A végtelennek hitt víz véges: ötletek vízpazarlás ellen

Pedig bolygónk vízkészletének egészséges és hozzáférhető jövője ezer sebből vérzik, ráadásul az összes víztömeg valójában kevesebb, mint egy százaléka áll rendelkezésre az emberi használatra. A „maradék” vagy az óceánokban található sós víz, a sarki jégsapkákban megfagyott édesvíz, vagy túlságosan megközelíthetetlen ahhoz, hogy birtokba vegyük.

Ráadásul a Föld népessége és

az édesvízkészletek iránti kereslet egyre csak növekszik – miközben a kínálat állandó.

És bár kétség sem fér hozzá, hogy a víz körforgása vizet juttat vissza a Földre, ezt nem mindig ugyanolyan mennyiségben és minőségben teszi. Hiába nem változik a Földön található víztömeg, a számunkra elérhető édesvíz mennyisége fogy.

Egy kis gyorstalpaló

De honnan jön a víz? Elsősorban a csapadékból, ami a tavakba, folyókba, patakokba vagy földalatti víztartókba ömlik. Az egész úgy kezdődik, hogy a Nap sugarai felmelegítik a tengerek vizét, és ennek hatására egyes vízcseppek felemelkednek, gőzzé alakulnak, vagyis párolognak. Felszállás közben a gőzcseppekkel teli levegő lehűl, ekkor a gőzcseppek újra vízcseppekké alakulnak, és összeállva felhőket alkotnak. A szél a felhőket a szárazföld felé tereli, a felhő „élete végén” pedig elereszti a vízcseppeket, amik eső formájában lehullanak a földre. 

A felszínre hullott csapadék vízfolyások formájában mozog vagy a felszínen állóvizeket hoz létre, miközben különböző szerves és szervetlen anyagokat vesz fel. A felszínen mozgó víz a hidrológiai körfolyamatnak megfelelően egyre nagyobb egységekké alakul, majd útja végén a tengerben talál helyet, és kezdődik elölről a körforgás.

Véges, amit végtelennek hiszünk

Csak az európaiak évente több milliárd köbméter vizet használnak fel, de mivel Európa területén sok jelentős folyó és tó található, a vízhiánnyal szemben védettnek tűnhet a kontinens. Ez azonban igen nagy tévedés. A vízhiány problémája ugyanis több mint 100 millió embert érint Európában is, és ha nem figyelünk oda, ez a szám folyamatosan növekedni fog. Európa édesvíz-felhasználásának közel nyolcvan százléka származik a kontinens folyóiból és felszín alatti vizeiből, és ez a túlzott kihasználás sebezhetővé teszi ezeket a forrásokat. Mára

Európa-szerte fejenként általánosan 24 százalékkal csökkent a megújuló vízi erőforrások mennyisége.

A tévhitekkel ellentétben tehát Földünk hasznosítható és elérhető vízkészletei csak korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésünkre, ráadásul úgy tűnik, hogy egyre kevésbé.

Ráadásul mai világunk féktelen urbanizációs folyamatainak fokozódása, a megállíthatatlan lélekszámnövekedés és az ipar, illetve a mezőgazdaság nagymértékű kemizálása súlyosan veszélyezteti ezeket az értékes készleteket, így világszinten egyre sürgetőbbé vált a vízzel való takarékos gazdálkodás elérése, a pazarló kitermelés és felhasználás szigorú korlátok közé szorítása, valamint a szennyeződés elleni aktív védekezés: még annak ellenére is, hogy ebből egyelőre igen keveset veszünk észre…

Észszerű döntések

Az EEA vízkitermelési indexe szerint a mezőgazdaság és az energiaipar, illetve a háztartások körében is tovább növekszik a vízfelhasználás, miközben az éghajlatváltozás hatalmas terheket ró a vízi erőforrásainkra. A jelenlegi állapot tehát fenntarthatatlan, és a változás mindannyiunkra nézve kötelező lenne.

És igen: értem én az ipari felhasználást, a mezőgazdaságot, az energiaszektort és minden más „nagyot” érő kritikát, és abszolút jogosnak is tartom. De mindennek valóságalapja nem indok arra, hogy eltoljuk magunktól a felelősséget. Minden egyes, Földön élő embernek, minden lakosnak és vízfelhasználónak kötelessége lenne tisztában lenni az ivóvíz értékével és alkalmaznia a mértéktartó gyakorlatokat.

Mindennapi tevékenységeink és szokásrendszerünk átalakításával rengeteget tehetünk annak érdekében, hogy az utánunk következő generációk is hozzáférhessenek vízkészleteinkhez. Ezek a változások nem bonyolultak, nem időigényesek, de még csak nem is drágák – ezért egy olyan indokot sem tudok mondani, ami miatt azt mondhatnánk: nem kérünk belőlük.

Nézzük hát, mik azok az egyszerű változtatások, amik egy tudatosabb fogyasztáshoz és alacsonyabb kiadásokhoz vezethetnek minket a vízfelhasználás területein:

• Valószínűleg már sokan találkoztak a szivárgás problémájával: ha máskor nem, hát egy meglepő vízszámla után. Ha azonban félévente-évente szánunk fél órát a vízvezeték-szerelvényeik és öntözőrendszerek ellenőrzésére, akkor könnyedén elejét vehetjük ennek a pazarló és költséges problémának.
• A fürdőszobában töltött időnket használjuk a csendre: nincs szükség a folyó víz akusztikájára! Borotválkozás és fogmosás közben zárjuk el a csapot, zuhanyzás közben használjuk a víz-szappan-víz metódust, de már azzal is sokat tehetünk a változás irányába, ha a mindennapos áztatás helyett csak heti egyszer vagy kétszer engedjük meg magunknak a tíz-húszperces zuhanyokat. Pláne a teli kádakat: erről itt írtunk korábban.
• A legtöbb konyhában már van mosogatógép, amit teljesen megtöltve és a megfelelő programot használva jóval kevesebb vizet fogyaszthatunk el, mint folyó víz melletti mosogatásnál. Ha nincs gép, az sem probléma: alkalmazzuk nagyanyáink módszereit! Egy kevés víz a mosogatóba, forgassuk át bennük az edényeket, mossuk meg, majd tiszta vízben öblítsük le! No ezt sem folyó víz mellett, hanem kéttálcás mosogató esetén a másik tálcába töltött vízzel, ennek híján egy lavórban. Modernitásunk rongyrázásában igencsak aláásták a lavóros megoldások pozitív praktikumait, pedig egy jó lavór a jó háziasszony hű barátja.
• A mosógépben csak teljes adag ruhaneműt mossunk, és használjuk a megfelelő programot! Ennek megkönnyítéséhez akár három szennyesben is gyűjthetjük a koszos ruhákat (fehér, világos színes és sötét), így jobban átlátható, mikor melyikből jött össze egy teli gépnyi adag. Ha nem indokolt, ne mossunk túl magas hőfokon, a makacsabb foltokat előkezelhetjük, így nem lesz szükség a hosszabb programra.
• Csapjainkra szereljünk víztakarékos szűrőket, amik a vízsugarat levegővel keverik, így csökkentve az elhasznált víz mennyiségét.
• Kertünkben, növényeink gondozása közben is sok vizet megspórolhatunk: erről egy korábbi írásunkban bővebben is olvashattok. 

Ha szeretnél még többet tudni a vízről, és további hasznos tanácsokat is szívesen fogadnál, a Föld Napja Alapítvány honlapját ajánljuk.