Kult

A legnagyobb feminista, aki nem akart egyenjogúságot – Mrs. America, sorozatajánló

Egykori szépségkirálynő, az USA és a Szovjetunió közötti fegyverkezési verseny szakértője, nők tömegeit politikai aktivitásra sarkalló megmondóember, akinek negyven felett – hatgyerekes családanyaként – sem esett nehezére elvégezni a jogi egyetemet. Mindezek alapján Phyllis Schlafly akár feminista ikon is lehetne, ő azonban inkább az antifeminizmus szimbólumává vált. A Mrs. America részben az ő ellentmondásos személyiségét, részben pedig a feminizmus második hullámának meghatározó szereplőinek küzdelmeit tárja elénk. Azonban a sorozat jóval többet tud, minthogy pusztán felmondaná a wikipedia bejegyzést a feminista és antifeminista nők egymásnak feszüléséről!

A sorozat készítői részéről bátor húzás volt, hogy Schlaflyt választották főszereplőnek. Alapvetően több szálon fut a történet, minden epizódnak más a központi karaktere, mégis Schlaflyvel indulunk, és a későbbiekben is nagyon erős az ő nézőpontja. Köszönhetően részben annak is, hogy a sorozat talán legnagyobb húzóneve, a kétszeres Oscar-díjas Cate Blanchett alakítja a konzervatív politikai aktivistát. Ez pedig önkéntelenül is arra készteti a nézőt, hogy szimpatizáljon a karakterrel vagy legalábbis megpróbálja megérteni az ellentmondások mögötti motivációit. Mert ellentmondásokból van itt bőven. A sorozatban az egyik politikai ellenfele szájából hangzik el cinikusan, hogy Schlafly valójában Amerika legnagyobb feministája, de a valódi kortársai is sokszor vádolták képmutatással. Hiszen

miközben nagyon leegyszerűsítve azt hirdette, hogy a nők helye a konyhában van, ő maga járta az országot, politikai szerepet vállalt, egyetemet végzett, tehát a felszín alatt mégsem elégedett meg a hagyományos női szerepekkel.

Amiatt működik igazán a Mrs. America, hogy az egyszerű háziasszonyok perspektíváját ugyanolyan hitelesen ábrázolja, mint a korabeli celeb feministák problémáit és küzdelmeit. Ez utóbbiaknál ráadásul ugyanúgy valós személyekről van szó, mint Schlafly esetében. A nyolcrészes miniszéria élvezhető a történet pontos ismerete nélkül is, de talán még izgalmasabb akkor, ha némileg utánanézünk a valódi eseményeknek.

Kik is voltak a második hullámos feministák és mit akartak?

A feminizmus úgynevezett második hulláma Betty Friedan (a sorozatban Tracey Ullman) The Feminine Mystique című bestsellerével indult. A könyv elsők között hívta fel a figyelmet rá, hogy

nem minden nő számára elegendő a háziasszonyszerep, a házimunka valamint a gyereknevelés, és nemcsak a férfiak számára kellene opció legyen a munka világa, a vezetői pozíciók vagy akár a nyilvános, politikai szerepvállalás.

De olyan felvetések is ekkor kerültek be először a szélesebb közbeszédbe, mint a szexuális zaklatás és a nemi erőszak jogi következményei vagy éppen a nők saját testükhöz való joga kapcsán a fogamzásgátlás, az abortusz vagy a mesterséges megtermékenyítés. Ezeknek a témáknak a radikális éle sokat kopott az eltelt évtizedek során, de alapvetően a mai napig bármelyik vitaindító lehet.

Nem nehéz elképzelni, hogy akkoriban sem volt könnyű megtalálni a közös hangot. A sorozat úgy mutatja be a korabeli feminista mozgalmat, mint ami erejét egyrészt sokszínűségének és sokféle nézőpontjának köszönheti, de ez a legnagyobb gyenge pontja is.

Nincs egyetértés abban, hogy mely célok a legfontosabbak vagy hogy milyen gyorsan, milyen eszközök árán kell és szabad változást elérni.

