„Milyen madár az articsóka?” – szerepelt a beugratósnak szánt kérdés egy iskolásoknak készített kvízjátékban. A résztvevők többsége szerencsére sikerrel vette az akadályt, addig legalábbis eljutott, hogy növényről van szó. Azonban, hogy mégis kiféle-miféle ez a mediterrán területekről származó zöldség, arról már jóval kevesebbeknek van ismerete. Ideje ezen változtatni!
Ahogyan a tavasz nyárba vált, az elvetett magok, a kiültetett palánták szépen lassan kihajtanak, termőre fordulnak, egyre több dolgot tudunk betakarítani. Az igazi munka sokszor a betakarítás végeztével kezdődik: nekiláthatunk a leszedett növényi részek, virágok, termések ezerféle feldolgozásának. Lássuk, minek lesz ideje így júniusban!
Idén májusban családja, barátai, volt munkatársai és tisztelői kopjafát állítottak Szabó Gyuri bácsi emlékére. A bükkszentkereszti gyógynövénykert bejáratánál magasodó fa feliratán csak ennyi áll: „A bükki füvesember – Szabó Gyuri bácsi”. Így egyszerűen, kedvesen, amilyen ő is volt. Az ünnepség alatt a felhők mögül kikacsintott a Nap… A kopjafa avatás apropóján a hazai népi gyógyászat egyik legmeghatározóbb jelenkori alakjára, Gyuri bácsira emlékezünk.
A természetben járva különféle élőhelyekre bukkanhatunk, a Kárpát-medence változatos régiói még a gyalogos túrázók számára is izgalmas változatosságot kínálnak. A növénytársulások alakulását a természeti és környezeti tényezők összessége alakítja és határozza meg, ezektől függ, hogy egy hosszú időre magára hagyott területen a lágyszárúak által uralt nyílt területek vagy a hazánkban inkább jellemző bokros-fás élőhelyek alakulnak ki zárótársulásként. A különféle élőhelyek változatos állatvilágnak adnak otthont, minden területnek megvan a maga sajátos faunája, azaz állatközössége.
A tavasz végéhez közeledve nem csak a kertekben van bőven dolog! A természetben járva egyre több betakarítanivaló is akad, melyeket a friss fogyasztás mellett érdemes mihamarabb valamilyen formában fel is dolgozni. Vegyünk sorra néhányat a most gyűjthető növények közül!
Vitaminokért és ásványi anyagokért elég lehet csak a kertbe kimennünk!
Életem során számtalanszor keltem útra. Dolgoztam Afrika vadonjában, jártam távol-keleti és vadnyugati kontinenseken, vágtam jégcsákányom és hágóvasam hófedte hegycsúcsok oldalába, bejártam a Kárpát-haza ménkű sok vidékét, szeltem keresztbe lóháton az országot, no és persze gyalogoltam és bringáztam is sokat. Sokféle embert láttam, de a számtalan különbözőség ellenére a dúsgazdag és a szegény utazó egy dologban biztosan hasonlít: alig van náluk holmi… Míg azonban a nincstelenség előbbi esetben a hitelkártya korlátlanságának következménye, utóbbi utazóknál a korlátot értelemszerűen a szállítási kapacitás korlátossága jelenti. Mindent ugyanis mégsem vihetünk magunkkal – állítják a legtöbben. De álljunk itt meg egy pillanatra… Mit is jelent az a bizonyos „minden”?!
„Orgona ága, barackfa virága. Öltözzetek új ruhába, Anyák napja hajnalára. Illatosan!” – szól a jól ismert köszöntő, de magunk között szólva bizony rendesen új virágok után kellett néznie annak, aki édesanyját saját maga szedte csokorral szerette volna idén köszönteni. A hirtelen jött nyárias tavaszban ugyanis a növények jó 3-4 héttel előrébb tartanak a megszokottnál, május első vasárnapján a barackfákon már zöldes gömbökként fejlődtek a kicsi barackok, de az orgonavirágok helyén is már a zöld tokterméseket találtuk. Ugyancsak naprakésznek kell lenni akkor is, ha tavaszi gyógynövényeket gyűjtenénk, mivel ezek is sokkal előrébb tartanak, hovatovább ugyanabba a kosárba gyűjthetjük a bodzát, az akácot és a galagonyát is…
Semmiből egészet: így is összegezhetnénk Farkas Zoltán méhész tevékenységét, akit egy újsághirdetés indított el a méhészkedés útján. Miközben egyre jobban elmélyült a méhekkel való ismerkedésben, a méhek terápiás erejét is felismerve, létrehozott egy apiterápiás házat is, ahol idegrendszeri és légzőszervi problémákkal küzdők találhatnak enyhülést betegségükre. A méhek napja alkalmából az indulásról, a méhek mai helyzetéről és a méhesházban rejlő lehetőségekről beszélgettünk.
Magyar és külföldi költők verseinek magas színvonalú és eredeti hangzásvilágú megzenésítésével a magyar zenei kultúrát gazdagító, értékes és sokoldalú művészi tevékenységük elismeréseként 2024. március 14-én megosztott Kossuth-díjban részesültek az 1997-ben alakult, Liszt Ferenc- és Magyar Örökség-díjas Misztrál Együttes tagjai, akik a megtisztelő kitüntetést az Országház kupolatermében, Sulyok László köztársasági elnöktől vehették át. A díj és az együttes történetéről a Misztrál három alapítótagjával Heinczinger Miklós „Mikával”, Tóbisz Tinelli Tamással és Török Mátéval beszélgettünk.
A befőzés szezonja, a téli élelmiszertartalékok és csemegék elkészítésének dandárja ugyan még várat magára, azonban aki szakítani szeretne az alma-körte-cseresznyekompót szentháromságával, már most, a tavasz második felében is számtalan holmit tehet a kamra polcaira.
