A megkésett beszédfejlődés problémaköre – meddig áll jogában hallgatni a gyereknek?

Család

A megkésett beszédfejlődés problémaköre – meddig áll jogában hallgatni a gyereknek?

Napjainkban növekvő tendenciát mutat a későn beszélő gyerekek száma. Egyre gyakoribb az, hogy a szülők maguk veszik észre, hogy a gyerek beszéde késik, le van maradva a kortársaitól, a családban lévő többi gyerektől. A vizsgálatról, a terápiáról és a lehetséges prognózisról Tarr Anita gyógypedagógust-logopédust kérdeztük.

Mikortól késik a beszédfejlődés?

A lányoknak 2 éves, a fiúknak pedig 2,5 éves korukra legalább 50 szavas szókinccsel kell rendelkezniük, és kétszavas mondatokat kell alkotniuk. Előfordulnak azonban kivételek, amikor a környezet motiváló hatása ellenére sem indul meg időben a beszéd, a gyermek nem kezdi el a hallott szavakat reprodukálni – ebben az esetben beszélhetünk megkésett beszédfejlődésről. Régebben úgy tartották, hogy egy gyereknek 2,5-3 éves koráig „jogában áll hallgatni”. Ma azonban egyre inkább osztják a szakemberek azt a nézetet, hogy ne várjanak sokáig a fejlesztéssel, hisz komolyabb következményeket is meg lehet előzni azzal, ha elejét vesszük a problémának.

Az első tünetektől a vizsgálatig

A beszéd elsajátításának előfeltételei:

  • ép idegrendszer,
  • ép hallás,
  • ép beszédszervek,
  • megfelelő ingereket biztosító szociális környezet.

„Már a vizsgálat legelején fontos kizárni a hallássérülés meglétét. Szükséges egy anamnézis felvétele, ahol feltérképezzük a pre-, peri- és posztnatális időszakot. Ilyenkor lejegyzünk minden fontos információt, a veszélyeztető tényezőket: betegségeket a terhesség idején, a szülés közben vagy a születés után fellépő komplikációkat. Ezt követően standardizált tesztekkel, skálákkal és megfigyeléssel vizsgáljuk a gyereket” – mondta Tarr Anita.

„A vizsgálat során megbizonyosodunk a gyerek beszédszerveinek épségéről, életkorának megfelelően felmérjük az értő- és kifejező beszédét: használ-e szavakat, szótöredékeket, megnevezi-e a családtagokat, hozzávetőlegesen hány aktív szava van, használ-e egyszerű igéket, milyen az intonációja, stb. Megvizsgáljuk, hogy mennyire ért egyszerű utasításokat, végrehajtja-e csak hallás után, vagy szüksége van-e vizuális segítségre, gesztusokra is.” A szakember szerint ez azért fontos, mert

sokszor úgy tűnhet a szülőnek, hogy a gyerek jól érti a beszédet, de súlyos késés esetén előfordul, hogy csupán a helyzet ismerős számára, és a szituációból következtet, hogy mi a teendője.

Szükséges egy intelligenciavizsgálat. Nem beszélő gyerek esetében a nem verbális teszteket részesítik előnyben. Tarr Anita azt is hogy hozzátette, hogy amennyiben elmaradásra lesznek figyelmesek az értelmi fejlődés terén, a terápia folyamata során lényegesen lassúbb fejlődési ütemre kell számítani – ebben az esetben az értelmi sérülés a vezető diagnózis, a beszéd késése csak egy tünete ennek.

A szenzomotoros vizsgálatok során meg kell vizsgálni az idegrendszer érettségét: például a fennmaradó csecsemőreflex integrálódása, egyensúly, izomszabályozás. Kóros reflexek fennmaradása késést okozhat a beszédfejlődésben. Vizsgálják a figyelmet, mozgást, térbeli tájékozódást, lateralitást, testsémát, taktilis ingerfeldolgozást, ritmusutánzást. Ezeken kívül a szociális készségeket, az értő és kifejező beszédet, a memóriát, illetve a tanulási zavarra utaló jeleket.

