Az év gyógynövénye a vadgesztenye – így használd okosan!
A Magyar Gyógyszertudományi Társaság Gyógynövény Szakosztálya 2013 óta minden esztendőben kiválasztja, melyik növény legyen „év gyógynövénye”. A kezdeményezés célja, hogy újabb gyógynövények kerüljenek reflektorfénybe, s így azok felhasználási lehetőségei, növénytani jellegzetességei széles körben ismertté váljanak. 2023-ban az év gyógynövénye a sokak által kedvelt, gyermekmesék hőseit is megformáló közönséges vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) lett.
„Élvezd, Európából való” – tudtad, hogy ezer éve megterem a közelben rizs?
„Védd a helyit, vedd a hazait!” – olvasom egy termelői piac bemutatkozójában. Az állítással, gazdálkodó emberként csak egyet tudok érteni. De felmerül bennem: globalizált világunkban meddig tart a „haza”? Hiszen a földgolyó lassan egyetlen hatalmas piactérré változik, amelyen termőhelytől és évszaktól függetlenül szinte bármit bármikor megkaphatunk.
„Hit és hagyomány, ez az, ami még mindig visz előre” – spanyol őstermelőkkel beszélgettünk
Európa-szerte járva ugyanazt halljuk, ha termelőkkel, gazdákkal beszélgetünk. Nehéz évek vannak mögöttünk, és talán még nehezebbek jönnek, mert változik az időjárás, és az eddig bevetett trükkök egyre kevesebbet érnek. Mégis érdemes szétnézni a Kárpát-medence más országaiban és azokon túl is, ugyanis a tapasztalatok megosztásával mindenképp előrébb lehetünk.
Igyunk mirhás bort! De mi is az a mirha?
Mirhás borokat már Jézus idejében is fogyasztottak az emberek, sőt: a mirhát számtalan más alapanyag mellett is bevetették annak érdekében, hogy megannyi jótékony hatását élvezhessék. Ezek a hatások ma is működnek, persze csak akkor, ha ismerjük és jól használjuk a mirhát.
„Már a közös építés összefűzi az embereket” – Interjú Takács Edvárddal, aki élő fűzfaépítményeket készít
A Kárpát-medencét járva egyre több helyen találkozhatunk kisebb-nagyobb fűzépítményekkel. Az élő vesszőkből font szakrális építmények, játszótéri pihenőhelyek, labirintusok vagy éppen az árvízvédelmet segítő eróziógátló sáncok világáról Takács Edvárd táj- és kertépítész mérnökkel, az Ilona Malom Műhely munkatársával beszélgettünk. Magunk is megpróbálkozhatunk egyszerűbb építményekkel a saját kertünkben!
„Szinte egy darabban vált le a bőr az orromról” – a téli fényvédelem fontos!
A napozást a legtöbb ember a nyárhoz köti, pedig az embereknek téli időszakban is nagy szüksége van a napsugarak jótékony hatásaira! A rövidebb nappalok és a rendszerint borúsabb égbolt okán télen a bőrünk a „napfény vitaminjaként” is ismert D-vitaminból eleve kevesebbet tud hasznosítani, így különösen érdemes lehet a ritka napfényt megbecsülni. Nem árt tudni azonban, hogy az ultraibolya sugarak ebben az évszakban is veszélyesek lehetnek, ezért a nyárhoz hasonlóan a téli időszakban is érdemes odafigyelni a bőrünk védelmére.
Amilyen az ember, olyan a zene – Interjú Heinczinger Mikával, a Misztrál együttes alapítójával
Az Erdélyi Szigethegység kanyargós útjain araszolva lassan fogynak a kilométerek. Heinczinger Miklóssal, Mikával nyolcadik napja járjuk Erdély tündérföldjét, hallgatásra és beszélgetésre ugyanúgy bőven jut idő. Már hazafelé haladunk, mögöttünk számtalan találkozás, kézfogás és ölelés. Emberek, sorsok, érzések, lélekkel teli találkozások. Jó volt, s jó lenne ebből valamit másokkal is megosztani. Egy rövid időre bekapcsolom telefonom hangrögzítőjét.
Gyógyszer a fazékból, avagy káposzta másképpen
Valaki egyszer találóan azt mondta, hogy a tél valójában akkor kezdődik, amikor a töltöttpaprikát felváltja a töltöttkáposzta…
„A kenyérnek talán ismét becsülete lesz” – Vajda Péter pékmesterrel beszélgettünk
Húsz évvel ezelőtt egy kis sokorói faluban élő fiatalember elhatározta, hogy hátrahagyja a logikusnak tűnő irányvonalakat, és bizony kitanulja a pékmesterséget. A gondolatot tettek követték, az elhivatottság és a munka szeretete pedig az elért sikerek mellett is emberközelben tartották a ma már széles körben ismert és elismert pékmestert. Vajda Péter „Pedróval” szakmáról, családról és régi idők értékeiről beszélgettünk.
Mit ér a termék, ha helyi? – 40 százalékot drágultak a termelői árak egy év alatt, de talán így is megéri megfizetni azokat
„Milyen a kézműves cigi? Sodort!” – szól a keserédes favicc, ami a minimálhumor szintjét alig megütve egy jóval komolyabb társadalmi-gazdasági réteg nem túl vidám helyzetére is ráirányít(hat)ja a figyelmet. A „kézműves termék” eredetileg ugyanis valami olyan átlagon felüli értéket képviselt, s olyan hívószó volt, ami tetszett a vásárlóknak – és ezért e kifejezés iránt a gyártósorok üzemeltetői is érdeklődni kezdtek. Nem meglepő, hogy következő lépésként a multikban is megjelentek az „öko-natúr-kézműves” polcjelölések – jellemzően a chips és konzerv feliratok szomszédságában. De az, hogy ez a fajta piacnyitás vajon használt-e a kézműves rétegnek, az erősen véleményes…
Karácsony csak egy a sok közül – December jeles napjai
December jeles eseményei közül a legtöbb ember számára ma már csupán a karácsony és az újév ünnepe ismert, a régiségben azonban az év utolsó hónapjában számos egyéb kiemelt napot is megültek. Az egyre növekvő sötétség mélyén megszülető fény ünnepe a legősibb időkre vezet minket, de számos, a gazdálkodáshoz kapcsolódó jeles nap is esik erre az időszakra.
