Dr. Pottyondy Ákos | környezet- és tájgazdálkodási agrármérnök
Szigetközi és óbudai szülők gyermekeként a várost és a vidéket egyaránt volt szerencsém felfedezni, a Kárpát-hazában és a világ minden részén való csavargást követően végül Pannonhalmán telepedtem le, építettem fel kicsi parasztházamat. Állami és egyházi munkahelyek kipipálását követően 2018-ban feleségemmel létrehoztuk önálló családi gazdaságunkat, az Ürmös Portát. Boldogulásunk alapját a gyógynövényekkel és tájfajta gyümölcsökkel teleültetett kert, a zene- és hangterápia, valamint egy zarándok pihenő jelenti. Saját gazdaságunk fenntartása mellett számos hazai és határon túli kertet, vállalkozást segítek szaktanácsadóként, egyetemeken vendégelőadóként oktatok. Az egy.hu oldalán a kertről, a zónán túli életről, megoszt(hat)ónak vélt gondolataimról, három gyermekemmel megélt jobb-rosszabb tapasztalásaimról jelennek meg írásaim az alapítástól kezdve.
Fotó: Czire Alpár
Szalmából otthont: egy szalmaház építésén jártunk
Kegyetlenül fúj a szél, amikor jó barátomék háza előtt megállok. Önkéntelenül is felnevetek, mert ennél jobban megrendezni sem lehetett volna a pillanatot: félkész szalmaházukat jöttünk megnézni, aminek párját a mesében a farkas egyetlen hatalmas fújással bontotta le a kismalac feje fölül. Szerencsére a szél bennünket jobban tol, mint a házat, így aztán van módunk behúzódni a napsütötte és szélvédett déli oldalra. Sok a félreértés ezzel a fajta építési móddal kapcsolatban, így aztán mint életemben oly gyakran, mások tapasztalatainak olvasgatása helyett inkább magam jártam a dolgok után.
Almát a lánynak, körtét a fiúnak: hiszem, hogy sorsokat fonunk össze, amikor fát ültetünk
Emlékszem, tavasszal meg kellett nagyobbítani a faiskolát, annyi oltóvesszőt sikerült gyűjteni a Sokoró térség öreg gyümölcsfáiról. A relatív sok csapadéknak köszönhetően a vadalanyra oltott csemeték idén jóval könnyebben vészelték át a nyarat, mint előző évi testvéreik. A tavaszi bőség most azonban visszájára fordult, napról napra fogyatkoznak a csemeték, maradnak üresen a helyek az iskolában. Mégis, jól van ez így, mert csupán annyit jelent, hogy a régi tájfajták újabb 100-150 évre esélyt kaptak a fennmaradásra!
Őszi kerti feladatok, amelyekre mindenképp szánj időt
Tavasztól őszig rengeteg dolog van a kertben, azonban még ilyenkor október-november táján is érdemes néhány olyan feladatot elvégezni, amivel a kertet fel tudjuk készíteni a télre – egészen pontosan a tavaszra…
Cserebere – hogyan lesz a piacból közösség?
Tudom, hogy jó lett a pálinkája, és még ebben a fránya évben is annyi gyümölcse lett, hogy a pálinka mellé lekvárt is tudott főzni. A szembeszomszédnak pedig lisztje van, nem is akármilyen: alakor búzából. A Tomiék már megint vágtak disznót, noha még februárban mondták, hogy teli a kamrájuk. Rendben van, én sem panaszkodom, az idei csapadékos nyárban szépen fejlődtek a régi tájfajtákról oltott facsemeték, és a gyógynövényekből is termett rendesen. Egyszóval bőség van, már csak a javak elosztásán kellene igazítani… Pénzre nem lesz szükség!
„A szőlőhegy történelmen átívelő menedék és ellenvilág” – De van-e még Ember a szőlőhegyen?
Szüret után vagyunk: a tőkéken már csak az elhagyott dűlőkben találni fürtöket, no meg a különlegesen túlérett gyümölcsből gazdálkodó borosgazdák mintaszerűen gondozott parcelláiban. Furcsa kettősség az elhagyatottság és a jelenlét, ami szinte az összes szőlőhegyen tetten érhető, ahol az elmúlt években jártam. Ezekből pedig akadt bőven, hiszen a falvak mellett megbúvó férfi-menedékek a szőlő és a bor mellett híresen izgalmas gyümölcstermő területnek is számítanak. No nem mintha a szőlő nem volna gyümölcs, de az valahogy mégis kilóg a sorból, külön tudománya van annak…
Erdő-mező őszi, gyógyhatású kincsei – teszteld magad, hogy ismered-e őket?
Erdőt-mezőt járva egyre több jel utal arra, hogy az ősz már nemcsak kopogtat, de bizony bent is van a kertünkben. A vándormadarak egyre nagyobb csoportokban járják a learatott táblákat, és a sok nyári esőtől harsogóan zöld levelek is kezdenek fakulni, itt-ott már a dió és a gesztenye is hullani kezdett. A Jóisten azonban erre az évszakra is sok-sok örömet kínál számunkra, az erdőket és mezőket is bőven telerakta ízletesebbnél ízletesebb, gyógyhatású termésekkel. De vajon mennyire ismeri ezeket korunk embere? A kvízből kiderül!
Télre eltett egészség: a galagonya tartósítására jobbnál jobb módszereink vannak
Tévesen azt gondolják sokan, a nyár végeztével a gyümölcsök és zöldségek ideje is lejárt, azonban az erdőszéleken, szőlőhegyeken csak most kezdődik az élet igazán!
Ismered a szigetközi világot? Kvízünkből kiderítheted!
A Duna szárazföldi deltájának is nevezett Szigetköz, a Bakony felől a Kisalföldbe mélyen benyúló Sokorói- és Pannonhalmi-dombság ezernyi érdekességgel, különös legendával, gyógyító erejű növénnyel várja az ide látogató vendégeket. Ismered ezeket, vagy még tartogat meglepetéseket a környék? Kvízünkből kiderül!
Mi is az a direkttermő szőlő, és miért nem érdemes lemondani róla?
A betegségeknek az átlagosnál sokkalta jobban ellenálló szőlőfajták egy csoportja a direkttermő, avagy közvetlenül termő szőlő. Ezek oltatlanul, saját gyökerükön is olyan gyümölcsöt teremnek, melyek bármelyikőnknek ismerősek lehetnek. S bár a belőlük készült borok nem a legjobbak, nem érdemes lemondani a direkttermő szőlőinkről.
„Nem látsz embert, aki ne örülne annak, hogy itt vagy” – ezért járunk vissza Énlakára, Erdélybe
Regejáró napokat tartottak idén hatodjára az erdélyi Énlakán, ahol mind megérezhettük, milyen is az, mikor a közösség egy irányba mozdul, egy célért dolgozik.
„Vajon hány köbméter lom maradna utánam, ha most elmennék?”
Pakolás. Rutinszerű műveletnek tűnik, olykor azonban mégis vannak szélsőséges esetek. Mint oly sokszor, a lehetőségek ez esetben is a „minimum” és a „mindent is” között sorakoznak – nem tudom, melyik a könnyebb véglet: kitalálni, hogy mi az, amire valóban szükség van, vagy megszabadulni mindentől, a szó legszorosabb értelmében?