GolfÁramlat

A végtelennek hitt víz véges: ötletek vízpazarlás ellen

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a Föld soha ki nem merülő vízkészlettel rendelkezik, amit mi kényünkre-kedvünkre használhatunk. Nem számít, hogy feleslegesen folyik a háromnegyed része, az sem gond, hogy pár perc élvezetért fejünket a homokba dugva pazaroljuk erőforrásainkat, és gyanítom, az sem lenne elegendő hátráltató tényező, ha háromszor ennyibe kerülne köbmétere.

Pedig bolygónk vízkészletének egészséges és hozzáférhető jövője ezer sebből vérzik, ráadásul az összes víztömeg valójában kevesebb, mint egy százaléka áll rendelkezésre az emberi használatra. A „maradék” vagy az óceánokban található sós víz, a sarki jégsapkákban megfagyott édesvíz, vagy túlságosan megközelíthetetlen ahhoz, hogy birtokba vegyük.

Ráadásul a Föld népessége és

az édesvízkészletek iránti kereslet egyre csak növekszik – miközben a kínálat állandó.

És bár kétség sem fér hozzá, hogy a víz körforgása vizet juttat vissza a Földre, ezt nem mindig ugyanolyan mennyiségben és minőségben teszi. Hiába nem változik a Földön található víztömeg, a számunkra elérhető édesvíz mennyisége fogy.

Egy kis gyorstalpaló

De honnan jön a víz? Elsősorban a csapadékból, ami a tavakba, folyókba, patakokba vagy földalatti víztartókba ömlik. Az egész úgy kezdődik, hogy a Nap sugarai felmelegítik a tengerek vizét, és ennek hatására egyes vízcseppek felemelkednek, gőzzé alakulnak, vagyis párolognak. Felszállás közben a gőzcseppekkel teli levegő lehűl, ekkor a gőzcseppek újra vízcseppekké alakulnak, és összeállva felhőket alkotnak. A szél a felhőket a szárazföld felé tereli, a felhő „élete végén” pedig elereszti a vízcseppeket, amik eső formájában lehullanak a földre. 

A felszínre hullott csapadék vízfolyások formájában mozog vagy a felszínen állóvizeket hoz létre, miközben különböző szerves és szervetlen anyagokat vesz fel. A felszínen mozgó víz a hidrológiai körfolyamatnak megfelelően egyre nagyobb egységekké alakul, majd útja végén a tengerben talál helyet, és kezdődik elölről a körforgás.

Véges, amit végtelennek hiszünk

Csak az európaiak évente több milliárd köbméter vizet használnak fel, de mivel Európa területén sok jelentős folyó és tó található, a vízhiánnyal szemben védettnek tűnhet a kontinens. Ez azonban igen nagy tévedés. A vízhiány problémája ugyanis több mint 100 millió embert érint Európában is, és ha nem figyelünk oda, ez a szám folyamatosan növekedni fog. Európa édesvíz-felhasználásának közel nyolcvan százléka származik a kontinens folyóiból és felszín alatti vizeiből, és ez a túlzott kihasználás sebezhetővé teszi ezeket a forrásokat. Mára

Európa-szerte fejenként általánosan 24 százalékkal csökkent a megújuló vízi erőforrások mennyisége.

A tévhitekkel ellentétben tehát Földünk hasznosítható és elérhető vízkészletei csak korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésünkre, ráadásul úgy tűnik, hogy egyre kevésbé.

Ráadásul mai világunk féktelen urbanizációs folyamatainak fokozódása, a megállíthatatlan lélekszámnövekedés és az ipar, illetve a mezőgazdaság nagymértékű kemizálása súlyosan veszélyezteti ezeket az értékes készleteket, így világszinten egyre sürgetőbbé vált a vízzel való takarékos gazdálkodás elérése, a pazarló kitermelés és felhasználás szigorú korlátok közé szorítása, valamint a szennyeződés elleni aktív védekezés: még annak ellenére is, hogy ebből egyelőre igen keveset veszünk észre…

Észszerű döntések

Az EEA vízkitermelési indexe szerint a mezőgazdaság és az energiaipar, illetve a háztartások körében is tovább növekszik a vízfelhasználás, miközben az éghajlatváltozás hatalmas terheket ró a vízi erőforrásainkra. A jelenlegi állapot tehát fenntarthatatlan, és a változás mindannyiunkra nézve kötelező lenne.

