Horváth Andrea

Miért és hogyan fűszerezi meg életünket a hazugság? Mit tekintünk hazugságnak, hogyan jön létre és mik a jelei? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

Az elmúlt évből mély nyomot hagyott bennem az az érzés, hogy egyedül vagyok. Hogy a villamoson kapaszkodva, a piacon a krumplikat válogatva csak egy porszem vagyok a gépben, aki hiába mosolyog, hiába tréfálkozik, nem tud megvidámítani másokat. De hogyan is tudtam volna, ha engem és másokat is betakart az összefüggő, vírusijesztő FFP2-es maszk? 

Az életünk elkerülhetetlen részei a negatív érzelmek. Mivel megszökni előlük, elnyomni, letagadni vagy semmibe venni őket maximum ideig óráig lehetséges (és teljesen egészségtelen), járjunk együtt utána, mihez kezdhetünk velük!

A „beleérzés”, azaz az empátia nem egy adottság, hanem egy készség. Tehát lehetőségünk van benne fejlődni és növekedni. Ehhez kínálnak egyszerű gyakorlati tippeket előadásaikban Dr. Zaki és Wong. 

Az elmúlt évtizedben a munkakörnyezet optimalizálása hatalmas változásokon ment keresztül. Nagyon sok multinacionális cég felismerte és belátta, hogy a dolgozói teljesítményért a munkahely is felel, nem is kicsit. Dicséretes, hogy az elmúlt években a környezetpszichológia tudományos berkein belül is vizsgált kérdéssé vált a dolgozó kényelme és a terekhez való viszonya. Azonban mi történik akkor, amikor egy munkahely már túl kedvező feltételekkel biztosítja, hogy a napi 8 óra munka akár több is legyen? Hogyan hat ez az életünkre? Ezekre a kérdésekre keressük a választ. 

Egy terápia megkezdése sokak számára nehéz. Annyi bizonytalanság mozog ilyenkor az emberben, ami megakaszthatja ezt a folyamatot. Érdemes végiggondolni, mi aggaszt leginkább: mondjuk annak a terhe, hogy nem tudjuk, mire számíthatunk az első alkalom során? Hogy fog elkezdődni az első beszélgetés a vadiúj pszichológusunknál? Pszichológusként próbálok néhány fogódzót adni, hogy ne érezzük magunkat annyira a váratlan eseményeknek kiszolgáltatva magunkat. 

Megkaphatnád az év anyja, apja, nagymamája, gyereke díjat és úgy érzed, hogy kudarcot vallottál? Otthon sorakoznak a kitüntetések a falon, de te mégis sikertelennek érzed magad? Dicsérnek a munkahelyeden, de benned (folyamatos) félelem van, nehogy végzetes hibát ejts? Az imposztor szindróma hétköznapjaink megkeserítője lehet, és az elmúlt egy évben mintha a vírussal együtt terjedt volna. 

Pókok, kígyók, baktériumok – vannak dolgok, amiket kevesen szeretnek, ám annál többen félnek tőlük. Vannak, akik egészen elképesztő szinten: ők a fóbiával küzdő emberek. És vannak, akik nem pókoktól, kígyóktól vagy bacilusoktól iszonyodnak, hanem sokkal különlegesebb dolgoktól.

Álmodni emberi (és egyébként állati) dolog, mindennapos esemény, még akkor is, ha nem emlékszünk rá. A REM fázisban létrejövő álmaink kristálytiszták, részletesek és átfogó történettel rendelkeznek, akár egy film. Ha ezekre emlékezni tudunk, az szerencsés adottság. Van azonban az izgalomnak és kalandnak egy egészen magas formája: a tudatos álmodás.

Ülök a kanapén a barátnőimmel, régi képek nézegetésébe torkollott az este. Nevetünk, nosztalgiázunk, én pedig néha szégyenkezem. Arra gondolok, hogy milyen nagyon megvetettem magamat akkoriban a kinézetem miatt. Utáltam minden képet magamról. Most pedig ránézek ezekre a fotókra, és nincs más rajtuk, csak egy csinos, fiatal lány, akinek 10 év kellett ahhoz, hogy értékelje magát. És mi a helyzet a jelenben? A mostani énemnek is várnia kell 10 évet, hogy meglássa, mi mindenért lehet(ett) hálás? Mert bizony a test változik. Lehet, hogy amink most van sokkal csodálatosabb, és sokkal inkább büszkék lehetnénk rá. A jelenben.