Ki kertet ültet, jövőt remél. Szemünk előtt látjuk a nyár közepi asztalt, amin hegyekben állnak a saját magunk által termelt zöldségek, a kamra polcai lekvárok és befőttek súlya alatt nyögnek, a pince dugig jóféle borral és pálinkákkal. Kora tavasztól kezdve heteken, hónapokon keresztül ügyeljük, gondozzuk kertünket, óvjuk fagytól, naptól, szárazságtól. Ismerjük, szeretjük, látjuk, ahogy fejlődik. Könnyen előfordulhat azonban, hogy egy váratlan reggelen álmaink csörömpölve törnek apró darabokra…
Megeshet, hogy az alább említett növényekre itt-ott még várni kell egy kicsit, de higgyétek el, megéri!
Bár a munkák dandárján már túl vagyunk, még a nyár utolsó hónapjában is bőven van mit tenni a kertben. Igaz ugyan, hogy a mifelénk tapasztalt. Portánk gyógynövényeit és ősi gyümölcsfáit erősen megpróbáló aszály a betakarítható termések mennyiségét drasztikus mértékben csökkentette, a befőzni- vagy szárítani való, esetleg ecetkészítésre alkalmas termények így is éppen elegendő feladatot jelentenek. Vegyünk sorra néhányat!
A nyáron végzett munka után kevés dolog esik jobban, mint a párás oldalú pohárba töltött, gyöngyözve habzó fröccs, amit mifelénk a hatalmas eperfa tövébe telepedve, vagy egy barátok számára ácsolt, naplementére néző örökpanorámás merengőben szokás elfogyasztani. Cizelláltabb helyeken a fröccs mellett számos egyéb hűsítő nyári italt is kérhetünk, de szinte biztos, hogy a dolga végezte munkásember elé forrón gőzölgő teát talán még a legelvetemültebb csapos sem tenne. Mifelénk legalábbis.
Kicsi, de erős: a szőlőmag kincset ér!
Az ütött, kopott, göcsörtös lenne a tuti?
Földimogyorót termeszthetünk otthon is, és igencsak meg is éri ezt tenni! Mutatjuk, mire figyelj, ha belevágnál!
Javában benne vagyunk a szilvaérés időszakában, s bár Erdély magasabb területein még keménykedik a gyümölcs, a Kárpát-medence alacsonyabb vidékein már főzhetjük belőle a lekvárt vagy a pálinkát. Annak ellenére, hogy szilvából készíthető étkek s italok száma minden bizonnyal közelít a végtelenhez, gyógyhatásait kevesen ismerik, azt pedig talán még kevesebben tudják, mi mindent jelképez ez a gyümölcs.
Kutat építeni logikusnak tűnik, mivel egyre nagyobb az aszály országszerte. Ugyanakkor talán nem ez a legjobb megoldás. Mutatjuk, melyik!
„Milyen madár az articsóka?” – szerepelt a beugratósnak szánt kérdés egy iskolásoknak készített kvízjátékban. A résztvevők többsége szerencsére sikerrel vette az akadályt, addig legalábbis eljutott, hogy növényről van szó. Azonban, hogy mégis kiféle-miféle ez a mediterrán területekről származó zöldség, arról már jóval kevesebbeknek van ismerete. Ideje ezen változtatni!
Ahogyan a tavasz nyárba vált, az elvetett magok, a kiültetett palánták szépen lassan kihajtanak, termőre fordulnak, egyre több dolgot tudunk betakarítani. Az igazi munka sokszor a betakarítás végeztével kezdődik: nekiláthatunk a leszedett növényi részek, virágok, termések ezerféle feldolgozásának. Lássuk, minek lesz ideje így júniusban!
Idén májusban családja, barátai, volt munkatársai és tisztelői kopjafát állítottak Szabó Gyuri bácsi emlékére. A bükkszentkereszti gyógynövénykert bejáratánál magasodó fa feliratán csak ennyi áll: „A bükki füvesember – Szabó Gyuri bácsi”. Így egyszerűen, kedvesen, amilyen ő is volt. Az ünnepség alatt a felhők mögül kikacsintott a Nap… A kopjafa avatás apropóján a hazai népi gyógyászat egyik legmeghatározóbb jelenkori alakjára, Gyuri bácsira emlékezünk.