És igen: értem én az ipari felhasználást, a mezőgazdaságot, az energiaszektort és minden más „nagyot” érő kritikát, és abszolút jogosnak is tartom. De mindennek valóságalapja nem indok arra, hogy eltoljuk magunktól a felelősséget. Minden egyes, Földön élő embernek, minden lakosnak és vízfelhasználónak kötelessége lenne tisztában lenni az ivóvíz értékével és alkalmaznia a mértéktartó gyakorlatokat.

Mindennapi tevékenységeink és szokásrendszerünk átalakításával rengeteget tehetünk annak érdekében, hogy az utánunk következő generációk is hozzáférhessenek vízkészleteinkhez. Ezek a változások nem bonyolultak, nem időigényesek, de még csak nem is drágák – ezért egy olyan indokot sem tudok mondani, ami miatt azt mondhatnánk: nem kérünk belőlük.

Nézzük hát, mik azok az egyszerű változtatások, amik egy tudatosabb fogyasztáshoz és alacsonyabb kiadásokhoz vezethetnek minket a vízfelhasználás területein:

  • Valószínűleg már sokan találkoztak a szivárgás problémájával: ha máskor nem, hát egy meglepő vízszámla után. Ha azonban félévente-évente szánunk fél órát a vízvezeték-szerelvényeik és öntözőrendszerek ellenőrzésére, akkor könnyedén elejét vehetjük ennek a pazarló és költséges problémának.
  • A fürdőszobában töltött időnket használjuk a csendre: nincs szükség a folyó víz akusztikájára! Borotválkozás és fogmosás közben zárjuk el a csapot, zuhanyzás közben használjuk a víz-szappan-víz metódust, de már azzal is sokat tehetünk a változás irányába, ha a mindennapos áztatás helyett csak heti egyszer vagy kétszer engedjük meg magunknak a tíz-húszperces zuhanyokat. Pláne a teli kádakat: erről itt írtunk korábban.
  • A legtöbb konyhában már van mosogatógép, amit teljesen megtöltve és a megfelelő programot használva jóval kevesebb vizet fogyaszthatunk el, mint folyó víz melletti mosogatásnál. Ha nincs gép, az sem probléma: alkalmazzuk nagyanyáink módszereit! Egy kevés víz a mosogatóba, forgassuk át bennük az edényeket, mossuk meg, majd tiszta vízben öblítsük le! No ezt sem folyó víz mellett, hanem kéttálcás mosogató esetén a másik tálcába töltött vízzel, ennek híján egy lavórban. Modernitásunk rongyrázásában igencsak aláásták a lavóros megoldások pozitív praktikumait, pedig egy jó lavór a jó háziasszony hű barátja.
  • A mosógépben csak teljes adag ruhaneműt mossunk, és használjuk a megfelelő programot! Ennek megkönnyítéséhez akár három szennyesben is gyűjthetjük a koszos ruhákat (fehér, világos színes és sötét), így jobban átlátható, mikor melyikből jött össze egy teli gépnyi adag. Ha nem indokolt, ne mossunk túl magas hőfokon, a makacsabb foltokat előkezelhetjük, így nem lesz szükség a hosszabb programra.
  • Csapjainkra szereljünk víztakarékos szűrőket, amik a vízsugarat levegővel keverik, így csökkentve az elhasznált víz mennyiségét.
  • Kertünkben, növényeink gondozása közben is sok vizet megspórolhatunk: erről egy korábbi írásunkban bővebben is olvashattok. 

Ha szeretnél még többet tudni a vízről, és további hasznos tanácsokat is szívesen fogadnál, a Föld Napja Alapítvány honlapját ajánljuk.