Magyar bűnügyek a mozivásznon: hét film, ami megtörtént eseményeken alapul

Kult

Magyar bűnügyek a mozivásznon: hét film, ami megtörtént eseményeken alapul

A bűntényekről szóló filmek izgalmasak, különösen, ha tudjuk, hogy megtörtént események alapján készültek. Ezt az izgalmat már csak az fokozhatja, ha magyar bűntényekről van szó. Összegyűjtöttünk ilyen sztorikból egy csokorra valót – íme  6+1 film, amit megtörtént események inspiráltak.

Az egyre hűvösebb őszi hétvégék talán legjobb programja a filmezés. Amikor végre semmi dolgunk nincs (vagy legalábbis úgy tudunk tenni néhány órára, mintha nem lenne), és egy kis sóssal vagy édessel az ölünkben, egy bögre meleg teával, forralt borral a közelünkben, filmet nézünk a kanapén egy puha takaró ölelésében... az az egyik legjobb dolog a világon.

Választhatunk romantikusat hepienddel, vagy vígjátékot, hogy egy jót nevetve felejtsük el a hét minden búját, bánatát, de az izgalmakat kedvelők egy jó akciófilmre vagy akár horrorfilmre is szavazhatnak. Ha pedig csavarnátok egyet a szokott filmezésen, válasszatok olyan alkotást, aminek története a valóságon alapul! Így a mozizás nemcsak mozizás, de tanulás is – már ha vesszük a fáradságot, hogy aztán utánaolvassunk, mi volt a sztori mélyén rejlő valóság. Most egy csokor hazai alkotást mutatunk, amelyből egykorvolt bűntényeket ismerhettek meg – legalább részletekben.

Viadukt (1959 és 1982)

A címből könnyű kitalálni, hogy a Simó Sándor által 1982-ben rendezett film Matuska Szilveszter bűncselekményeit mutatja be, köztük az egyik leghíresebbet, a biatorbágyi merényletet. A magyar-amerikai-NSZK koprodukció története szerint Matuska Szilveszter az első világháborúban egy különleges csapat tagjaként vonatokat és síneket rongál meg, robbant fel. A biatorbágyi vasúti viadukt előtt néhány méterrel futó bal sínszálat 1931-ben robbantja fel úgy, hogy éppen akkor halad át rajta a 10. számú nemzetközi gyorsvonat (a filmben az Orient expressz). A rendőrség azonnal Matuska Szilveszter nyomába ered…

A történetről korábban, 1959-ben is készült film Merénylet címmel, azt Várkonyi Zoltán rendezte. Ebben a feldolgozásban Matuska Szilvesztert Marschalkó Juliusnak hívták és Básti Lajos alakította. Érdekesség, hogy az alkotásban a merényletről készült eredeti filmhíradó egyes részei is láthatók.

Pipás Pista története (1983)

A Szeged környéki tanyavilág legendás és egyben mitikus figurája volt Pipás Pista, született Fődi Viktória, akit Földi Piroskaként is emlegettek. Valójában egy férfiként élő bérgyilkos volt, férfi áldozatokkal. Többféle történet maradt fenn róla. Úgy tudni, nagyon szegény családból származott, az apja alkoholista volt, rendszeresen bántalmazta a családját. Valószínűleg cselédnek adták, amikor 13 éves volt, ám a gazda, akihez került állítólag rendszeresen megerőszakolta. Viktória végül 19 évesen ment hozzá egy nála 27 évvel idősebb gazdához, Rieger Pálhoz, aki ugyancsak meglehetősen erőszakos ember volt, sokszor bántalmazta később. A legenda szerint az asszony megözvegyült, a valóságban 1910-ben felbontották a házasságukat.

Viktória ezután a nagyszüleitől örökölt tanyán élt magányosan, Pipás Pistaként ismerték. Erős testalkata és ereje miatt szívesen alkalmazták napszámosként. A nemváltás motivációi csak részben ismertek, állítólag a magasabb napszám reményében öltözött férfinak. Egyszer egy gazdasszony megkereste Pistát, és azt kérte tőle, hogy ölje meg a férjét, mert az beteges, sokat iszik és gyereket sem tud nemzeni – csak nyűg számára… Pipás Pista pedig segített neki is, aztán állítólag még legalább egy tucat feleségnek. Miután elfogták, a börtönben elégedetlenkedtek a rabtársai, mert nem fürdött, az a történet kapott szárnyra, hogy ha víz éri a bőrét, meghal.

Egy orvosi vizsgálat során derült ki, hogy Pipás Pista valójában nő.

Az ítéletben két gyilkosságot bizonyítottak rá, azonban számos más esetben is felmerült a neve. Életéről Ember Judit készített dokumentumfilmet 1983-ban. Idén pedig az a hír látott napvilágot, hogy Tarr Béla és Pálfi György csinál (feminista) westernsorozatot Pipás Pistáról, aminek Fata Morgana lesz a címe.

Túsztörténet (1989)

A balassagyarmati túszdráma alapján készült 1989-ben bemutatott, Gazdag Gyula által rendezett film, a Túsztörténet szerint 1973-ban a téli szünetről a kollégiumba visszatérő lányokat két fegyveres túszul ejtette. Az ügy megoldása 5 napig tartott, mert hasonló eset még nem fordult elő. A fegyveresek a túszokért cserébe a nyugatra jutási lehetőséget akarták kicsikarni. Több megoldási variációt is kigondoltak a hatóságok, végül kiszabadították a túszokat.

