GolfÁramlat

Kád vagy zuhany? Nem csak a hely miatt fontos kérdés ez!

Örök dilemma, a pro és kontra érvek garmadáját lehet felsorakoztatni a kérdésben: kád vagy zuhany? Fürdés vagy tusolás? Melyik a gazdaságosabb, melyik megoldás a kevésbé környezetterhelő, és van-e különbség köztük egészségünkre gyakorolt hatásaikat tekintve? Izgalmas kutatómunkán vagyunk túl, ismertetem az eredményeket!

Az első fontos szempont: kinek mit enged meg a lakása. A zuhanykabinok előtti korszakok lakásaiban egyértelműen a kádak uralták a terepet, még akkor is, ha a fürdőszoba mérete ehhez nem éppen volt ideális. Ma azonban a maximális helykihasználás érdekében inkább zuhanyfülkék kerülnek a kisebb fürdőkbe, hiszen jóval kevesebb helyet foglalnak, mint elterpeszkedő társaik. A hely és a lehetőségek tehát adottak, sokszor nincs is választási lehetőség. De ha mégis dönthetünk, akkor érdemes a következő szempontokat figyelembe vennünk. 

2018-ban Dr. Rachel Nazarian, a New York-i Schweiger Dermatology Group bőrgyógyásza  beszélt róla, milyen különbségek figyelhetőek meg a fürdés és a zuhanyzás egészségünkre gyakorolt hatásai között. Nazarian szerint a fürdő egyetlen előnye, hogy bármilyen összetevőt felvihetünk általa a bőrünkre, a vízbe tett tápláló olajoktól az illóolajokon keresztül a különböző bőrápoló hatóanyagokig. „A fürdővízhez adhatunk zabot, ha ekcémás bőrünknek szüksége van a megnyugvásra, vagy akár bizonyos gyógyszeres kezeléseket is megoldhatunk a fürdővízben”– mondja a szakértő.  Azonban a bőrbetegségek kezelése esetén is ki kell emelnünk, hogy a National Eczema Association (Amerikai Országos Ekcéma Szövetség) is azt javasolja, hogy korlátozzuk a fürdőzést 10-15 percre, és tudjunk róla, hogy a zabpehely, só vagy ecet hozzáadása a fürdőhöz enyhítheti a viszketési tüneteket. 

A szakértő hangsúlyozza, hogy a túl sok víz, a túl hosszú fürdőzés megfosztja a bőrt a természetes olajoktól, ami a bőrfelület állapotának romlását okozhatja, irritációhoz és gyulladáshoz vezethet. Ezért egészségügyi szempontból mindenképpen zuhanyozni javasolt, és érdemes szokássá alakítanunk a tisztálkodás utáni hidratálást is, hogy bőrünk minél egészségesebb, és élettel telibb lehessen. 

A mennyiségi tényezők is fontosak. Egy átlagos kádba 150-250 liter víz fér, míg egy szokásos zuhannyal (természetesen nem mindegy, milyen erősséggel és mennyi ideig engedjük a vizet) legfeljebb 95-100 liter vizet használunk el. Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) is felmérte az elhasznált vízmennyiségeket, és arra jutottak, hogy egy teljes fürdőkádhoz körülbelül 70 gallon vízre van szükség, míg egy ötperces zuhanyozáshoz 10-25 gallonnyi mennyiségre (1 gallon 3,78541 liter). Bárhogy is osztunk-szorzunk, az arányok ugyanazok: a zuhanyzás kevesebb vizébe kerül a Földnek.

De a lehetőségek nem állnak meg ennyiben. Ha alacsony átfolyású zuhanyfejes megoldásra váltunk, a mennyiségek tovább csökkenthetőek. Az EPA szerint, ha minden háztartás telepítené ezt a víztakarékos megoldást, akkor az Egyesült Államok esetében 250 milliárd gallonnal csökkenne az éves vízfogyasztás. Ez a megtakarítás a vízszámlákon is megmutatkozna: 1,5 milliárd dollárral több maradna az amerikaiak zsebében. Ezek a zuhanyfejek ugyanis percenként 2,0 gallont vagy kevesebbet használnak a megszokott 2,5 gallon/perc helyett. Tegyük fel, hogy hat percig zuhanyozunk ezzel az alacsony áramlású zuhanyfejjel. Ebben az esetben legalább három gallon vizet takarítunk meg minden alkalommal. Sőt, ha fürdéskor körülbelül félig töltjük meg a kádat, akkor minden tucat zuhanyzás elegendő vizet takarít meg egy kádas fürdéshez – összesen körülbelül 36 gallont. Ha havonta csak egyszer fürdünk, akkor is több tonna vizet takarítunk meg ezzel a módszerrel. Meggyőző számok

