Talán egyszerű véletlen, de mégis érdekes, hogy három nagyszerű, májusi születésű prózaírónk művészetében is fókuszba került a gyerekkor és a felnőttkor határa. Hárman háromféle megközelítésből, háromféle elbeszélésmóddal írnak róla, és a két létállapot különbségeit is másban látják, láttatják. Ezért is érdemes el-, illetve újraolvasni műveiket akár így, egymás után! 

Találkozni Johnny Depp-pel, Supermanként repülni a város felett, vagy saját játszótéren csúszdázni a kertben – lehetetlennek tűnő vágyak, főleg, ha a kitalálójuk súlyos, életveszélyes betegséggel küzd. Mégis megvalósulhattak, mert egy maroknyi felnőtt a Csodalámpa Alapítványnál arra teszi fel az egész életét, hogy minden akadályon áttörve teljesíthesse őket. Szilvágyi Erzsébettel, az alapítvány kommunikációs és marketing vezetőjével beszélgettünk.

Alig néhány évtized alatt a számítógép és az okostelefon a mindennapos tanulási-, munka-, és szabadidős eszközünk lett egyszerre. Egy 2016-os felmérés szerint átlagosan évente húsz hetet töltünk képernyő előtt. Ez pedig nyilvánvalóan hatással van az egészségünkre – fizikai és mentális értelemben egyaránt. Ezúttal dr. Podlovics Ágota reumatológus főorvossal beszéltünk arról, miképp érintik a kütyük a mozgásszerveinket.

Igazán irodalmi hónap a bolondos április. A 20. századi magyar próza legkiemelkedőbb alkotói közül jópáran „választották” földre érkezésük idejeként a máskor szeszélyes, idén eddig inkább egyhangúan borongós hónapot. Ezúttal is jól járunk, ha az ő műveikből szemezgetünk. 

Április 20-a a kannabisz világnapja, és bár a világnap eredetét homály fedi, mindenesetre alkalmat ad arra, hogy egy kicsit elgondolkodjunk az ellentmondásos növény megítélésén, hogy miként változott a magyarok hozzáállása a rendszerváltás óta, és vajon produktív-e a drogpolitikánk. Demetrovics Zsolt addiktológust és egyetemi tanárt kérdeztük, aki számos kutatást végzett a témában, illetve könyvet is írt róla.

Van a József körúton egy órásüzlet, ahová akármikor megy az ember, kígyózó sort kell kivárnia, mire bejut. Jobaházi András üzletében hiába kattog egyszerre több száz óra, mégis olyan, mintha megállt volna az idő. A sok siető, türelmetlen ember itt egyszerre békére lel, mert az órásmesterrel jó csak úgy elidőzni, néhány mondatot váltani. 

Ha olvasásról van szó, legtöbben regényekre, novellákra gondolunk. Magam is ritkábban olvasok verseket, mint prózát, de ha olyan költőkről van szó, mint a márciusi születésű Arany János, Romhányi József vagy Kosztolányi Dezső, akkor nem is olyan nehéz kivételt tenni – főleg, ha olykor zene is társul a költeményekhez!

Az 1990-es években Gyűrűfűn valósult meg az ország egyik első ökofaluja, ahol három évtized múltán is megmaradtak az alapelvek: az ide költözők lemondanak a modern kor bizonyos vívmányairól, például a vezetékes vízről, gázról. A település  sokáig nagy népszerűségnek örvendett, ám az utóbbi években mintha elfelejtettük volna. Ellátogattunk, hogy megnézzük, milyen 2023-ban egy ökofaluban lakni.

Becske Adrienn fiatal felnőttként Budapestre költözött egy jobb élet reményében a kárpátaljai Viskről. Aztán teltek az évek, ő pedig egyre inkább úgy érezte, az a jobb élet mégiscsak a szülőfalujában várja. Ma ő a település egyik motorja, olyan ember, aki háborús időkben is tudja a lelket tartani a gyerekekben, miközben nem szűnő lelkesedéssel tanítja nekik a népzenét. Riportunk.

Néhány évvel ezelőtt egy gyomaendrődi házaspár, Kovács György és Kovácsné Sári Enikő különleges kéziratokat találtak a házuk – az egykori Kner-ház – padlásán. Egy szakácskönyvnyi recept gondosan összerendezve, kiadásra készen 1915-ből, Kner Piroska tollából. Ha szerencsésebb csillagzat alatt születik szerzőjük, talán ma erre a gyűjteményre is úgy tekintenénk, mint kicsit korábbról Zilahy Ágnesére, vagy kicsit későbbről Horváth Ilonáéra. Az iratokat átadták a városi múzeumnak, és ma már mi is kézbe vehetjük: főztünk is belőle, de szívesen merültünk el e különleges asszony életében is.

A Magyar népmesék sorozatot mind ismerjük, elkészítése óta már három generáció alapvető élménye a mesevilágban. Néhány éve a Kecskemétfilm Kft. hasonló munkába fogott. Cigánymesék címen készítettek egy tizenhárom részes sorozatot, amelynek epizódjai több versenyen, például 2019-ben a Cinemira Nemzetközi Gyerekfilm Fesztiválon is díjat nyertek. A rövidke mesék mostantól a YouTube-on is elérhetőek lesznek, érdemes megnézni őket! 

Egyre több szó esik a depresszióról, mégis sokan kellemetlennek érzik, ha szakemberhez kell fordulniuk. Dr. Pálfay Annamária pszichiáter szakorvossal jártuk körül, miért nincs szégyellnivaló azon, ha az életünk rövidebb-hosszabb szakaszában depresszióval küzdünk. Beszélgettünk a szorongásoldók működéséről, és arról is, mit tehetünk a mentális egészségünk megőrzése érdekében egy olyan világban, amely minden korábbinál jobb táptalaja a szorongásos betegségeknek.