Ráadásul az eltérő hátterű feministák sokszor nagyon eltérően gondolkodnak olyan fontos témákról, mint a fekete nők helyzete vagy a leszbikusok jogai. Mindezeket az ellentéteket és összefogásokat a sorozatban a korszak ismertebb feministáinak történetein keresztül ismerjük meg, úgy mint Gloria Steinem (Rose Byrne), Bella Abzug (Margo Marindale), Shirley Chicholm (Uzo Aduba) vagy Jill Ruckelshaus (Elizabeth Banks). Az egységes hang hiányának ellenére a mozgalom nemcsak felvonulásokat és tüntetéseket szervezett, de politikai célkitűzéseik is voltak. Legfőképpen az ERA (Equal Rights Amendment), tehát a nőknek egyenlő jogokat biztosító alkotmánymódosítás elfogadása és ratifikálása. A Mrs. America a hetvenes évek elején csatlakozik be a történetbe, amikoris a Képviselőház és a Szenátus már jóváhagyta az alkotmánymódosítást, de ettől még nem került be az alkotmányba. Ehhez ugyanis az államok háromnegyedének (38) ratifikációja lett volna szükséges, amiből a történet kezdetén 22-nél járunk. Ezen a ponton jelent meg Phyllis Schlafly.

A lányokat is elviszik majd katonának és nem lesz többé női meg férfi vécé…

Míg a feminista mozgalom demokratikus felépítése miatt sokszor önmagával szemben is kritikus hangot ütött meg, addig Schlafly nagy dobása az volt, hogy pofonegyszerű üzenetekkel érvelt. Schlafly mindig is politikai pályára vágyott, de eredeti témája, a szovjet fenyegetésű nuklerális háború túlságosan férfiasnak bizonyult, nem tudott vele érvényesülni. A sorozat szerint ekkor köteleződik el a sokkal testhezállóbb, nőiesebb téma mellett, amiben meglátja a politikai lehetőséget.

Olyan rémképet festett, amiben az egyenjogúság teljesen eltörölné a háziasszonyszerepet, a lányokat is besoroznák katonának, válás után nem járna gyerektartás, a nemek közötti különbségek pedig eltűnnének a férfi és női vécékkel együtt.

A sorozat nem mond fekete-fehéren ítéletet egyik oldal felett sem, mindkét térfélen bemutatja a képmutatásokat és kicsinyes játszmákat. Bár az alkotók érezhetően a feministák oldalán állnak, ez nem jelenti azt, hogy a másik oldal női karaktereit ne mutatnák be ugyanakkora szeretettel és mélységekkel.

Schlafly esetében nem kérdőjelezik meg politikai tehetségét, ugyanakkor úgy mutatják be, mint aki az érvényesülés érdekében bármire képes. Különösen elgondolkodtató, hogy ez a legrokoníthatóbb tulajdonsága a másik oldal képviselőivel.

Mivel egy valós történeten alapuló sorozatról van szó, nem számít spoilernek leírni, hogy a Schlafly féle ERA-ellenes mozgalom eredményeként végül nem jártak sikerrel a feministák. A sors fintora azonban, hogy „győzelme” ellenére Schlafly ambícióinak pont a férfiközpontú politika állta útját. Bár a sorozat nem von egy az egyben párhuzamot a mai eseményekkel, finoman utal rá, hogy a történet során megjelenő retorikák – mind a liberális mind a konzervatív oldalon – a mai napig velünk élnek. Az ellenségképek, megosztottságok, csúsztatások nem változtak sokat.

A Mrs. America elsősorban egy szórakoztató történelemlecke, ami remekül vázolja fel azokat a politikai játszmákat, amik erősen meghatározták a máig velünk élő közéleti témák megítélését. De az erős karakterábrázolásoknak és a remek színészeknek köszönhetően annak is ajánlott, aki a megszokott női sorozatoknál egy kicsit más hangvételűbb történetre vágyik.

Ajánljuk még:

NEM A MUNKA LÁTHATATLAN, HANEM A NŐK, AKIK ELVÉGZIK AZT

ÚJRAKEZDENI A LÁTHATÓ ÉS LÁTHATATLAN HATÁRÁN – MURAKAMI HARUKI: A KORMÁNYZÓ HALÁLA, KÖNYVAJÁNLÓ

AZ ÉJKIRÁLYNŐ MINDENNAPJAI – MIKLÓSA ERIKÁVAL BESZÉLGETTÜNK MINDENNAPI MISSZÓKRÓL, MAGYARSÁGTUDATRÓL ÉS A HALHATATLANOK TÁRSULATÁRÓL

Borítókép: FX Network