A miskolci boniésklájd (2004)

2004-ben Deák Krisztina rendezésében mutatták be az öt éven keresztül bujkáló páros, Novák Tünde és Fekete László történetét. A miskolci boniésklájd két főszereplője, Lili és Pali, Nyíregyházán élnek. Ugyanabban a bankfiókban dolgoznak, ahonnan elrabolják a széfben őrzött pénzt, majd elmenekülnek. Innentől kezdve menekülés és rejtőzködés az életük. Az újságokból értesülnek arról, hogy a „magyar Bonnie és Clyde”-nak nevezik őket, ezért lépésről lépésre beleélik magukat abba a szerepbe. A rendőrök azonban a nyomukban vannak… Érdekesség, hogy a film elfogásos jelenetében több olyan rendőr is szerepelt, akik négy évvel korábban, 2000 áprilisában a valóságban is elfogták a két rablót. 

A tizenegy év szabadságvesztésre ítélt nő börtönben megírt könyvén alapul a film, bár egyes részletei eltérnek attól.

Félvilág (2015)

Egy holttestet sodor partra a Duna Budapestnél, s rövidesen kiderül, a város hírhedt nője, Mágnás Elza az áldozat. A nő félvilági életének alakulását az I. világháborút megelőzően sokan követték: kurtizánként kezdte karrierjét, de idővel magas körökben is mozgó asszonnyá érett. Életében is rendszeresen cikkeztek róla, de meggyilkolását követően hónapokig lázban tartotta az országot, ki lehetett az elkövető. Ezt viszont mi sem áruljuk el, már csak azért sem, hogy élmény legyen a Szász Attila rendezte film, melyben Elza, szerelmei, a komornája, illetve a házhoz szegült friss cselédlány történetét megismerhetjük. 

A martfűi rém (2016)

A 2016-ban bemutatott színes magyar pszicho-thrillert Sopsits Árpád rendezte. A film alaptörténetét egy 1957-ben, majd az 1960-as évek elején a Martfű városában és annak környékén kéjvágyból elkövetett gyilkosságsorozat adta. A martfűi rém felkavaró képekben mutatja be az eseményeket, valamint a bűntettek hátterében feszülő politikai és emberi ellentéteket.

A történet szerint 1957-ben halálra ítéltek egy férfit a martfűi cipőgyár egyik fiatal munkásnőjének brutális meggyilkolásáért. A forradalom után a rendőrség és az ügyészség mindenáron eredményt akart produkálni, ezért gyorsan kicsikarták egy beismerő vallomást, amit bár halálos ítélet követett volna, végül „csak” életfogytiglani börtönbüntetéssel „jutalmaztak”.

Hét évvel később azonban újra gyilkoltak a városban, ráadásul az esetek kísértetiesen hasonlítottak a korábbiakhoz. Egyre több nő esett áldozatul a gyilkosnak, viszont meglehetősen nehéz volt úgy nyomozni, hogy a hivatalos álláspont szerint ez a bűncselekménytípus nem is létezett az országban, mert a nemi erőszak, a pszichopaták és sorozatgyilkosok, szadisták és egyéb deviánsok kizárólag az „imperializmus betegei”. A nyomozás meglehetősen hosszú ideig tartott, nehezen sikerült kideríteni, hogy ki a valódi gyilkos. A filmből 2020-ban új főcímmel és további 30-35 percnyi – a nagyjátékfilmből kimaradt – jelenettel megtoldva négyrészes minisorozat készült.

A Viszkis (2017)

Ez az Antal Nimród által rendezett és 2017-ben bemutatott akciófilm Ambrus Attila, a „Viszkis rabló” történetén alapszik. A Viszkis című filmben láthatjuk Ambrus motivációit, gyerekkorát, azt hogy a csíkszentléleki kisfiút a nagyanyja neveli, és minden vágya, hogy jégkorongos legyen. Később kollégiumba kerül, de könyvlopás miatt kirúgják az iskolából. Javítóintézetbe helyezik, ahonnan sorkatonai éveiben átszökik Magyarországra. Mivel a magyar állampolgárság megszerzéséhez pénzre van szüksége, postákat és bankokat kezd kirabolni. A korabeli Kriminális című televíziós műsor rendszeresen beszámolt a rablásokról, így megtudhatták a nézők, hogy a bankrabló a rablásai előtt felhajtott egy-két pohár whiskyt. Ebben a műsorban ragadt rá a „Viszkis rabló” elnevezés. A filmben nyomon követhetjük (némileg kiszínezve), miképp fogják el a sokáig oly sikeresen „dolgozó” rablót.

Ajánljuk még:

Gyógynövények és a Teremtő Rend – a bükki füvesember, Szabó Gyuri bácsi portréfilmjéről

Édesapám egyszer egy hatalmas kamerával a vállán toppant be este a házba. A Vállalattól kölcsönkapott csodagép zümmögve rejtette az oldalából nyíló fedél alá a tisztes méretű VHS kazettákat, s míg apám a stekklámpákból készített stúdióvilágítást, mi lelkesen kezdtük előpakolni kedvenc játékainkat. Az akkori, családi életképekkel teli felvételek évtizedekkel később kerültek ismét kezembe, nagyon kedves emlékeket idézve fel. Szinte az első pillanattól kezdve ez az élmény járt a fejemben, amikor Pataky Enikő portréfilmjét néztem Szabó Gyuri bácsiról.

 

Már követem az oldalt

X