A nyelvi fejlődés elmaradása számos fejlődési zavar vagy szindróma velejárója lehet – ezáltal sokféle formát ölthet.

Az egyik gyakori ok az szokott lenni, hogy a gyermek rosszul hall. Jó, ha a szülő már egész pici kortól monitorozza, hogy a gyerek figyel-e a hangokra, reagál-e, amikor beszélnek hozzá, vagy a nevén szólítják, megijed-e erős hangokra. Amennyiben a tipikustól való eltérést tapasztalnak, célszerű mielőbb hallásvizsgálatra jelentkezni. A gagyogás első fázisáig a nem jól halló gyerek is eljut, azonban az auditív visszacsatolás hiánya vagy nem megfelelő minősége miatt beszédfejlődési problémákkal szembesülhet.

„A súlyos mértékű késésnél szükséges egy neurológus bevonása is, hiszen idegrendszeri rendellenesség is állhat a háttérben. Ha magatartásproblémákat, szociális interakciók és szemkontaktus hiányát, esetleg sztereotíp viselkedésformákat is észlel a szülő, akkor indokolt lehet egy gyermekpszichológus és/vagy pszichiáter felkeresése, hisz ebben az esetben a beszéd elmaradása az autizmus egyik tünete is lehet.”

hangosbeszélővel játszó kisgyerek

 

Terápia és prognózis

Tarr Anita gyógypedagógus-logopédus szerint az a legjobb, ha a felmérésekre minél korábbi életkorban sor kerül, ugyanis a nyelvfejlődésnek van egy szenzitív időszaka. Ebben a periódusban gyorsabb a fejlődés, a gyerekek fogékonyabbak a nyelvi struktúrák felismerésére és elsajátítására. Ez az időszak körülbelül 7 éves korban zárul le. Később is fejleszthető a beszéd, azonban már sokkal lassúbb ütemben. Előfordul ilyenkor az is, hogy bizonyos nyelvi struktúrákat nem ismernek fel, nem értik őket, ezért azok nem is automatizálódnak.

„Gyakran találkozom olyan esettel, hogy a gyermekek képekről megtanulják a különböző mondatokat, viszont nem általánosítják, és nem alkalmazzák azokat a mindennapi, spontán beszédben. Ezért hangsúlyozzuk a szülőknek, hogy ne várják azt, hogy majd kinövi és elkezd beszélni (hiszen »apa is későn kezdett beszélni«), mert a gyerek értékes ideje telik ezzel.”

Ahogy fejlődnek a készségek, ezek kölcsönösen húzzák egymást – egyik hat a másikra. Épp ezért, ha valamelyik lemarad, értelemszerűen a többi területen is lemaradást észlelünk egy idő után.

Ezek mellett ott van az egésznek a pszichológiai oldala is. Másodlagos tüneteket vonhat maga után, ha a gyerek későn kap segítséget, és nem tudja megértetni magát a környezetével. Ilyen esetben problémák jelentkezhetnek a viselkedésben, illetve az érzelmi és szociális interakciók területén egyaránt, és ezek befolyásolhatják a beilleszkedést az óvodába, iskolába. „Amennyiben egy kislány 2 évesen, egy kisfiú pedig 2 és fél évesen nem beszél mondatokban, mindenképp forduljanak szakemberhez!” – tette hozzá Tarr Anita, majd így folytatta:

„A szülők gyakran kérdezik a terápia elején, hogy mennyi ideig fog tartani, vajon hány alkalomra lesz szükség. Ezt szinte lehetetlen megjósolni, ugyanis minden gyerek más ütemben fejlődik. Hatékonyabb azonban, ha egy komplex fejlesztésben részesül a gyerek, ami logopédiából és/vagy gyógypedagógiából, valamint szenzomotoros tornából áll. Ezzel minden lényeges fejlesztési területet lefedünk, amennyiben nincsenek jelen viselkedésproblémák.