A témát bizony pszichológiai szempontból is érdemes vizsgálni. Sian Beilock, Ph.D., kognitív tudós és a Columbia Egyetem Barnard College elnöke 2012-ben publikálta szakmai véleményét a fürdőzés és a magány kapcsolatáról. Értekezésében a Yale Egyetem pszichológusainak kutatására hivatkozik, mely során azt tesztelték, hogy az emberek felhasználhatják-e a fizikai meleget arra, hogy jobban érezzék magukat. Az eredményekből kirajzolódott, hogy szoros kapcsolat van a magány és a fürdés gyakorisága, valamint az emberek fürdésének és zuhanyozásának jellemző időtartama között. Minél magányosabb volt valaki, annál többet fürdött, és annál hosszabb ideig tartott ez a fürdő. Úgy tűnik, az emberek hajlamosak a fizikai melegséggel helyettesíteni a hiányzó társadalmi melegséget az életükből. 

Vannak, akik szerint a kádban fürdés sokkal pihentetőbb mint a zuhanyzás. Illóolajok csepegtetésével valóban hozzásegítjük testünket a tökéletes pihenéshez. A hő következtében párává alakult alkotóelemek bejutnak a véráramba a tüdőn keresztül, így fejtik ki jótékony hatásukat. Egy ilyen fürdőzés után sokkal pihentetőbb lehet a reggeli ébredés.  

A zuhanyzás egyik legnagyobb előnyéről, a moderáltabb vízhasználatról, is vitatkozhatunk, egy többgyermekes család esetében, ha a gyerekek együtt fürdenek. Természetesen a szokások és a család mindennapi rutinja is sokat nyom a latban. A zuhany mellett szól az is, hogy sokkal hatékonyabban távolítja el a szennyeződéseket, és nem szárítja úgy a bőrt, mint egy kiadós fürdés. A zuhanyzással fokozhatjuk bőrünk rugalmasságát, feszességét, üdeségét, mivel felpezsdíti a vérkeringésünket (főleg igaz ez a váltott hideg-meleg vizes zuhanyzás esetében).

Végül, de nem utolsósorban érdemes elgondolkodnunk a vízdíjakon való spóroláson is. Átlagos vízfogyasztás mellett egy 4 fős család napi egy fürdésre számolt adatai alapján a fürdés és zuhanyzás közötti kiadások különbsége dupla szorzós. Példaként: gyorsabb, visszafogottabb vízhasználat mellett egy kád vizet 100 liternek számolva (nincs tele a kád), egy zuhanyzást pedig 50 liternek, a kádas fürdés havi 12 köbméteres vízfogyasztást, a zuhanyzás 6 köbméternyit eredményez. Ez évente 72 köbméter spórolást eredményezhet, ami forintosítva körülbelül 50.000 forint. Nem beszélve a környezeti terhelésről és a fenntartható mindennapokról – hiszen tudjuk, hogy Földünk vízellátása ma már nagyon ingoványos talaj…

Zuhany vagy kád építése? A lényeg ugyanaz: mértékletesség és átgondoltság használat közben. Mindannyiunknak jól esik egy kád forró fürdő egy hűvös, őszi séta után, főleg ha nem vettük észre a lábunk előtti pocsolyát, és víztől tocsogó zokniban jöttünk hazáig a fennmaradó két kilométeren. A kellemesen pihentető pillanatok mindenkinek  járnak, megvonnunk nem is szabad magunktól ezeket. Azonban az év napjainak nagy részében érdemes víztakarékos üzemmódra kapcsolható zuhanyzófejre váltanunk, és alkalmaznunk nagyanyáink egyszerű, de annál nagyszerűbb tanácsát: víz-szappan-víz. Ennyi az egész.

Ajánljuk még:

 

Már követem az oldalt

X