék, az idővel való küzdelem izgalma önmagában sok ember számára lebilincselő téma. De hogy esetleg beláthatunk az álarc mögé, netán egy sorozatgyilkos narratíváját kövessük, ez 21. századi csemege a tartalomfogyasztók asztalán. Vannak olyan újhullámos sorozatok, amelyek hitelesen, máz nélkül ábrázolják az emberi ragadozókat, és sorozatok, amelyek elhitetik velünk, hogy mindez szexi.

Az elmúlt években születtek filmek és sorozatok, melyek nőkről szólnak, de nem csak nőknek. Ajánlónk.

A pandémia alatt a közösségi oldalak még nagyobb szerephez jutottak az emberek életében, és ennek káros hatásai egyre inkább megmutatkoznak. Friss tanulmányok azt mutatják, hogy az elmúlt időszakban sokkal több fiatal, jellemzően fiatal lány keresett fel orvost akaratlan mozgásos, vokális megnyilvánulások, vagyis tikkek miatt. Hozzáértők úgy vélik, az egyik videómegosztó felület, a TikTok használatával függ össze kellemetlen tünet. 

Miért és hogyan fűszerezi meg életünket a hazugság? Mit tekintünk hazugságnak, hogyan jön létre és mik a jelei? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

2021 október 07.

Smize: mosolyogj a szemeddel!

Az elmúlt évből mély nyomot hagyott bennem az az érzés, hogy egyedül vagyok. Hogy a villamoson kapaszkodva, a piacon a krumplikat válogatva csak egy porszem vagyok a gépben, aki hiába mosolyog, hiába tréfálkozik, nem tud megvidámítani másokat. De hogyan is tudtam volna, ha engem és másokat is betakart az összefüggő, vírusijesztő FFP2-es maszk? 

Az életünk elkerülhetetlen részei a negatív érzelmek. Mivel megszökni előlük, elnyomni, letagadni vagy semmibe venni őket maximum ideig óráig lehetséges (és teljesen egészségtelen), járjunk együtt utána, mihez kezdhetünk velük!

A „beleérzés”, azaz az empátia nem egy adottság, hanem egy készség. Tehát lehetőségünk van benne fejlődni és növekedni. Ehhez kínálnak egyszerű gyakorlati tippeket előadásaikban Dr. Zaki és Wong. 

Az elmúlt évtizedben a munkakörnyezet optimalizálása hatalmas változásokon ment keresztül. Nagyon sok multinacionális cég felismerte és belátta, hogy a dolgozói teljesítményért a munkahely is felel, nem is kicsit. Dicséretes, hogy az elmúlt években a környezetpszichológia tudományos berkein belül is vizsgált kérdéssé vált a dolgozó kényelme és a terekhez való viszonya. Azonban mi történik akkor, amikor egy munkahely már túl kedvező feltételekkel biztosítja, hogy a napi 8 óra munka akár több is legyen? Hogyan hat ez az életünkre? Ezekre a kérdésekre keressük a választ. 

Ugrás az oldal tetejére
Menü