Víztakarékos megoldások a kertben és a lakásban – nemcsak szárazság idejére

Az egyik legfontosabb átgondolnivalónk a kültéri vízhasználat. Mindannyiunknak elkeserítő látni, hogy a tavaly még sötétzölden ágaskodó fű ezen a nyáron barna színre váltott: ilyenkor egy buzgó kertész akarva akaratlanul is a slag után nyúl. De vannak helyzetek, amikor el kell tekintenünk az esztétikai örömöktől egy fontosabb cél érdekében, és abba kell hagynunk a locsolást, esőztetést, mert bizony az értékes víznek máshol van helye. Nem kell aggódnunk, a fű túléli, és jövőre újult erővel indulhat – remélhetőleg újra tündöklő útjára.

A legtöbb fű 3-4 hétig nyugalmi állapotban maradhat anélkül, hogy elhalna, utána viszont segítenünk kell neki. Csak egy kicsit öntözzük meg – ez a mennyiség ugyan nem állítja vissza a természetes zöld színét, de életben tartja a következő esőzésig. Ha biztosak akarunk lenni a dolgunkban, akkor egy sima taposáspróbával ellenőrizhetjük, mennyire súlyos a helyzet.

Ha végigsétálunk a füvön, és lépéseink után visszarendeződnek a fűszálak, akkor aggodalomra semmi ok: a fű él, és túlél.

Ellenkező esetben rásegíthetünk egy kicsit, de csak a lehető legkisebb és legszükségesebb vízmennyiséggel. Érdemes gyűjtenünk az esővizet, levezetnünk a tetőről egy hordóba vagy más gyűjtőedénybe.

Ha a gyerekek idén is elintézték a medence felfújását, akkor használat után mindig takarjuk le, hogy minimalizáljuk a párolgás miatti veszteséget. Gyakran ellenőrizzük, nem szivárog-e valahol, és ha felső pereme leeresztett, fújjuk fel, hogy mindig erős tartása legyen, és sehol se szökhessen ki belőle a víz. Ha lehet, a vizet ne cseréljük, hanem alkalmazzuk a megfelelő víztisztító készítményeket. A felszínen csapdába eső bogarakat, leveleket, ágakat, egyéb szennyeződéseket egy sima lepkehálóval vagy a horgászfelszerelésből kiszedett szákkal is eltávolíthatjuk.

Aszályos időszakban érdemes áttérnünk a kézi öntözésre, mert ezzel az öntözőrendszer által kilocsolt vízmennyiség akár 40 százalékát is megtakaríthatjuk.

Az esőztető rendszer esetében a szél és a párolgás hatására már azelőtt veszítünk egy kis vizet, hogy az elérné a talajt. Emellett olyan növények esetében, amelyek hajlamosak a gombabetegségekre, a kézi locsolás egyébként is ajánlottabb, hiszen ebben az esetben közvetlenül a tövet éri a víz, a levelek szárazon maradnak. A paradicsom például kifejezetten ezt kedveli.

Nagyobb növényeinket is célirányosan öntözzük. A fák köré érdemes egy törzs felé lejtő tányért készíteni, így az öntözővíz valóban a gyökérnyakhoz ér, onnan szivárog le a gyökérzet felé, nem folyik el a talajfelszínen. Lassan öntözzünk, hogy biztosan minden csepp célba érjen, és amivel csak lehet, takarjuk növényeinket: mulcs, szalma, fűnyesedék, levágott növényi részek kupaca, ezek mind-mind alkalmasak arra, hogy tovább nedvesen tartsák a talajt, emellett megakadályozzák a gyors kiszáradást és az eróziót is.

Ne vegyük félvállról az öntözés időpontját! Hajnalban vagy szürkületkor tegyük, ekkor kisebb a párolgás miatti vízveszteség.

Egy nyári délutánon az öntözővíznek akár a fele is elpárologhat.

Az öntözés gyakorisága a fa méretétől, a talajviszonyoktól és az időjárási viszonyoktól függ, próbáljunk meg ennek megfelelően mérlegelni. Az újonnan ültetett fák sokkal több vizet igényelnek, és nem szabad hagynunk, hogy kiszáradjon a talaj alattuk, ugyanis ettől a fa stresszes lesz, ezért hajlamosabbá válik a betegségekre és fertőzésekre.

Ha van még lehetőségünk kertünk alakítására, akkor érdemes egy beporzóbarát összeállításban gondolkodnunk, amiben határozott szerepet kapnak őshonos növények is, amelyek jobban alkalmazkodtak a hazai körülményekhez, szárazságtűrőek, gondozásuk sokkal könnyebb. A pitypang, a közönséges vasfű, a kerek repkény, az indás ínfű vagy a különböző herefajok mind-mind felvirágoztathatják a kertünket, odacsalogatják a hasznos rovarokat, javítják a talaj minőségét, és megannyi áldásos hatással rendelkeznek. A kezdő kertészek számára különösen ajánlott ez a szemléletmód, mert kevesebb hozzáértéssel is jó eredményt érhetnek el.

De nemcsak a kertben, a lakásban is tucatnyi lehetőségünk van vízhasználatunk mérséklésére:

• Ne várjuk meg, amíg hideg víz folyik a csapból. Töltsük ki a vizet kancsóba vagy üvegekbe, és tartsuk a hűtőben. Így mi is hideg vizet ihatunk, miközben nem folyattunk le feleslegesen akár több liternyi vizet a lefolyón.
• Ha nem muszáj, ne öblítsük le az edényeket, mielőtt a mosogatógépbe tesszük. Csak kaparjuk ki a maradékot. A gépet pakoljuk tele, és válasszunk víztakarékos programot!
• Ne mosogassunk folyóvíz mellett!
• Várjuk meg, hogy összegyűljön a szennyes, csak teli dobbal mossunk. Ha pedig nincs extra szennyeződés a ruhákon, válasszuk a hideg vizes programot. Ezzel energiát is megtakarítunk.
• Zuhanyozzunk kádban fürdés helyett!
• Használjunk víztakarékos zuhanyfejeket, csapokat, szűrőbetéteket.
• Fogmosás és kézmosás közben ne folyassuk a vizet!
• Ha lehetőségünk van rá, váltsunk osztott öblítéses WC-re. Rengeteg vizet spórolhatunk meg.

Ha tudni szeretnénk, mennyi vizet használunk, érdemes kipróbálni egy vízlábnyom-kalkulátort. Ezzel felmérhetjük, miben tudunk még változtatni, hogyan tudjuk átalakítani mindennapi szokásainkat a spórolás érdekében, de a komfortérzet megtartásával.