Magszedéstől a téli felkészülésig – ezeket a kerti feladatokat ne mulaszd el augusztusban
Bár a munkák dandárján már túl vagyunk, még a nyár utolsó hónapjában is bőven van mit tenni a kertben. Igaz ugyan, hogy a mifelénk tapasztalt. Portánk gyógynövényeit és ősi gyümölcsfáit erősen megpróbáló aszály a betakarítható termések mennyiségét drasztikus mértékben csökkentette, a befőzni- vagy szárítani való, esetleg ecetkészítésre alkalmas termények így is éppen elegendő feladatot jelentenek. Vegyünk sorra néhányat!
Menta nélkül mindenkinek nehezebb volna!
A nyáron végzett munka után kevés dolog esik jobban, mint a párás oldalú pohárba töltött, gyöngyözve habzó fröccs, amit mifelénk a hatalmas eperfa tövébe telepedve, vagy egy barátok számára ácsolt, naplementére néző örökpanorámás merengőben szokás elfogyasztani. Cizelláltabb helyeken a fröccs mellett számos egyéb hűsítő nyári italt is kérhetünk, de szinte biztos, hogy a dolga végezte munkásember elé forrón gőzölgő teát talán még a legelvetemültebb csapos sem tenne. Mifelénk legalábbis.
Lotyó-, lószemű-, macskatükű- és a besztercei – kis magyar szilvológia
Javában benne vagyunk a szilvaérés időszakában, s bár Erdély magasabb területein még keménykedik a gyümölcs, a Kárpát-medence alacsonyabb vidékein már főzhetjük belőle a lekvárt vagy a pálinkát. Annak ellenére, hogy szilvából készíthető étkek s italok száma minden bizonnyal közelít a végtelenhez, gyógyhatásait kevesen ismerik, azt pedig talán még kevesebben tudják, mi mindent jelképez ez a gyümölcs.
Ma is hasznos a Posoni kert – az első magyar kötet a kertészkedésről, 1667-ből
Sok filmben látunk olyan jelenetet, amelyben a főhős kinyit egy hatalmas könyvet, és abból gomolygó fényes varázsfüst tör elő, amely aztán magába szippantja a gyanútlan nyitogatót. Sosem gondoltam, hogy valaha fogok hasonlót érezni. Igaz a látványos effektek elmaradtak, azonban nincs mit szépíteni rajta: a könyv úgy ahogy voltam, magába szippantott…
Itthon is megterem már a mediterrán egészségbomba: mindent az articsókáról
„Milyen madár az articsóka?” – szerepelt a beugratósnak szánt kérdés egy iskolásoknak készített kvízjátékban. A résztvevők többsége szerencsére sikerrel vette az akadályt, addig legalábbis eljutott, hogy növényről van szó. Azonban, hogy mégis kiféle-miféle ez a mediterrán területekről származó zöldség, arról már jóval kevesebbeknek van ismerete. Ideje ezen változtatni!
„Ne halat adj, halászni taníts!” – A bükki füvesember felbecsülhetetlen öröksége
Idén májusban családja, barátai, volt munkatársai és tisztelői kopjafát állítottak Szabó Gyuri bácsi emlékére. A bükkszentkereszti gyógynövénykert bejáratánál magasodó fa feliratán csak ennyi áll: „A bükki füvesember – Szabó Gyuri bácsi”. Így egyszerűen, kedvesen, amilyen ő is volt. Az ünnepség alatt a felhők mögül kikacsintott a Nap… A kopjafa avatás apropóján a hazai népi gyógyászat egyik legmeghatározóbb jelenkori alakjára, Gyuri bácsira emlékezünk.
Így támogasd a kerti életközösségek kialakulását, fennmaradását!
A természetben járva különféle élőhelyekre bukkanhatunk, a Kárpát-medence változatos régiói még a gyalogos túrázók számára is izgalmas változatosságot kínálnak. A növénytársulások alakulását a természeti és környezeti tényezők összessége alakítja és határozza meg, ezektől függ, hogy egy hosszú időre magára hagyott területen a lágyszárúak által uralt nyílt területek vagy a hazánkban inkább jellemző bokros-fás élőhelyek alakulnak ki zárótársulásként. A különféle élőhelyek változatos állatvilágnak adnak otthont, minden területnek megvan a maga sajátos faunája, azaz állatközössége.