A fejlesztések ambuláns keretek között zajlanak, így jó, ha a szülő is partner a terápiás folyamatban, ugyanis a feladat oroszlánrészét neki kell elvégeznie. Rendszeres gyakorlás szükséges ahhoz, hogy ütemes fejlődést érhessünk el a gyereknél – ezt pedig napi szinten a szülő képes biztosítani számára. Kezdetben különösen fontos, hogy a szülő is részt vegyen a terápián, és megtanulja, hogyan kell otthon gyakorolnia a gyerekkel. Ilyenkor lehetőség van kérdezni, és aktívan részt venni a feladatokban.”

apa és kislánya

 

Tarr Anita elmondta: az is egy gyakori kérdés, hogy a tünetek megszüntethetők-e véglegesen. Egyszerű megkésett beszédfejlődés esetében – ahol nincs idegrendszeri, hallásszervi vagy beszédszervi sérülés – a rendszeres terápia hatására iskoláskorra behozza a gyerek a lemaradást. Szükséges az utánkövetés, ugyanis a tanulási zavarokra ennek ellenére veszélyeztetettek.

A fejlődéses diszfázia, avagy specifikus nyelvi zavar, a megkésett beszédfejlődés egy súlyosabb formája. Ezekben az esetekben a gyerek átlagos beszédkörnyezet, ép érzékszervek, legalább átlagos értelmi képességek mellett neurológiai károsodás, pszichiátriai vagy szociális zavarok hiányában sem tudja behozni a lemaradást iskoláskorra, hanem állandó segítségre van szüksége.

Abban az esetben, ha organikus tényezők állnak a késés hátterében – vagyis az idegrendszer szerzett vagy örökletes zavara áll fenn –, hasonlóképpen nem érik el a gyerekek az életkoruknak megfelelő, átlagos fejlődési szintet. Ilyen esetek lehetnek például az értelmi akadályozottság, az értelmi akadályozottsággal társuló különböző szindrómák vagy az autizmus.

A hatékony terápia megfelelően kombinálja a különböző területeket célzó egyéni és a csoportos foglalkozásokat, és bevonja a családot is.

Fontos, hogy ne erőltessük a beszédet, inkább alakítsuk ki a beszédkedvet.

„A kiejtést nem szabad korrigálni a terápia első szakaszában, biztosítsunk minél több sikerélményt a gyerek számára! A terápiák során a beszédértésen és kifejezőkészségen túl szerepet kap a beszédszervek és a részképességek fejlesztése, a szenzoros fejlesztés és a fokozatos feladattudat kialakítása is. 5 éves kortól a terápia részét képezi az artikulációs hibák javítása is.”

Tarr Anita úgy véli, hogy ha egy szülő azt veszi észre, hogy bár már ideje lenne, de még nem indult be a gyerek beszéde, nem bővül fokozatosan a szókincse, csak szótöredékeket használ, sok hangra kiterjedő pöszeség jellemzi, esetleg csak ismétli a környezetből hallott szavakat, mondatokat (echolál), akkor fontos, hogy alaposan megvizsgálják ennek okait. Ilyenkor a gyógypedagógus, a logopédus, a szenzomotoros terapeuta és a gyerekpszichiáter közösen végeznek el egy teljeskörű vizsgálatot, amely lehetővé teszi a megfelelő területeket célzó fejlesztést a megfelelő módszerrel.

Az óvodában már egyre látványosabb, ha egy gyerek nem beszél, ugyanis ez akadályozza a csoportba való beilleszkedést is. Ilyenkor megtörténik, hogy az óvodapedagógus irányítja a szülőt a szakemberhez. Ideális esetben a gyerekeknek részt kellene venniük időszakos szűrővizsgálatokon, ahol időben észreveszik a korai tüneteket, így nagyobb eséllyel lenne pozitív kimenetelű a prognózis.

Ha szívesen olvasnál többet a gyereknevelésről, tudd meg, mit is jelent észszerű korlátokat szabnimennyi játék az elég, és hogyan kell gyereket nevelni francia módra!