Pro és kontra – a koronavírus a bolygó megmentője?

GolfÁramlat

Pro és kontra – a koronavírus a bolygó megmentője?

A koronavírus okozta tragikus elhalálozások és gazdasági válság miatt nehéz pozitívan tekinteni a pandémiás időszakra, de az éremnek mindig két oldala van, és tetszik vagy sem, el kell ismernünk: ami most emberek millióinak életét teszi tönkre, annak előnye is van.

Az elején szeretném leszögezni: jelen cikkel nem szeretném a koronavírus okozta károkat kisebbnek mutatni, mint amilyenek. Tragikus, hány emberélet veszett oda, hányan vesztették el munkájukat és kerültek nehéz helyzetbe. Borzasztó áldozatokkal járt az utóbbi szűk másfél év, és még nem vagyunk túl a veszélyhelyzeten. De ebben, a legtöbbek számára tökéletesen ismeretlen berendezkedésben minden megváltozott körülöttünk – még korunk egyik, ha nem legnagyobb kihívása is új megvilágításba került: a Covid-járvány a környezetvédelmet is érintette. És jót is tett neki meg nem is.

1. Repülőstop vs. műanyagdömping


Emlékszem, hogy környezetvédőként a repülőjáratok leállítása kapcsán az volt tavaly az első gondolatom, hogy végre komolyabb lemondások nélkül kényszerül rá a világ a károsanyag-kibocsátás csökkentésére – és közben örültem, hogy nem a reptéren dolgozom. A számok azonban magukért beszélnek: a repülőgép-forgalom okozta széndioxid-kibocsátás hatalmasat ugrott az elmúlt 30 évben, egyes becslések szerint 2050-re már a teljes kibocsátás 16 százalékáért lenne felelős, kivéve, ha még most meghúzzuk a kéziféket és megálljt parancsolunk a légi közlekedésnek.

Nos, a koronavírus pont ezt tette, és a többségnek még csak nem is a betevő falatjáról, szimplán a jól megszokott nyaralásáról kellett cserébe lemondani. Nem esik jól, de kibírható áldozat…

A falatoknál maradva: míg a repülőjáratok száma csökkent, a vendéglátóipari átrendeződés miatt a műanyag ételhordók és eldobható evőeszközök eladása drasztikusan megnőtt. Pont az a fránya műanyag, amit némi erőfeszítéssel és akarattal le lehetne cserélni fenntarthatóbb verzióra, hogy ne okozzon felesleges környezeti terhelést. Nem tudom pontosan, hány ételhordó legyártása és soha le nem bomlása ér fel egy Párizs–New York járat ökológiai lábnyomával, annyit azonban kijelenthetünk: a megnövekedett műanyagtermelés sajnos erőteljesen rontja a koronavírus okozta környezetvédelmi megkönnyebbülést.

Az igazi megváltást azt hozhatná el, ha nem térnénk vissza többé a felesleges konferencia-utakhoz, a két napos kiruccanás miatti repülésekhez, és közben elfogadottá válna a vendéglőkben vásárolt adagok saját edényben történő elhozatala. Tudom, akkor mosogatni kell utána, de ennyi talán mindenkinek belefér a bolygó kedvéért…

Eldobható védekezés vs. megszűnő feleslegvásárlás

Nem mindent lehet olyan egyszerűen fenntarthatóbbá tenni, mint a vendéglátást: az egészségügy esetén például higiéniai okokból kényszerülünk rá az eldobható termékek használatára. Pontosítok: itt is vannak lehetőségek, az egyszerhasználatos papírmaszkot nyugodtan lecserélhetjük újrahasznosított anyagból készült mosható textilmaszkokra – munkát adva ezzel másoknak –, és máris minimális a környezeti terhelés, ám a fecskendők, vakcinák, gyógyszerek csomagolása a jelenlegi eljárásrend szerint nem „zöldíthető”. Ami azért gond, mert a műanyag akkor is műanyag marad, ha jó cél érdekében használjuk. 

Mégis, miközben bosszankodunk a műanyag kesztyűk népszerűsége miatt, érdemes figyelembe venni, hogy a légkör tisztábbá válását nemcsak a légi forgalom fentebb említett csökkenésének, hanem a gyártelepek ideiglenes leállásának is köszönhetjük.

A munkahelyek elvesztésének következtében csökkent az emberek elkölthető pénze, így a (sokszor felesleges) termékek iránti kereslet, ergo kevesebb terméket kell előállítani a világon – és a kevesebb termelés kevesebb környezeti terhelést jelent. Nem fogy annyi ruha, popcornos-doboz, üzemanyag, olcsó kicsi kínai vacak, így ideiglenesen (kényszerből) átélhettük, milyen az a fogyasztáscsökkentés, amit a jövőben ígyis-úgyis kénytelenek leszünk benyelni a fogyatkozó erőforrások miatt. 

Szóval, kaptunk egy jó nagy pofont a munkanélküliség formájában, de ami ma fáj, azért húsz év múlva valószínűleg hálásak leszünk.

A mostanában megszülető kisbabák szülei mindenképpen, hiszen egy kutatás eredményeképp szintén a karantén okozta légszennyezés-csökkenésnek köszönhető, hogy a koraszülések száma globálisan visszaesett, idén sokkal kevesebb csecsemő született meg a 37. hét előtt, mint az eddigi évek során. És pont ezek az egészségesen születő csöppségek lesznek azok, akiknek fiatal felnőtt éveikben szükségük lesz a Földnek azon javaira, amit a mostani korlátlanul fogyasztó, tékozló, vécére is repülővel járó világban gondolkodás nélkül elhasználnánk előlük a saját kényelmünk érdekében.

Sajnos örökzöld sláger a környezetvédők körében, milyen fenntarthatatlan a jelenlegi fogyasztói kultúra, és bár messze állnak tőlem a biológiai konteók, még az én fejemben is megfordult, hogy talán maga a Föld védekezik ellenünk ezzel a pandémiával. Az, hogy társadalmi és gazdasági szempontból mennyire jó nekünk az, ami a bolygónak jó, valójában megérne egy külön cikket, ezúttal mindenesetre vonjuk le a következtetést, hogy a koronavírus a nehézségek ellenére is rámutatott,

mekkora súllyal bír emberek milliárdjainak egyéni cselekedete a környezetvédelemre.

Minden eldobott maszkkal tovább terheljük a bolygót, azonban minden le nem vezetett kilométerrel megmentünk valamit a következő generációnak. A kérdés csak az, miért nem tudtunk erre eddig magunktól odafigyelni? Mert az egészen tragikus, milyen árat, hány emberéletet fizetünk azért, hogy egy világjárvány segítsen a környezetszennyezést visszaszorítani...

Nyitókép: S O C I A L . C U TUnsplash

 Ajánljuk még:

MIELŐTT AFRIKÁBA POSTÁZNÁNK A MARADÉKOT – AZ ÉTELPAZARLÁS MÉRHETETLEN, DE A HELYZET NEM MENTHETETLEN
MÁSKÉPP ÉL, ÉS MÉG BESZÉL IS RÓLA. FÚJ! – HALLOTTÁL MÁR A ZÖLD BULLYINGRÓL?
NEM CSÓRÓ ÉS NEM IGÉNYTELEN, CSAK KÖRNYEZETTUDATOS: A HASZNÁLTHOLMI-VÁSÁRLÁS ÖRÖK VITÁJA